Társoldalunk:

Modernkori sportagyrém: indul a hűtött atlétikai vb Dohában

2019.09.27. 06:25

Atléták, edzők, szurkoló háborogtak, háborognak, amiért a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) Dohának ítélte a 17. szabadtéri atlétikai világbajnokság rendezési jogát. Egyrészt Katarban az éghajlat kétségkívül nem kedvez a szabadtéri sportoknak. Még akkor sem, ha nem az elviselhetetlenül forró nyárban, hanem szeptember végén, október elején kerül sor az eseményre. A másik ellenérzést szülő ok éppen a dátum volt, hiszen a nagy világversenyek rendre augusztusban kerülnek megrendezésre.

Általában. Ám ne feledjük, a nem túl távoli múltban is akadtak olimpiák, amelyeket hasonló időpontban rendeztek. 1988-ban, Szöulban, és 12 évvel később Sydney-ben is szeptember közepén, végén rendezték az ötkarikás játékokat, az atlétikai versenyek pedig rendre a program végén szerepeltek. Ha visszatekintünk az ott elért eredményekre, láthatjuk, hogy aki nagyon akart, tudott arra az időpontra is formát időzíteni.

Maraton - éjfélkor

Úgy tűnik, a hőség problémáját a szervezők kezelni tudják. Tavaly már demonstrálták, hogy a küzdő-, és nézőteret egyaránt hűteni képes légkondicionáló berendezésekkel képesek tartani a kellemes, 24-26 fokos hőmérsékletet. Meglátjuk, a vb alatt is sikerül-e nekik ez a bravúr.

A Khalifa-stadion és a hűtőberendezésekForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Michael Kappeler

A maratoni futás esetében azért még nem tart ott a technológia, hogy a teljes útvonalat képesek legyenek mesterségesen lehűteni. Éppen ezért éjfélkor rajtol majd a mezőny, ami kétségkívül a versenyzők javát szolgálja. Még akkor is, ha ezzel lényegében egy, a helyitől merőben eltérő időzónában való létbe is kényszerítik az indulókat.

A távolmaradók

A maratonival érkeztünk el az esélylatolgatások legkényesebb pontjához. Ugyanis Usain Bolt visszavonulását követően a világ atlétikájának kétségkívül legnagyobb alakja, a maratoni futás világcsúcstartója, olimpiai címvédője, Eliud Kipchoge nem áll rajthoz Dohában. A 34 éves, élete formájában lévő kenyai ugyanis az Ineos159 Challenge-re készül, amely során megkísérli áttörni a 2 órás álomhatárt a 42.195 km-es távon, közvetlenül a vb utáni napokban, Bécsben. Kipchoge minden bizonnyal megnyerné a dohai versenyt is, hiszen élete eddigi 12 maratonijából 11-et megnyert, tavaly szeptember végén Berlinben 2:01:39 órával hitelesíthető világcsúcsot állított fel. De őt már „csak" két dolog motiválja.

Eliud Kipchoge nem lesz ott a dohai világbajnokság maratonfutó számának rajtjánálForrás: NurPhoto/Li Ming/Xinhua/Photoshot/NurPhoto/Li Ming

Egyrészt hogy laboratóriumi körülmények között – felvezető autó mögött szélárnyékban, váltott iramfutókkal, tökéletes pályán, tökéletes körülmények között - két órán belül teljesítse a maratonit. Majd egy év múlva Tokióban megvédje olimpiai bajnoki címét. Hiszen ez a legendás Abebe Bikilán, a római olimpián mezítláb, majd négy évvel később Tokióban már futócipőben világcsúcsot futó etiópon kívül csak a kelet-német Waldemar Cierpinskinek sikerült.

Ki lesz a legnagyobb sztár?

Jó eséllyel pályázik erre a címre a férfi 100 méteres síkfutás győztese. A két éve Londonban óriási meglepetésre Boltot is legyőző Justin Gatlin az amerikai válogatón bejutott ugyan a döntőbe, de ott nem állt rajthoz. Az amerikai válogatási elvek szerint nem lehetne ott Dohában, ám címvédőként mégis szerepel a vb rajtlistáján.

Christian Coleman (balra) és Justin Gatlin. Óriási verseny lesz a férfi 100 méteres síkfutás döntőjeForrás: AFP/2019 Getty Images/Lachlan Cunningham

A nagy favorit ezzel együtt a két éve Londonban ezüstérmes Chris Coleman, akit úgy emlegetnek, hogy egyszer talán Boltnál is gyorsabb lehet. A 60 méteren már elképesztő világrekordot futó amerikai indulása nagyjából az isteni gondviselésnek köszönhető. Ugyanis a doppingellenőrök többször is hiába keresték, a megadott címeken nem volt fellelhető. Ilyen esetben súlyos eltiltás várna egy versenyzőre, ám Colemannak elképesztő szerencséje volt. Az ellenőrök az eltiltása helyett rájöttek, hogy valójában ők hibáztak.

Persze, ha a komplett orosz atlétaválogatott eltiltásáról van szó, akkor a WADA illetékesei már sokkal határozottabbnak mutatkoznak. Mint a riói olimpián, és a két évvel korábbi londoni vb-n, úgy ezúttal is csak azok az oroszok állhatnak rajthoz, aki külön-külön bizonyítani tudják az ártatlanságukat. Hiszen a többiek esetében teljesen nyilvánvaló, hogy a központilag, államilag irányított orosz dopping-program részei.

A női sprinterek között jamaicai csata várható az aranyért. A kingstoni nemzeti bajnokságon Elaine Thompson – Rió olimpiai bajnoka -, és Shelly-Ann Fraser-Pryce- Peking és London ötkarikás győztese - is 10.73 másodpercet futott 100 méteren. Utóbbi ugyan decemberben lesz 33 éves. De figyelemreméltó, hogy londoni győzelmekor sem futott olyan gyorsan (10.75), mint az idei jamaicai válogatón.

A távfutószámokban az afrikaiak fölénye borítékolható, ám a norvég „Team Ingebrigtsen" beleszólhat még ebbe. Két éve Filip 1500 méteren megcsípte a bronzérmet, és ezúttal fiatalabb testvére, a mindössze 19 éves Jakob (3:30.16) törhet borsot a két éve vb-ezüstérmes, és idei világranglista-vezető kenyai Timothy Cheruiyot (3:28.77) orra alá.

Jakob Ingebrigtsen (balra) és Henrik Ingebrigtsen Dohában is sikeres lehetForrás: AFP/Tobias Schwarz

A három norvég testvér „bemelegítésképpen" 5.000 méteren is elindul. Ezen a távon tovább javítja az esélyeiket, hogy a kenyaiak két kiválósága, Michael Kibet és Daniel Simiyu elmulasztott négy-négy doppingellenőrzést, így hazájuk szövetsége visszaléptette őket.

Nagy kérdés, születik-e világcsúcs Dohában. A győzelemért járó 60, plusz a rekordért kicsengetett 100 ezer dollár nagy motiváció lehet egy-egy korszakos eredmény elérésében.

Jelen állás szerint a legközelebb Yulimar Rojas jár ehhez. A kolumbiai hármasugró szeptember 6-án szökkent 15.41 méterre. Márpedig ez minden idők második legnagyobb női hármasugró eredménye. Az ukrán Inessza Kravec 1995-ös, göteborgi vb-n elért 15.50 métere egy jó formaidőzítéssel, jó körülmények között akár rekordot is érhet. Márpedig Rojas edzője nem más, mint Ivan Pedroso. A kubai távolugró legenda olimpiai bajnok, négyszeres szabadtéri, és hétszeres fedett pályás világbajnok. Ha valaki, hát ő tudja, hogyan kell formát időzíteni.

A venezuelai Yulimar Rojas női hármasugrásban akár világcsúcsot is elérhetForrás: AFP/Fabrice Coffrini

Ugyanez a kérdés Dalilah Muhammad esetében is. Az amerikai 400 gátas az idén július 28-án Des Miones-ben 52.20 másodpercet futott, és ezzel átadta a múltnak Julija Pecsonkina közel 16 éves világcsúcsát (52.34). Kérdés, hogy Rió olimpiai bajnoka tud-e még egyszer ilyen formában versenyezni, vagy túl korán lőtte el a 160 ezer dollárt érő puskaporát. Ami biztos, a gyűjteményéből még hiányzik a világbajnoki arany 400 gáton, lévén két éve Londonban, és hat éve Moszkvában is „csak" második volt.

A férfiaknál a tavaly ihletett formában káprázatos két napot produkáló Kevin Mayernek áll a zászló tízpróbában. Persze a riói olimpia ezüstérmese, a londoni vb után címvédésre készülő francia pontosan tudja, hogy ebben a rettenetesen nehéz, összetett versenyszámban elég egy apró megingás, és oda minden. Tavaly az Európa-bajnokságon hibázott, és a távolugrásban bemutatott három érvénytelen kísérlete után üres kézzel mehetett haza. A 2018. szeptemberében, Talance-ban elért 9126 pontos rekordja alighanem kárpótolta ezért, de az igazi az lenne, ha Dohában is ehhez méltó teljesítménnyel rukkolna ki.

Ha világcsúcsot talán nem is, de őrületesen jó versenyt, és a végén talán egy svéd győzelmet láthatunk a férfi rúdugrásban. Armand „Mondo" Duplantis lényegében rúddal a kezében jött világra, és az évről-évre korosztályos világcsúcsokat döntő srác a tavalyi berlini Európa-bajnokságon is letette a névjegyét egy aranyéremmel.

A svéd Armand Duplantis a férfi rúdugrás nagy esélyeseForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Jens Buttner

Az új generáció egyik, ha nem legszerethetőbb tagja, rövidesen megdöntheti Renaud Lavillenie 616 centiméteres rekordját is. Az amerikai Sam Kendricks (606 cm), a lengyel Piotr Lisek (602), a már említett Lavillenie, valamint a riói oilimpiát olimpiai csúccsal megnyerő Thiago Braz akadályozhatja meg ebben. Egy biztos, akárki is nyeri ezt a versenyszámot, alighanem óriási csata lesz, és minden bizonnyal világbajnoki csúcs (605 cm) kell hozzá.

Magyarok

Távolmaradók ide, vagy oda, óriási versenyeket, jó eséllyel világcsúcsokat is láthatunk majd Dohában, és reméljük, jó magyar szereplést. Egy hatalmas magyar sikernek már a versenyek kezdete előtt is örülhetünk. Ifj. Mátraházi Imre lett az IAAF technikai delegátusa, vagyis ő felel a Khalifa stadionban a pályáért, és minden sporteszközért.

A londoni vb-n 110 méteres gátfutásban bronzérmet szerző Baji Balázs ugyan még csak sérülése utáni visszatérésén dolgozik. De így is jó esélyeink vannak, lévén a népes, 17 fős csapatban újra ott van a magyar pályaatlétika első világbajnoki aranyérmét nyerő, hosszú sérülés után újra formába lendülő Márton Anita.

Márton Anita, a magyar csapat egyik tagja, aki érmet nyerhet DohábanForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A fiatal Halász Bence tavaly Berlinben az Eb-n a felnőttek között is dobogóra állhatott kalapácsvetésben. Holott a szombathelyiek őstehetsége mindig csak 22 éves, és tudjuk jól, ebben a versenyszámban akár jóval 30 év fölött is fel lehet érni a csúcsra. Bence harmadik az aktuális világranglistán, és eddig lényegében minden világversenyén kiválóan teljesített. Miért lenne ez másként Dohában?

A magyar csapat
Férfiak: Halász Bence (kalapácsvetés), Hellebrandt Máté (50 km gyaloglás), Huszák János (diszkoszvetés), Pars Krisztián (kalapácsvetés), Rivasz-Tóth Norbert (gerelyhajítás), Szűcs Valdó (110 m gátfutás), Vecsernyán Bence (50 km gyaloglás)

Nők: Farkas Petra (távolugrás), Gyurátz Réka (kalapácsvetés), Kerekes Gréta (100 m gátfutás), Kozák Luca (100 m gátfutás), Krizsán Xénia (hétpróba), Madarász Viktória (20 km gyaloglás), Márton Anita (súlylökés), Nguyen Anasztázia (távolugrás), Szilágyi Réka (gerelyhajítás), Wagner-Gyürkés Viktória (3000 m akadályfutás)