Rafael Nadal kiütötte Juan Martin del Potrót, újra döntős Párizsban
Csata helyett kivégzés lett az óriások párbaja, Rafael Nadal simán elintézte Juan Martin del Potrót (6:4, 6:1, 6:2) és vasárnap Dominic Thiem ellen nyerheti meg 11. alkalommal a Muskétások kupáját. A francia nyílt teniszbajnokság első elődöntőjében a 7. kiemelt osztrák megállította az idei Roland Garros meglepetésemberét, 7:5, 7:6, 6:1-re verte Marco Cecchinatót.
Egészen elképesztő, amit Rafael Nadal produkált péntek délután a Philippe Chatrier stadionban. A címvédő, világelső spanyolra az a Juan Martin del Potro várt a második elődöntő mérkőzésen, aki okozott már neki kellemetlen pillanatokat, fájó vereségeket (ötször is jobbnak bizonyult nála.) Az argentin 2009 óta először jutott a legjobb négy közé a salakos Grand Slamen. Abban az évben kapott ki először Nadal a Roland Garroson (a svéd Robin Söderling búcsúztatta a 16 között), de
azóta még hatszor nyert Párizsban.
Az első játszmában, a tizedik gémig mindössze négy pontot vesztett Del Potro adogatóként, miközben hat fogadóelőnye volt. Nadal az első szerváját 0:30-ról, a másodikat 0:40-ről hozta és 4:4-nél is rezgett a léc. Aztán 4:5-nél a szettben maradásért kellett szerválnia Del Potronak, és a mallorcai egy pillanat alatt
sokkal agresszívabb lett fogadóként, mint addig.
Hiába jöttek be a dél-amerikai első szervái, Nadal valahogy játékban tartotta a labdát és négy extra megoldással lebrékelte a tehetetlen argentint. Az összes fontos pont Nadalé lett.
Gyakorlatilag ott el is dőlt minden,
megkezdődött a kivégzés.
A spanyol csillogott, ontotta a pontot érő ütéseket, Del Potro többnyire már nem is mozdult a labda felé. Amikor 0:5, 15:40 után, a 2. szettben a dél-amerikai hozta végül az adogatását – elkerülve a 0:6-ot – a szentimentális francia publikum kitartóan skandálta, hogy "Delpo, Delpo, Delpo". Természetesen ez nem Nadal ellen szólt, az ő népszerűsége, nimbusza kikezdhetetlen, csak
a nézők szerettek volna több teniszt látni, valami izgalmat kapni a pénzükért.
Nem támadt fel az argentin, semmi esélye nem volt a fordulatra, 2 óra 14 perc alatt 6:4, 6:1, 6:2-re győzött Rafael Nadal és készülhet pályafutása 24. Grand Slam-döntőjére.
Nem tudom van-e olyan magyar teniszszurkoló, aki Marco Cecchinatót látva Budapesten, a Hungarian Openen akár csak egy pillanatra is arra gondolt, hogy ez az olasz akár elődöntőt játszhat júniusban, a Roland Garroson. Összesen hét mérkőzésen lépett pályára a Kopaszi-gáton. Az elsőn, a selejtezőben
5:2-re vezetett ellene Valkusz Máté,
aztán tüdőben elfogyott, ahogy ő magyarázta, mi történt. Pénteken megkérdeztem a fiatal magyart, hogy változott-e Cecchinato játéka az áprilisban mutatotthoz képest, de azt mondta, semmit, akkor is így húzogatott és rövidítgetett. Azzal búcsúztam tőle, hogy ez azért neki is önbizalmat adhat. Cecchinato mondjuk a második budapesti mérkőzését elvesztette, a főtáblára jutásért az észt Jürgen Zopptól kapott 6:4, 6:2-re, de szerencsés vesztesként bejutott a 28-as elitbe. Ahol aztán már megállíthatatlan volt, ami persze már történelem, de Marco Cecchinatónak köszönhetően az elmúlt 12 napban gyakran és sokszor emlegették Budapestet, a Hungarian Opent.
Az elmúlt húsz évben azért történtek hasonló csodák Párizsban.
A legemlékezetesebb Gustavo Kuertené, aki teljesen ismeretlenül érkezett Párizsba,
ranglista 66.-ként, úgy, hogy előtte nem nyert versenyt az ATP Touron. Így hódította el először a Muskétások-kupáját, amit még kétszer megtett (2000-2001.) A legendás brazil épp a héten lett a Roland Garros globális-követe.
Csak a rend kedvéért néhány név azok közül, akik eljutottak a legjobb négyig a francia nyílt teniszbajnokságon, de ma már szinte senki nem emlékszik rájuk: Filip Dewulf (1997-98), Hicham Arazi (1998), Fernando Meligeni (1999) és Martin Verkerk (2003). Annyi mindenképp látható, hogy az elmúlt években nem sikerült senkinek az a bravúr, amire Marco Cecchinato joggal lehet büszke.
Közel két órán át a 25 éves olasz nem csak megmutatta, hogy nem érdemtelenül jutott el az elődöntőbe, de a nála egy évvel fiatalabb Dominic Thiem ellen úgy teniszezett, hogy az osztrák
egy pillanatra nem érezhette nyeregben magát.
Ne feledjük el, hogy Cecchinato először játszott Grand Slam-elődöntőben és a Philippe Chatrier stadionban sem járt korábban. Thiem ugyanakkor sorozatban a harmadszor küzdött a fináléba kerülésért (tavaly Nadal, 2016-ban Djokovic állította meg), de először esélyesként. Az első játszmában be is könyvelhetett egy brékelőnyt, az olasznak kellett néhány perc, hogy megnyugodjon, megszokja a körülményeket (0:2.)
Cecchinatónak még idejében összeállt a játéka és a halálbiztos,
sebészi kézzel kivitelezett rövidítéseivel,
a taktikus alapvonaljátékával 4:4-nél utolérte Thiemet, sőt vezetett 5:4-re. Az osztrák azonban fokozta a nyomást az olaszon, hatalmasakat adogatott és a tenyeresével rombolt. A 7:5-re elvesztett első szett után Marco Cecchinato nem zuhant össze és egészen parádés második játszmát láthatott a közönség. Az olasz minden egyes rövidítése élményszámba ment, de
Thiem is tudott finomkodni, ráadásul neki több fegyvere volt.
Mindenki hozta az adogatását 6:6-ig, a rövidítésben csúcsosodott ki a dráma. Thiemnek 6:3-nál három játszmalabdája volt, de Cecchinato visszajött sőt, 9:8-nál már egy pontra állt az egyenlítéstől, igaz Thiem adogatott. Az osztrák második szervája a vonalbíró szerint jó volt, nem is vitatkozott senki, pedig a lelátón többen kint látták. Az olasz kapott még egy esélyt, de azzal sem tudott élni és elment a tie-break 12:10-re.
Ez már sok volt Cecchinatónak és gyakorlatilag megadta magát: a harmadik szettet 6:1-re bukta el 23 perc alatt, így Dominic Thiem ünnepelhette első Grand Slam-döntőbe jutását. A hihetetlen sűrű alsó ágról (Alexander Zverev, Grigor Dimitrov, David Goffin, Novak Djokovic, Nisikori Kei) ő lett a befutó.
Szavazzon!
Legyőzi-e Dominic Thiem Rafael Nadalt a vasárnapi döntőben?
Eredmények, elődöntő:
férfiak:
Nadal (spanyol, 1.)-Del Potro (argentin, 5.) 6:4, 6:1, 6:2
Thiem (osztrák, 8.)-Checcinato (olasz) 7:5, 7:6 (12-10), 6:1