Társoldalunk:

A 6 km-es körpálya hűtését még Katar sem tudta megoldani

2019.09.28. 09:03

A szervezőknek ugyancsak nyomós okuk volt rá, hogy történelmet írjanak, és 2019. szeptember 27-én, helyi idő szerint 23:59 órakor – hogy mégiscsak az első napi program részeként szerepeljen a versenyszám – indítsák útjára azt a 68 bátor futónőt, akik e történelmi futás részesei lehettek. Habár, az eredményeket elnézve a mezőny több mint fele alighanem lemondott volna e történelmi küldetésről. Dohában elkezdődött a 2019-es szabadtéri atlétikai világbajnokság.

A világ sportjában nem példa nélküliek az esti, éjféli versenyek. Emlékezhetünk rá, hogy rendeztek már villanyfényes Formula-1-es futamot, és a riói olimpia úszószámaira is helyi idő szerint 22 órakor került sor. Akkor azonban az üzleti érdekek kerekedtek felül a sportszakmai szempontok felett. Hiszen három éve az ötkarikás játékokon az amerikai tévétársaságok elemi érdeke volt, hogy az ő érdekeik szerint, a náluk fő műsoridőnek számító idősávban közvetítsék az amerikai győzelmeket. És ez így lesz 2020-ban Tokióban is, csak ott nem késő este, hanem délelőtt 10-kor indulnak az úszódöntők. Szögezzük le azonban, hogy aki akart, és tudott, az persze alkalmazkodott ehhez. Emlékezhetünk rá, hogy Hosszú Katinka a döntők időpontjában is edzett, és a vége három arany, meg egy ezüstérem lett.

A 6 km-es körpálya hűtését még Katar sem tudta megoldaniForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Michael Kappeler

Dohában viszont nem pénzügyi szempontok érvényesültek, hanem a józan ész szólt a szokatlan időpont mellett. Bár a szervezők a stadiont még el tudták látni óriási légkondicionáló berendezésekkel, annyira még Katar sem erős gazdaságilag, hogy egy 6 kilométeres útszakasszal tegyék meg ugyanezt.

Márpedig a maratoni futást egy hat kilométeres körön rendezték, amelyet hétszer kellett megtennie a mezőnynek a 30 és 32.7 fok közötti hőségben, 72 százalékos páratartalom mellett.

Mi lett volna, ha fényes nappal engedik útjára a futókat?

Az extrém körülményekhez nem meglepő módon az afrikaiak alkalmazkodtak a legjobban. Közülük is kitűnt Ruth Chepngetich. A kenyaiak kiválósága végig uralta a versenyt. Már féltáv előtt megpróbálta leszakítani a többieket, de akkor még nem járt sikerrel a szökési kísérlet. Az utolsó körön azonban már ellenállhatatlannak bizonyult, és szép fokozatosan elhúzott az őt üldözők elől.

A kenyaiak kiválósága, Ruth Chepngetich végig uralta a versenytForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Michael Kappeler

A mindössze 25 éves futónő karrierje különösnek mondható, még ha ő is számított abszolút esélyesnek. Ugyanis a Nemzetközi Atlétikai-szövetség honlapjának tanúsága szerint 21 éves koráig semmilyen jegyzett eredménye nem volt. Egyáltalán. Akkor viszont egy elég erős félmaratonival nyitott, és 2016. március 13-án Rabatban 1:11:33 órás időt repesztett. Nemzetközi mércével mérve nem különösebben komoly eredmény, de egy olyan futónőtől, akinek korábban semmilyen, de tényleg semmilyen eredményét nem jegyezték fel, ez elég erős kezdés.

Holott az IAAF statisztikái igen pontosak, és mélyre ásnak. Hogy mást ne mondjunk, kiváló kalapácsvetőnkről, Halász Bencéről még azt is fellelni a statisztikák között, hogy 2010. augusztus 28-án, Szegeden 13 évesen 16.07 métert lökött 4 kilós súlygolyóval. Vagy, hogy két és fél hónappal korábban egy budapesti versenyen 578 centit ugrott távolban. Ehhez képest Chepngetich neve mellett 21 éves és 217 napos koráig semmi sem szerepelt. Akkor jött a rabati 1:11:33 órás félmaratoni.

Egy évvel később már kimondottan ígéretes, nemzetközileg is számottevő eredménnyel rukkolt ki. Előbb április 30-án Isztambulban repesztett 1:06:19 órát félmaratonin, majd novemberben ugyanott 2:22:36 órás, elképesztő eredménnyel debütált a maratoni távon. Tavaly további négy percet faragott ebből az idejéből a Boszporusz partján. A 2:18:35 órás eredmény pedig már igazi nehézsúlyú eredmény a női maratoni futás világában. Akkor a világ valaha volt hatodik legjobb eredményének számított. Aztán idén január 25-én Dubaiban még ezen is javított több mint másfél percet. A női pályacsúcsot jelentő 2:17:08 órás ideje a valaha futott harmadik leggyorsabb maratoni idő. Paula Radcilffe 2:15:25 órás világcsúcsa még mindig megközelíthetetlennek látszik. Habár a brit futóról tudni kell, hogy 2003. április 13-án, a londoni maratonin még a férfiakkal együtt rajtolhatott, így lényegében végig volt irammenője. A csak női mezőnyben elért eredmények között Chepngetich ideje mindössze hét másodperccel marad el honfitársnője, Mary Keitany két éve Londonban futott idejétől.

A kenyai Ruth Chepngetich nyerte a női maratont a dohai atlétikai világbajnokságon szombaton hajnalbanForrás: The Yomiuri Shimbun/Yomiuri/Hiroto Sekiguchi

Vagyis az elmúlt két év eredményeit figyelembe véve semmi meglepő nem történt Dohában. Ha a hőség és a páratartalom miatt jóval lassabb is volt az iram, mint ideális körülmények között lett volna, ez utóbb senkit nem fog érdekelni. A nagy versenyeket, címeket meg kell nyerni, azok az örökkévalóságnak szólnak, függetlenül attól, hogy világcsúccsal, vagy „csak" 2:32:43 órával nyerte valaki.

A 68 rajthoz állt versenyzőből 28-an feladták a küzdelmet. Sőt, a 31-től az utolsó, negyvenedik helyen célba érkezőig hosszan tudnának mesélni arról, hogy milyen „csak" három órán túli idővel célba érni Dohában, hajnali három órakor. A győztest persze a legkevésbé sem zavarta semmi. Mint elmondta, köszöni, jól érzi magát, egyáltalán nem zavarták a körülmények. Hálás Istennek, amiért győzni tudott, és bízik benne, hogy jövőre, a tokiói olimpián is az aranyért szállhat majd harcba. Ha ekkora hőség nem is várható Japánban az ötkarikás játékok ideje alatt, várhatóan ott sem fognak fázni a maratonisták, és a páratartalom a dohaihoz hasonlóan magas lesz. Egyszóval Ruth Chepngetich megtartotta az olimpiai főpróbáját, és az kiválóan sikerült. 2020. augusztusában meglátjuk, ez mire lesz elég neki Tokióban. Jut eszembe, az olimpián a maratonfutás rajtja reggel 6 órakor lesz.