Társoldalunk:

Conor McGregor ellen küzdöttem, azt sem tudtam, fiú vagyok-e, vagy lány

2020.02.14. 13:35

Buchinger Iván nem a klasszikus utat járta be a ketrecharcosok világában. Gyerekkorában édesapja vitte le birkózni, de ő inkább elszökött az edzésekről, és a focival foglalkozott. „Buki" kamaszkorában érkezett el a fordulat, amikor megjöttek az első sikerek a szőnyegen, majd egy videokazetta hatására megszületett a döntés: MMA-harcos lesz. Edzők, terem nélkül és munka mellett göröngyös volt az út, a Conor McGergor elleni világbajnoki címmeccs előtt például műszakot kellett cserélnie, hogy egyáltalán ketrecbe léphessen. A felvidéki magyar harcos sosem adta fel, három szervezetnél is felért a csúcsra, és ki tudja, mi lett volna akkor, ha tényleg összejön az UFC-karrier.

Hogy kezdődött a kapcsolata a küzdősporttal?
Igazából nem az MMA (kevert harcművészet) volt az első, amivel megismerkedtem, hanem a birkózás. Még édesapám vitt le 5-6 éves koromban a terembe.

Érdekes, hogy az elején egyáltalán nem kedveltem a dolgot, mindig megszöktem az edzésekről. Mellette elkezdtem focizni is, amit nagyon szerettem, hobbiszinten a mai napig eljárok a barátokkal játszani. Kamaszkoromban aztán jönni kezdtek az eredmények a szőnyegen, és komolyabban foglalkoztam a dologgal.

Bősön nagyon sokan jártak birkózni, éppen ezért mindenkit meglepetésként ért, hogy egyik napról a másikra bezárták a termet. Hirtelen nem is tudtuk, hogy mihez kezdjünk. Nem sokáig tartott ez az állapot, mert Végh Attila barátom (kiváló MMA-harcos, a Bellator korábbi félnehézsúlyú világbajnoka – a szerk.) elhívott magához, hogy mutasson egy videót.

Életemben ekkor láttam először UFC-gálát, és teljesen a hatása alá kerültem. Ki akartam próbálni, úgy gondoltam, ez a nekem való sport. Másnap el is mentünk a focipályára, és próbáltuk utánozni azokat a mozdulatokat, amiket láttunk.

Mikor kezdett el versenyezni?
Magunk között mentek az edzések, mert ugye, birkózás már nem volt, aztán a többiek úgy döntöttek, hogy kipróbálják magukat tornákon is. Először nem is Szlovákiában, hanem Magyarországon kezdtek el versenyekre járni. Pusztakezes kempo (álló- és földharcot egyaránt alkalmazó stílus) megmérettetésekre jártak saját költségen.

Én úgy voltam vele, hogy szívesen edzettem, de nem akartam viadalokon részt venni.

Ütős kis csapat, középen Buchinger Ivánnal.Forrás: Buchinger Iván hivatalos Twitter-oldala

Hogy mégis belecsöppentem a dologba, az annak köszönhető, hogy a velem azonos súlyú edzőtársam, Nagy Marián nem tudott elmenni egy korábban lekötött versenyre, és engem kért meg, hogy helyettesítsem. A történet vége az lett, hogy elég szép fölénnyel nyertem, és utána már én is csatlakoztam a bunyókra járó csoporthoz.

Ezekből a tornákból, a győzelmekből már meg lehetett élni?
Nem, mellette dolgoznom kellett, plusz az egyes helyekre elutazni is pénzbe került, ott megszállni, enni stb. Semmi anyagi hasznom nem volt a dologból.

A munkát és a bunyót hogyan lehetett összehangolni?
Dunaszerdahelyen egy konténeres cégnél találtam munkát, ahol két műszakban adminisztratív feladataim voltak.

Ha éjjelre voltam beosztva, akkor a meló után, már reggel mentem edzeni.

Nagyon sok meccse volt a karrierje elején, többször előfordult, hogy 1-1 hónap után ketrecbe lépett, különböző szervezeteknél. Hogy történhetett ez meg?
Az egész elején még nekem kellett kutatnom, hogy megtaláljam a megfelelő versenyeket. Miután Magyarországon megnyertem életem első amatőr MMA-bajnokságát, jóban lettem az ottani edzőkkel, akik segítettek további tornákat találni. Egy idő után ez megfordult, és már engem hívtak a gálákra. A pályám elején még nem voltak szigorú megkötések a súlycsoportokra vonatkozóan, amennyi kilót nyomtam, abban a mezőnyben harcolhattam.

Így egy hónap alatt akár 2-3 meccset is össze tudtam hozni.

Buchinger Iván, a felvidéki magyar MMA-harcosForrás: Youtube

12 győzelem zsinórban, majd 2 vereség, a második KO. Mit gondolt ekkor a jövőjével kapcsolatban?
Még mielőtt arról a két mérkőzésről beszélnék, fontosnak tartom, hogy a győzelmi szériát úgy értem el, hogy

sem edzőm, sem kijelölt partnerem nem volt a tréningeken, amiket gyakorlatilag magunknak vezényeltünk.

Az első vereségem pontozással történt, de aki látta azt a meccset, az tudja, hogy ott én nyertem, de a hazai pálya az ellenfelemnek kedvezett. Ez nagyon megtört, egyrészt az első ilyen „pofon" volt számomra, másrészt a meg nem érdemelt vereség is rátett erre egy lapáttal. A KO előtt pedig összeszedtem egy térdsérülést, amit nem pihentem ki, hamar elvállaltam még egy bunyót, amit nem kellett volna.

Utána rendeztem a sorokat, még keményebben edzettem, és újra jöttek a győzelmek.

Említette, hogy nem voltak edzők, akik segítettek volna a tréningeken. Hogyan készült az egyes harcokra?
Még a birkózócsapatból maradtunk néhányan, akik egymás között bunyózgattunk. Bősön volt pár küzdősport edzés, oda is elmentünk, hogy az ottaniakkal is gyakoroljunk. De bő 10 évvel ezelőtt még nem volt ennyire elterjedt ez az egész MMA-vonal.

2012 szilveszterén egy feltörekvő csillaggal, bizonyos Conor McGregorral harcolhatott a Cage Warriors (londoni szervezet – a szerk.) könnyűsúlyú világbajnoki övéért. Hogy jött ez a lehetőség?
Egy cseh menedzser volt, aki felfigyelt rám, ő mutatott be a szervezetnek. A Cage Warriors éppen ellenfelet keresett az akkor nagyon jó névnek számító Diego Gonzaleznek. Én mondtam, hogy szívesen ketrecbe lépek ellene, de ők le akartak beszélni róla, mert úgy gondolták, hogy ez még túl nagy falat lenne nekem. Végül 2012 májusában összejött a meccs, és TKO-val lényegében összetörtem a riválisomat, amivel rendesen megleptem a szervezet embereit.

A győzelem után egy-két hónappal csörgött a telefon, hogy a könnyűsúlyú világbajnoki övért küzdhetek valami Conor McGregorral.

Amikor kijelölték a mérkőzés időpontját, ami 2012. december 31-e lett, akkor nekem még gyorsan el kellett cserélnem a műszakom, mert korábban pont szilveszterre lettem beosztva. Lényegében pár nappal a címmeccs előtt még pluszban dolgoztam, hogy a 31-e szabad legyen.

Az övet végül az ír szupersztár nyerte kiütéssel. Akkor azt mondta, hogy már a meccs előtt vesztett, mert McGregor megtörte fejben. Mi történt?
Mikor kiderült, hogy vele lesz a harc, megnéztem a korábbi mérkőzéseit. Láttam, hogy szeret színészkedni, és fordított alapállású bunyós, aki nem annyira jó a földön. Úgy voltam vele a birkózó múltam miatt, hogy ezzel megverhetem. Aztán már a mérlegelésre is nagyon magabiztosan jött, próbált velem ott „játszani", de nem foglalkoztam vele. A nagy napon előbb odamentünk a csarnokba, ahol

a lelátóról észrevettem, hogy McGregor bemegy a ketrecbe, és elkezd lazán, gyorsan és jól mozogni. Ilyet még sosem láttam előtte, akkor ott emiatt kicsit megtörtem.

A harc előtt pedig történt még valami. Rendesen bemelegítettem, ahogy szoktam, indultunk ki a ketrec felé, és a közönség üvöltött, mutogatott, hogy most meghalsz, véged lesz. Ez sem segített rajtam. Ez a hangulat az ír győzelme után sem csillapodott, sőt, annyira elfajult a helyzet, hogy a hátsó kijáraton kellett kimenekíteni minket.

Könnyűsúlyú világbajnoki címmérkőzés Buchinger Iván és Conor McGregor között 2012-ben.Forrás: Pinterest

A mérkőzésen mivel lepte meg McGregor?
A meccsen azt sem tudtam már, hogy fiú vagyok vagy lány. Gyors és erős volt, és olyan magas szinten bokszolt, amire nem voltam felkészülve. Ráadásul a fordított alapállású bunyósok közül előtte még nem volt dolgom olyannal, aki így küzdött volna.

A bunyó után egyébként odajött az öltözőbe, megkérdezte, hogy minden rendben, jól vagyok-e, teljesen normális volt. Szerintem minden cirkusz, amit csinál, az csak a show része, mert ez kell a közönségnek.

Kicsit ugorjunk előre az időben. 2015 júniusában, a Bellator korábbi félnehézsúlyú világbajnokával, Végh Attilával közösen egy edzőtábort vezényeltek Bősön, amin egy bizonyos Borics Ádám is részt vett. Hogy került Önnél képbe a „Kölyök"?
Egy közös barátunkon keresztül ismertük meg őt, és így vettük fel vele a kapcsolatot edzésügyben. Én már akkor tudtam róla, hogy rendkívül ügyes gyerek, van benne fantázia. Remekül mozgott a tréningeken, jókat bunyóztunk vele a tábor alatt. Később kikerültem Németországba, és oda is elvittem magammal néhány hétre edzeni.

Tartja vele még a kapcsolatot, figyelemmel kíséri a pályáját?
Igen, havonta egy-két alkalommal felhívjuk egymást, hogy kivel, mi újság, általában a meccseink előtt beszélünk.

Nagyon sok helyen megfordult már Európában, három MMA-szervezetnél is világbajnoknak mondhatta magát. A Bellator vagy az UFC szóba került a pályája alatt?
Még korábban egy menedzser rám írt Facebookon, hogy lenne-e kedvem egy hónapra kimenni Frankfurtba, hogy az egyik harcosának segítenék-e a Bellatoros mérkőzésére felkészülni. Közben persze én is edzhettem volna kint a többi harcossal. Tetszett az ötlet, de első körben a munkahelyemen kellett megbeszélnem a dolgot, hogy engedjenek el egy hónap fizetés nélküli szabadságra. Szerencsére rugalmasak voltak, így elmehettem. Rendben mentek a tréningek, és a többiekkel is jóban lettem időközben.

A menedzser pedig felajánlotta, hogy maradjak, ő majd egyengeti a karrierem, és intézi a meccseim. Nekem ez az ajánlat nagyon jól jött, akkoriban, 2014 körül még nem volt túl sok ilyen ember, aki a bunyósokat segítette volna. Ezután jöttek újabb önjelölt menedzserek, hogy velük majd kijuthatok az UFC-be.

Döntenem kellett, és inkább a biztosat választottam, Németországban maradtam.

Buchinger Iván több MMA-szervezet övét is megnyerte.Forrás: Royal Water

Február közepén 34 éves lesz. 44 profi meccsel a háta mögött mit gondol, mennyi bunyó van még önben?
Őszinte leszek, az utolsó mérkőzésemen 2019 decemberében, amelyen a tét a KSW szervezet (Európa egyik legnagyobb MMA-szervezete, Lengyelországban) ideiglenes világbajnoki öve volt, úgy kaptam ki, amire nem számítottam.

5x5 perc alatt azt mondhatom, hogy egyetlen jó mozdulatom nem volt. Ez lelkileg egy kicsit megtört.

Úgy néz ki, hogy erre a meccsre a felkészülést némileg elhanyagoltam, most volt a hat év alatt először, hogy nem kint, Németországban, hanem itthon edzettem a harcra. Kevés volt a bunyó, többet kellett volna azzal foglalkoznom, nem pedig a kondícióval és az erővel. Nagy céljaim már nincsenek, úgy gondolom, amit ebben a sportágban elértem, azt eddig senkinek nem sikerült sem Szlovákiában, sem Magyarországon. Megnyertem a Cage Warriors, az M-1 Global (legnagyobb orosz szervezet – a szerk.) és a WKF MMA világbajnoki övét is. Mellette voltak magyar bajnoki sikereim, és más országokból egyéb öveim.

Még nem döntöttem el, hogy merre tovább, igazából nem tudom, hogy mit szeretnék. A versenyzést nem akarom abbahagyni, de azért azt már érzem, hogy ezt a sportot nem lehet sok évig csinálni. Várom a sült galambot, hogy a számba repüljön.

Buchinger Iván formájára 33 év felett sem lehet panasz.Forrás: MMA Fanatik

Van egy 6 éves fia, a legifjabb Buchinger Iván, aki már kisbabaként is a birkózószőnyegen játszott. Mennyire fertőzte meg őt az apja hivatása?
Most abban a korszakban van, hogy mindenbe belekóstol, mindent kipróbál. Volt birkózáson, focizni és teniszezni is, aztán ami majd megtetszik neki, ott maradunk vele. Ha később úgy döntene, hogy profi MMA-harcos szeretne lenni, abban is támogatnám a tapasztalataimmal.

Szerintem egyébként addigra már olyan magas szinten lesz ez az egész, hogy rendkívül nehéz lesz benne kibontakozni. A mai fiatalok, akik most jönnek a ketrecbe, már mindenben nagyon jók, nemcsak álló harcban, hanem a földön is otthonosan mozognak.

Kedvese mit szól ehhez a szó szerint küzdelmes élethez?
Elfogadta az elejétől fogva, hogy ez a hivatásom, de most azért már felhozza, hogy jó lenne lassan befejezni ezt az egészet, vagy könnyebb tornákat bevállalni.

Ősszel megnyerték a feleségével, a testvérével, és annak párjával a TV2 sportos családi vetélkedőjét, a Fuss család, fuss!-ot. Hogyan osztoztak a 10 milliós fődíjon, és van-e valami tervük a nyereménnyel?

Július 4-én lakodalom lesz, összeházasodunk majd a párommal, így lesz mire költeni a pénz felét. Igazából már régóta együtt vagyunk a kedvesemmel, ideje lesz hivatalossá tenni a dolgot (nevet – a szerk.). Emellett régi vágyunk, hogy eljussunk Thaiföldre, remélhetőleg erre is jut majd a nyereményből.