Most nem a foci, hanem a röplabda a Vasas kirakatcsapata

Bár száz emberből kilencven még mindig a labdarúgás eredményei alapján vonja le az egyesületek eredményességét, ma már nem a foci, hanem a röplabda a Vasas kirakatcsapata. Ugyanakkor a másodosztályban játszó labdarúgók és a szintén NB II-es kézilabdázók is az NB I-be vágynak, a vízilabdázók, a jégkorongozók és a kosárlabdázók pedig az eredményesebb szereplésre. Ami a röplabdázókat illeti, az ő harcuk sokkal nehezebb lesz, mint az elmúlt években. Az egy év múlva esedékes nyári olimpián Szilágyi Áron személyében újra lehet olimpiai bajnoka a Vasasnak, de azt Markovits László klubelnök is tudja, hogy a 2016-os riói Vasas-sikerek szinte megismételhetetlenek.

Történelmi lehetőség előtt áll a Vasas Óbuda női röplabdacsapata, amely a magyar együttesek közül elsőként juthat fel a Bajnokok Ligája főtáblájára. Az európai szövetség megváltoztatott kiemelési rendszerének és egy kis szerencsének köszönhetően a selejtezőben

előbb a montenegrói bajnokot kellene kiütni, majd az albán, vagy a bosnyák első következhetne.

A Vasas elnöke, Markovits László a klub lehetőségeit figyelembe véve a nemrégen a látványsportágak közé bevett sportágban látja versenyképességük megtartását, mert itt még nem kell több százmillió forintot, vagy akár milliárdokat költeni ahhoz, hogy nemzetközileg ütőképes csapatuk legyen.

„A Vasasnak mindig voltak olyan csapatai, amelyek nemzetközi szinten is óriási sikereket értek el, amelyek döntő részben megalapozták a klub mai napig tartó elismertségét.

Ilyen például, még ha nagyon régen is volt, 1958-ból a labdarúgók BEK-elődöntője a Real Madrid ellen, vagy 1982-ből a női kézilabdacsapat győzelme a Bajnokcsapatok Európa Kupájában.

A Vasas Óbuda történelmi lehetőség előtt áll a női röplabda Bajnokok Ligájában Forrás: Vasas röplabda/Facebook

Vízilabdában többször szerepeltünk a BL-Final Fourban, de röplabdában is eljutottunk a CEV Kupa négyes döntőjébe 1997-ben" – mondta a Vasas elnöke, aki szerint a röplabda az a sportág, ahol még nem kell iszonyatos összegeket költeni ahhoz, hogy sikeresen szerepeljen egy magyar csapat Európában.

Ráadásul a Vasas egy éve csak ötödik volt az Extraligában, majd idén tavasszal tudta megszakítani a Békéscsaba 5 éven át tartó egyeduralkodását,

és 2013 után újra megnyerte a bajnokságot.

Montenegróban indul a BL-harc

A Vasas-Óbuda csapata vasárnap Bécs érintésével utazik Montenegróba, ahol október 8-án, kedden este a Luka Bar együttesével játszik. A visszavágót a Nemzeti Közszolgálati Egyetem csarnokában október 15-én rendezik. Amennyiben sikerül a továbbjutás, akkor vagy az albán bajnok Tirana, vagy a bosnyák első Brcko vár a magyar együttesre. A második selejtezőkörből egyenesen a BLáfőtáblára lehet már feljutni.

„Azzal, hogy Jámbor János két éve többségi tulajdonosként csatlakozott a felnőtt röplabdások mellé, lehetővé tette, hogy közösen olyan költségvetést biztosítsunk a csapat számára, amely ma még elegendő ahhoz, hogy itthon bajnokesélyesek lehessünk, és így a nemzetközi porondon is szerepelhessünk.

Ez az anyaegyesületnek civil szervezetként egyedül nem menne, még akkor sem, ha Magyarországon ma a röplabda az egyik legalacsonyabb finanszírozás igényű csapatsport.

A Bajnokok Ligája főtáblára jutás mind magának a sportágnak, mind a Vasasnak nagy pozitívum lenne a további építkezés szempontjából."

A Vasas amúgy nemcsak röplabdában, hanem vízilabdában, kézilabdában, kosárlabdában, jégkorongban és labdarúgásban is indít felnőtt csapatokat. Markovits László szerint a nagy tradíciókkal bíró csapatsportágakban most nem állnak annyira jól, mint régen.

"Nagyon magas költségvetésre lenne ma szükség, hogy a topcsapatok közé tartozzunk, ráadásul, ha a pénzügyi fedezet meglenne, akkor is

tudomásul kell venni, hogy csak hazai nevelésű játékosokból még a nemzeti bajnokságban sem lehet dobogós a csapatod, nem is beszélve a nemzetközi eredményességről.

Markovits László, a Vasas elnöke Fotó: Szabó Gábor - Origo

Ez egy nagyon nehéz kérdés, mert külföldi profik alkalmazása nem igazán segíti a magyar utánpótlás-nevelést, valamint a válogatottak eredményességét sem mozdítja előre, de ha egy klub igazán sikeres akar lenni és a szurkolóit bajnoki címekkel szeretné kiszolgálni, akkor nincs más útja, mint folyamatosan sok-sok külföldivel erősíteni a csapatát.

Ördögi kör ez, állandó téma a magyar sportban.

A szabadidősport és az utánpótlás-nevelés az alapfeladata a klubok többségének. Az, hogy élsportolókat fizessen vagy első osztályú csapatokat működtessen, az ma már nem tartozik ezek közé. Ettől függetlenül a Vasasnál mind a sportszakmai hagyományok, mind a kormány által jelentősen támogatott infrastrukturális fejlesztések és a kapcsolódó utánpótlás programok miatt elvárt, hogy a 108 éves egyesületünk csapatai méltó módon szerepeljenek."

A Vasas név hallatán száz emberből kilencven még mindig a labdarúgásra asszociál.

„Jámbor János többségi tulajdonosként hosszú évek óta biztosítja a szükséges forrásokat a működéshez. Az idény előtt Domonyai László klubigazgató azt mondta, hogy mindent a feljutáshoz igazítanak, cél az NB I.

Ilyen belülről az új Illovszky Rudolf Stadion Forrás: vasassc.hu

Az eddigi játék és eredmények még sok bizonytalanságot mutatnak, de még nagyon korai lenne temetni a csapatot. A Vasas Sport Club 1 százalékos tulajdonosként a napi menedzsmentben és a csapat finanszírozásában nincs benne, de mi

nagyon hiszünk abban, hogy a jövőben visszajutunk a legjobbak közé és a csapat hosszútávon is állandó tagja lesz az NB I-es bajnokságnak."

Ami az infrastrukturális fejlesztéseket illeti, a napokban adták át a Sterbinszky Amáliáról elnevezett kézilabda-csarnokot, korábban pedig az újjáépített Fáy utcai labdarúgó-stadiont.

„Az Illovszky Rudolf Stadionba a szívünket-lelkünket beletettük. Számunkra nagyon fontos a múlt ápolása, ez meglátszik ebben a stadionban is. A régi nagyokról neveztük el például a szektorokat, sok emlék, érték jelenik meg többféleképpen a stadionban, több mint 250 szurkolói idézet borítja a szektorok falait.

A Vasas legendája, Mészöly Kálmán is a helyszínen nézte meg az új Illovszky Rudolf Stadion felavatását Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Az közelmúltban elhunyt Berendy Pál cipőjét is megcsodálhatjuk, ahogy a Hexagonal-kupát, vagy Várady Béla ezüstcipőjét, a falakon pedig a régi nagy meccsek pillanatai köszönnek vissza. Az sem véletlen, hogy a kézilabdázók csarnokát is elneveztük egy volt klasszisunkról, Sterbinszky Amáliáról" – mondta Markovits László.

A 2016-os riói nyári olimpián a Vasas sportolók egészen fantasztikusan szerepeltek,

hiszen Hosszú Katinka három, Szilágyi Áron és Szász Emese egy-egy aranyérmet nyertek. Ez 2020-ban, Tokióban egészen biztosan megismételhetetlen lesz.

Tudatos stratégia volt, hogy a londoni olimpia után az egyéni sportágakra helyeztük a hangsúlyt,

de azért 2016-ban a csillagok szerencsés együttállása is kellett ahhoz, hogy öt olimpiai és egy paralimpiai aranyat nyerjen a Vasas." – mondta Markovits László. „Tokióban nem lesz ilyen, mert a küzdelem egyre kíméletlenebb és egyre nehezebb odaérni a dobogó legfelső fokára.

Szilágyi Áron Vasas-sportolóként nyert olimpiát 2016-ban, Rióban Forrás: Getty Images/2016 Getty Images/Dean Mouhtaropoulos

A Vasas sportolói minden olimpián jelen voltak és pontokat, érmeket szereztek, nem lesz ez másként 2020-ban sem.

Nagy érdeklődéssel várom a magyar csapat szereplését Tokióban.

2013-ban a kormány új alapokra helyezte a sportfinanszírozást Magyarországon, de ennek az valós hozadéka még nem most, hanem a 2024-es párizsi olimpián jöhet el. A kormány segítségével a magyar sportélet most tényleg elkényeztetett helyzetben van, jó lenne ezt már Tokióban, de legkésőbb Párizsban meghálálni."