Hazájából kitaszították, majd különleges módon ért fel a csúcsra

Ivan Lendl
Defending champion Ivan Lendl returns a backhand to fellow-Czech Miloslav mecir during their French Tennis Open semi-final match at the Roland Garros stadium in Paris 05 June 1987. Lendl won 6-3, 6-3, 7-6. (Photo by STF / AFP)
Vágólapra másolva!
Amikor a teniszvilág csúcsán volt, olyan arányban nyerte meg a mérkőzéseit, mint Roger Federer a 2000-es évek közepén. Ez azért volt nagy dolog, mert az volt a tenisz első aranykora, amikor olyan ikonok társaságában sikerült nyolc Grand Slam-győzelmet elérnie, mint John McEnroe, Jimmy Connors, Mats Wilander vagy Boris Becker. Ivan Lendl mindent elért, amit teniszező elérhet, egy dolgot kivéve: soha nem nyert Wimbledonban.

„Rettegett Iván"

Az idén 60 éves Ivan Lendl korszakos zseni. Erről elég, ha annyit írunk, hogy egy interjúban maga Roger Federer, a 20-szoros Grand Slam-bajnok svájci teniszező a csehszlovák születésű Lendlt nevezte meg minden idők legjobbjának. A tisztelet kölcsönös, az 1980-as évek sztárja Federert tartja a legnagyobbnak. Ha ez nem lenne elég, nem lehet elmenni a játékstílusuk közötti hasonlóságok mellett sem, amit a YouTube-on először szembe jövő videó tökéletesen bemutat mindenki számára.

Rettegett Iván – ez volt az Ostravában, teniszszülők gyermekeként 1960. március 6-án napvilágot látott sportoló beceneve.

A Federerhez hasonló stílusban megütött tenyerese sokak szerint megreformálta a teniszt,

és páratlan hatást gyakorolt a napjainkban átlagosnak számító „erőteniszre", valamint az azzal járó domináns alapvonaljátékra.

Ivan Lendl játéka megreformálta a teniszt Forrás: AFP/Stf

Nagyon hosszú út vezetett oda, mire nyolcszoros Grand Slam-győzelemmel a háta mögött, 34 éves korában hátfájdalmai miatt befejezte pályafutását. Többek között megromlott a viszonya a csehszlovák hatalommal és a sportági szövetséggel is, aminek következtében 26 éves kora után már nem hívták meg a Davis-kupa válogatottjukba. Ekkorra már az Egyesült Államokban élt, akik nemcsak befogadták, de állampolgárságot is adtak neki, és karrierjének utolsó éveit amerikai színekben teljesítette.

A szív bajnoka

Lendl hatalmas küzdő volt, és bajnokhoz méltóan nem létezett elveszett labdamenet a számára. Ebben segítette őt korát megelőző fizikuma, valamint mentális ereje. Aki az első négy Grand Slam-fináléját egyaránt elveszíti, majd a pofonokból felállva, saját játékát megújítva (24 éves koráig csak nyeste a fonákot) minden idők egyik legnagyobbjává válik, páratlan hozzáállással és munkabírással kell, hogy bírjon. Első döntője egyben Björn Borg utolsó fináléja is volt egyben.

Első győzelmét a Roland Garroson is „Ivánosan" nyerte meg 1984-ben: John McEnroe kétszettes előnyben volt vele szemben. „Na, már megint nem jön össze" – gondolhatta volna egy átlagember. Azonban összeszedte magát, és

egy közel négyórás döntőben fordított és megnyerte élete első Grand Slamjét.

Három hónappal később McEnroe a US Openen visszavágott neki a döntőben, majd egy évvel később a Garroson újabb döntőt elveszítve már egy győzelem és hat vereség volt a mérlege a legrangosabb tornák döntőiben.

Összesen 18 alkalommal járt ilyen magasságokban, és ebből „csak" hét alkalommal tudta megnyerni a trófeát.

Lendl folyamatosan küzdött magával és az elemekkel egyaránt, de előbb-utóbb mindenhol győzni tudott. Egyedül egyetlen helyen nem járt szerencsével: London 17. kerületében.

Ha csak egy kicsi hiányzik...

A wimbledoni tenisztorna maga a stílus, az elegancia és a hagyományok tökéletes ötvözete. Minden teniszező arról álmodik, hogy a közel 150 éves múltra visszatekintő verseny trófeáját a magasba emelhesse. Aki ezt megteszi, az ascoti derbi, vagy a Formula-1-es Monacói Nagydíj nyerteseihez hasonlóan örökké bevonul a történelemkönyvekbe.

Lendl kétszer is csak egy lépésre volt attól, hogy feltegye a koronát irigylésre méltó pályafutására.

– mondta pár éve az Origo Sportnak egy budapesti teniszgálán.

1986-ban a valaha volt egyik legjobb füves pályás játékos, Boris Becker jött vele szembe a döntőben, aki nem adott esélyt neki: 6-4, 6-3, 7-5 arányban simán verte a csehszlovákot. A két teniszező közötti különbség nemcsak Becker kiválóságának, hanem Lendl fáradtságának is köszönhető volt. Az elődöntőben és a negyeddöntőben is döntő szettre kényszerítette őt Tim Mayotte és Slobodan Zivojinovic, és a nyolcaddöntőben Matt Anger ellen is csak négy nehéz szettben, az utolsót 12-10-es rövidítésben tudta megnyerni.

Amikor egy évvel később visszatért Wimbledonba, már ötszörös GS-győztesnek vallhatta magát, és éppen egy 157 hetes világelsőségi sorozat közepén volt.

Mondhatni ő volt a világ legjobb teniszezője. Ezt a szédítő, 1985 szeptembere és 1988 szeptembere közötti teljesítményt csak Roger Federer tudta túlszárnyalni, aki 2004 februárja és 2008 augusztusa között 237 héten át tudott a világranglista élén lenni.

Egyedül Wimbledonban övezte sikertelenség pályafutását Forrás: Picture-Alliance via AFP/Verwendung weltweit/Sven Simon

Lendl útja ezúttal könnyebb volt a hetedik mérkőzéséig. Igazán egyszer került közel a kieséshez, a második körben az olasz Paolo Cané két gémre volt a bravúrtól, azonban Lendl fordítani tudott. Miután a negyeddöntőben a Henri Leconte ellen mindkét, az elődöntőben a Stefan Edberg ellen egyetlen rövidítést is sikerült megnyernie, a döntőben az ausztrál Pat Cash ellen egy 73 perces első szettben ez nem sikerült neki, ami meg is törte őt.

– érezhető volt a frusztráltsága ezután a döntő után. Ellenfele fantasztikus két hetet tudhatott maga mögött, és csupán egyetlen szett veszteséggel, a Lendl elleni finálét 7-6, 6-2, 7-5-tel hozva megnyerte Wimbledont.

Ismét nem Ivan Lendlnek nevezték Wimbledon férfi egyesének bajnokát. Az interjú után kiemelte, hogy találnia kell valamit ahhoz, hogy megnyerhesse a tornát. Ez nem sikerült neki, viszont 1989-ben és 1990-ben az Australian Open megnyerésével valamelyest vigasztalódhatott. Ahogy már említettük, hát és derékfájdalmai miatt 34 évesen, 1994-ben letette az ütőt, amihez az azt következő 15 évében hozzá se nyúlt.

Van igazság!

2010-ben aztán visszatért a teniszvilágba, a háta meggyógyult, aminek köszönhetően elfogadta a kisebb-nagyobb teniszgálákra szóló meghívásokat. Játszott Budapesten korábbi riválisa, Mats Wilander ellen, és a fantasztikus New York-i Madison Square Gardenben John McEnroe ellen is. Mindezek arra ösztönözték, hogy komolyabb szerepet is vállaljon.

Ami neki nem jött össze, sikerült a tanítványának: Andy Murray két Grand Slamet és egy olimpiát nyert Wimbledonban Forrás: DPPI via AFP/Ella Ling

Andy Murray és Lendl pályafutásában rengeteg a párhuzam.

Mindketten hihetetlen mennyiségű munkát tesznek bele egy-egy mérkőzésbe, ugyanolyan mentális tulajdonságokkal vannak felvértezve, és a tenisz első és második aranykorában voltak aktívak. A skót teniszező Lendlhez hasonlóan nehezen tudta az utolsó lépést megtenni, hogy az igazán nagyok között emlegessék.

Murray szintén elveszítette első négy Grand Slam-döntőjét, és az ötödiket tudta csak megnyerni.

A közös munkát 2012-ben kezdték el, és amellett, hogy a játéka és a fizikuma is fejlődött Murray-nek, az eredményei is: Wimbledont még elveszítette, de pár héttel később ugyanazon a pályán megnyerte az olimpiát. Stílusosan egy ásszal, Roger Federer ellen lépett be a legnagyobbak közé. Aztán szeptemberben jött a US Open-győzelem egy szeles, ötszettes fináléban Novak Djokovic ellen.

Egy évvel később már Grand Slamen is összejött neki a wimbledoni győzelem, ami magának Lendlnek is kárpótlás lehetett a saját sikertelensége miatt.

Két évre ugyan megszakadt a kapcsolatuk, de miután Lendl ismét pártfogása alá vette Murray-t, előbb megnyerte második Wimbledonját, majd megvédte az olimpiai bajnoki címét.

– mondta az Eurosport riporterének, bizonyos Mats Wilandernek az előző évi US Open alatt.

Annak ellenére, hogy Lendl soha nem nyert Wimbledont, igenis tudta és a mai napig tudja a siker receptjét. Másképp nem tudta volna a jövő egyik nagy sztárját, Alexander Zverevet világbajnoki címhez segíteni. Jelenleg hobbijának, a golfnak él, és családja mellett kutyáival tölti idejét. Kíváncsiak vagyunk, melyik játékos csap le a szabadon lévő legendára.