Társoldalunk:

Nem zárható ki minden sportolói szívmegállás, tragédia

2019.07.15. 05:58

A sportolók szívének terhelés hatására kialakuló, sportágtól függően eltérő változásainak jelenléte nem jelent újdonságot a magyar orvosok számára, ugyanakkor Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika főorvosa az Origónak elmondta, hogy az ebbe az irányba mutató kutatások nagyon sokat tudnak segíteni a megelőzésben és a rejtett betegségek feltárásban is.

Kétrészes minisorozatunk első cikkében bemutattuk, hogy egy kanadai kutatócsoport profi sportolókon végzett kis mintás kutatás során megmutatta, hogy a terhelés hatására nem csupán – amit eddig is tudtunk – megváltozik a sportolók szívének anatómiája a hétköznapi emberekéhez képest, de ez akár sportáganként más és más formában is jelentkezhet.

A 2017-ben végzett vizsgálatok eredményei alapvetően nem lepték meg a hazai orvosokat.

„Azt, hogy a különböző sportágakban kapott terhelés más és más módon hat a szívre, nem újdonság számunkra sem, magunk is végeztünk hasonló vizsgálatokat. Ugyanakkor az a hipotézis, hogy a testhelyzet, jelesül, hogy vízszintes-e, mint az úszóknál, vagy éppen függőleges, mint az atlétáknál, valóban érdekes” – mondta Merkely professzor, aki a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) orvosi bizottságának is tagja, így nap mint nap van dolga élsportolókkal.

A vizsgálatokat hazánk, egyben a közép-európai régió legnagyobb, és egyik legjobban felszerelt kardiológiai központjában, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán végzik el, ahol a hagyományos diagnosztikai eszközök mellett számos képalkotó berendezés (CT, szív-MR, echocardiograph) is rendelkezésre áll, amelyekkel még részletesebb kép kapható az adott sportoló szívének állapotáról.

Munkában egy MR-készülék. Ehhez hasonló működik a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán isForrás: AFP/Stephane De Sakutin

„Jól látható, hogy a sportolók szíve másként néz ki, mint az átlagembereké, és máshogy is működik. Vaskosabb, erősebb az izom, tágabbak a kamrák, mindezek miatt jobban tudja szállítani a vért. Egészen más az összehúzódás-elernyedés ciklusa is. A szív, hogy egy könnyen elképzelhető hasonlattal éljek, olyan, mint egy felhúzott rúgó. Nekünk az elernyedés folyamatát kell vizsgálnunk, hiszen a rugó is akkor fejt ki az erőt, amikor kirúgja magát.

Az értékeket nyugalmi állapotban vizsgálják, és egy ún. sportolói normál értékhez viszonyítva határozzák meg az eredményeket – falvastagság, a teljesítmény paraméterei –, hiszen a hétköznapi emberek értékeihez fölösleges lenne.

„A sportolókat egymáshoz kell hasonlítani, akkor kapunk reális képet egy-egy mérési eredmény esetében. De fontos, hogy minden esetben az egészséges sportolói szív a kiindulási pont” – mondja Merkely professzor. Így tudják a legjobb eséllyel megállapítani, ha kóros elváltozás van a szívben, ami akár a hirtelen szívhalálhoz is vezethet.

Egészséges vagy beteg?Forrás: Science Photo Library/LEONELLO CALVETTI/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Leonello Calvetti/Science Photo

„Meg kell tudnunk állapítani, hogy valakinek az élsporttal járó terhelés hatására nőtt-e meg a vizsgált sportoló szíve, vagy pedig valamilyen betegség következménye az általunk mért szívmegnagyobbodás. Ezt csak a már említett korábbi mérések eredményeivel összehasonlítva tudjuk megtenni.”

Magyarországról és a nem olyan távoli múltból is tudunk olyan szívelégtelenség miatt bekövetkező halálesetről, amikor egy látszólag egészséges élsportolóval történt meg a tragédia. Az olimpiai bajnok kenus, Kolonics György, vagy a kiváló jégkorongozó, ifj. Ocskay Gábor – akit egy korábban diagnosztizált szívbetegség után engedtek vissza a jégre – is váratlanul halt meg. Kérdés, hogy kivédhetőek-e a jövőben az ilyen esetek?

„Teljes mértékben biztos, hogy nem védhetőek ki. Egy részük a vizsgálatokkal igen, de vannak olyan esetek, amelyeket a legalaposabb vizsgálatok sem tárnak föl. Annyit viszont leszögezhetünk, hogy a legtöbb esetben nem közvetlenül a sport, illetve a terhelés okozza a haláleseteket, hanem a szív genetikai betegsége áll a háttérben.”

A 187-szeres magyar válogatott ifj. Ocskay Gábor 2009. március 24-én, 33 éves korában halt meg, miután szívrohamot kapottForrás: MTI/Földi Imre

Merkely doktor elmondása szerint Magyarországon és Európában is a labdarúgásban történik a legtöbb szívhalál, illetve szívmegállás, ami annak is betudható, hogy ez a legnépszerűbb sport, ezt űzik a legtöbben. Az Egyesült Államokban az amerikaifocisták, míg Malajziában a nemzeti sportnak számító tollaslabdázók a leginkább veszélyeztettek.

Alig több mint egy évvel a 2020-as tokiói nyári olimpia kezdete előtt kíváncsiak voltunk arra is, hogy néz ki a sportolók vizsgálatának rendszere. Merkelyi professzor elmondása szerint 18 év alatt, azaz az U18-ig bezárólag félévente, míg azt követően évente kell kötelezően megjelenni a sportorvosi vizsgálaton.

Minél nagyobb terhelésnek van kitéve egy-egy sportoló annál alaposabb vizsgálatokat végzünk a korábban már említett képalkotó eszközökkel, ha szükséges, akkor az előírtnál gyakrabban is, az úszóknál és a vízilabdázóknál, például évente négy alkalommal. Ilyenkor nemcsak megnézzük a szívet, hanem úgynevezett terhelésélettani vizsgálatokat is végzünk, amikor »munka közben«, azaz terhelés alatt vizsgáljuk a sportolók keringését, légzését, anyagcseréjét, hogy a lehető legátfogóbb képet kapjuk meg.”

Hosszú Katinka is rendszeres és szigorú orvosi ellenőrzés mellett dolgozikForrás: MTI/EPA/Roman Pilipej

A MOB szorosan együttműködik az Országos Sportegészségügyi Intézettel (OSEI) és a Semmelweis Egyetemmel, de több sportági szakszövetségnek – úszás, vízilabda, kajak-kenu, korcsolyázás – ezek az intézmények biztosítják az orvosi hátteret, ahogy a vívóknak, vagy éppen több futballcsapatnak is. A közeljövőben tovább javulhat a sportolók ellátása, a Semmelweis Egyetemen ugyanis a következő tanévtől elindul a képzés a sportorvosi tanszéken is.

„Ennek a lépésnek a hasznosságát talán fölösleges is ecsetelni. Az itt végzett orvosok az átlagnál sokkal mélyebb ismeretekkel fognak bírni a sportolókról, az egészségügyi szükségleteikről, vagy éppen az egészségüket fenyegető veszélyekről.”