Szövetségi vezetők büntetőjogi eljárást szorgalmaznak Aján Tamás ellen

Az orosz és a német súlyemelő szövetség elnöke szerint is büntetőjogi eljárást kellene indítani Aján Tamással, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) korábbi elnökével szemben - írta az olimpiai sportágakra szakosodott insidethegames.biz portál. Közben Németorsszágban sem csillapodik a botrány: a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap két oldalas leleplező cikkben mutatta be a Nemzetközi Súlyemelő Szövetségben uralkodó állapotokat.

A magyar sportdiplomatát illetően a Richard McLaren által vezetett nyomozócsoport azt állapította meg, hogy az IWF legmagasabb szintjein is jelen volt a korrupció, a kanadai jogászprofesszor pedig a jelentést csütörtökön ismertetve azt mondta, hogy Aján Tamás a "félelem kultúrájával" működtette a szervezetet.

Mindkét érintett elnök, Makszim Agapitov és Christian Baumgartner támogatta az Aján Tamás elleni nyomozást, utóbbi a 2017-es bangkoki tisztújító közgyűlésén - amely során a nyomozócsoport szerint Aján 5 és 30 ezer dollár közötti összegekért vásárolt szavazatokat - elveszítette helyét az IWF elnökségében.

Közben a német Frankfurter Allgemeine Zeitung két oldalas, leleplező írást tett közzé a Nemzetközi Súlyemelő Szövetségben uralkodó állapotokról. Ebben a cikkben olyan állítások szerepelnek, hogy Aján Tamás hajóutakkal és ötcsillagos szállodákban megszervezett tartózkodásokkal is vásárolt szavazatokat. A németek azt írják, hogy a gyanú korrupcióról, pénzmosásról és sikkasztásról szól. Kiderült az is, hogy a McLaren féle vizsgálóbizottság 30 vezető tisztségviselőt keresett meg az IWF-ben, de a 30 emberből csupán 7 volt hajlandó együttműködni. A német lap azt írja, hogy a rémuralom eszköze kizárólag a készpénz volt. Amikor a McLaren féle bizottság Budapesten, az IWF irodájában kinyitotta a páncélszekrényt, abban egy fityinget sem talált. Pedig - írja a német lap - az elmúlt 10 évben 28 millió dollár folyt át készpénzben a nemzetközi szövetségben.

Az üzleti ügyeket teljes mértékben csupán Aján Tamás látta át. A német lap szerint sem az elnökség tagjai, sem a pénztárnok nem kapott betekintést az ügyekbe.

Aján Tamás az MTI-hez még csütörtökön eljuttatott nyilatkozatában leszögezte, hogy a vizsgálat során teljes mértékben együttműködött McLarenékkel, "azonban sajnálatos módon kérésem ellenére sem bocsátották rendelkezésemre azokat a szükséges információkat, amelyek alapján cáfolhattam volna állításaikat és anélkül publikálták a jelentést, hogy a tisztázás lehetőségét megadták volna számomra" - írta.

Az ARD német tévécsatorna január 5-én bemutatott filmjében azt állította, hogy súlyemelésben szisztematikus doppingolás folyik az IWF tudtával, amely a Magyar Antidopping Csoportot (MACS) bízta meg minden nagy nemzetközi versenyen és szinte az összes világbajnokságon az ellenőrzéssel. Az ARD hírt adott két svájci bankszámláról, amelyre 1992-től 23 millió dollár (csaknem 7 milliárd forint) érkezett, ez az összeg nem szerepelt az IWF mérlegében. A csatorna szerint a számlák felett egyedül Aján Tamás rendelkezett, és 5,5 millió dollár (mintegy 1,7 milliárd forint) sorsa tisztázatlan.

A korrupcióval vádolt Aján Tamás ellen büntetőjogi eljárást szorgalmaznak Forrás: AFP/Goh Chai Hin

Aján Tamás - aki 24 évig főtitkára, 2000-től pedig elnöke volt az IWF-nek - a szövetség elnökségének év eleji dohai ülésén maga kérte tevékenységének felfüggesztését annak érdekében, hogy vizsgálat derítse fel a vádak valóságtartalmát. A magyar sportdiplomata már az ARD által január első hétvégéjén bemutatott dokumentumfilm vetítését követően visszautasította a korrupcióról és a szervezett doppingolásról szóló vádakat, miként tette azt a MACS is.

A 2000-től tíz éven át Nemzetközi Olimpiai Bizottság-tag, 2010 óta pedig tiszteletbeli NOB-tag Aján március 3-án lemondott tiszteletbeli tagságáról, mert - mint mondta - meg akarja menteni az olimpiai mozgalmat a negatív pletykáktól és az ebből fakadó kellemetlenségektől.

A sportdiplomata április 15-én bejelentette: a tokiói olimpia halasztása miatt távozik a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség elnöki posztjáról. Hozzátette, hogy voltak feltételei a visszalépésnek, amelyet az IWF elnöksége elfogadott. A döntés hátterében Aján Tamás szavai szerint az áll, hogy már a legutóbbi választáson jelezte, többé nem indul újra a posztért, a szövetség alapszabálya azt mondja ki, hogy az olimpia befejezéséig szól a mandátum, újabb egy évet pedig már nem akart várni a távozással.