Társoldalunk:

Kényszerhelyzet, Kozák Danutának ismét választania kell

2020.08.08. 08:17

Öt-hat érem, közte két arany. Az olimpiákon – és persze az ötkarikás számokra szűkítve a világbajnokságokon – rendre így kalkulálunk, s a magyar kajakosok és kenusok nem is okoznak csalódást. A tokiói olimpia elhalasztásának vannak árnyoldalai és reménysugarai, de a sportág hajója ettől nem téveszthet irányt.

Szabó Gabriella az utolsó száz méterhez érkezve ritmust vált, Kozák Danuta, ahogy mondani szokás, tolja alá a hajót, a magyar páros méterről méterre farag a hátrányából, már vezet, csak húsz méter, az utolsó bójasor, és győzelem, megvan az újabb olimpiai aranyérem!

 

A jelenet, amelyet jövőre sajnos biztosan nem élhetünk át.  

A jelenet, amely azonban ezekben a napokban nagyon is bearanyozhatná az életünket.

A tokiói olimpia elhalasztásának jelen pillanatban valószínűleg Szabó Gabriella visszavonulása a legkézzelfoghatóbb következménye. A magyar sport klasszisai közül sokan elkeseredetten fogadták, hogy még egy évet várniuk kell a tokiói játékokra, de aztán a nagy többség összeszorította a fogát, s folytatta a felkészülést.

Szabó Gabriella (balra) karrierje az olimpia nélkül is teljes. A képen Kozák Danutával, a riói 500 méter páros aranyérmeseikéntForrás: MTI/Kovács Tamás

Szabó Gabriella már nem érzett magában erőt erre. Véletlenül se szóljuk meg ezért, 33 évesen, háromszoros olimpiai bajnokként érthető, hogy új célokat keres az életben. Különben is viszontagságos évek vannak mögötte. A riói játékokat követő három évben nem jutott ki a pokolian erős hazai mezőnyből a világbajnokságra. Tavaly aztán újra egymásra találtak Kozák Danutával, együtt készültek a hazai válogatókra és persze az olimpiára. Már sohasem tudjuk meg, mit történt volna, ha nem szól közbe a koronavírus.

Ha csak női kajakosainkra gondolunk, inkább arra hajlunk, nem jött jól az egy éves pauza. Bár hölgyek esetében ezt nem illik feszegetni, Kozák Danuta egyidős Szabó Gabriellával, és Medveczky Erika is jócskán meghaladta már a harmincat. S bár, mint rendesen, vannak ifjú tehetségeink is, de olyan üstökös kiválóság nincs közöttük, mint Kozák vagy akár Szabó. Csüggedni persze nincs okunk, a női kajak 2021-ben is a csapat húzó szakága lesz.

Valószínűleg női kenusainknak, a párosban 2019-ben vb-ezüstérmes Balla Virágnak és Devecseriné Takács Kincsőnek is kedvezőbb lett volna, ha idén rendezik az olimpiát, reméljük, jövőre is kitart még a lépéselőny a nemzetközi mezőny javához képest. Férfi kenuban viszont kimondottan jól jött a halasztás, az idén berobbant két ifjú, Fejes Dániel és Adolf Balázs jövőre még jobb lesz, Bodonyi András ereje teljében jár, s ki tudja, talán Vajda Attila is nekidurálja magát a tokiói felkészülésnek. Van honnan előrelépni, momentán egyetlen kvótája sincs ennek a szakágnak.

Kopasz Bálint jövőre is esélyesként utazik majd TokióbaFotó: Csudai Sándor - Origo

A férfi kajakosok helyzete a legbizonytalanabb. Kopasz Bálint vb-címvédőként várta és várja az olimpiát, de hogy mögötte, mellette kik alkotják majd a csapatot, s ők mire lesznek képesek, az még az előttünk álló esztendő titka. Mindenesetre a múlt kötelez, a riói betlit – férfi kajakban érem nélkül maradtunk – illene kijavítani.

Hat vízesésen át

A világbajnoki bronzérmes Dombvári Bence hivatalosan tavaly tért vissza az eltiltása után, ám csak idén foglalta el újra az őt megillető helyet a férfi kajakos mezőnyben. A nyári edzésverseny-sorozatban nyert egyesben és kettesben (két különböző társsal is), bizakodva várja az országos bajnokságot és a szeptemberi, szegedi világkupát. Az igazi cél persze jövőre az olimpia, ahová legalább olyan nehéz lesz kijutnia, mint ott jól szerepelni.

Mi volt az első érzése, gondolata, amikor értesült az olimpia elhalasztásáról?
Nem ért váratlanul a hír, már napokkal korábban vegyes érzések kavarogtak bennem. Egyrészt nincs az a sportoló, aki örömmel esne el élete talán legnagyobb lehetőségétől, másrészt viszont több társammal együtt azt éreztem, hogy a halasztás akár kedvező is lehet nekünk. A maximális hat férfi kajakos kvótából a 2019-es világbajnokságon csak ötöt szereztünk meg, a hatodikra kajak kettes ezer méteren kínálkozik leginkább esély. Viszont csak tavaly ősszel, még inkább idén kezdődött meg az a munka, amelynek végén kiderülhet, mely párosok szállhatnak versenybe a hiányzó kvótáért.

Dombvári Bence mindent meg fog tenni, hogy ott lehessen Tokióban a magyar válogatott tagjakéntFotó: Csudai Sándor - Origo

Nyert versenyt Noé Zsomborral és Kammerer Zoltánnal is. Előbbire esett a választása. Miért?
Úgy érzem, Zsomborral nemcsak a hajóban, hanem a parton is könnyebben megtalálom az összhangot. Remélem, ezt bizonyítjuk az ob-n, s kivívjuk az indulást a világkupán.

És jövőre? Amennyiben a négyes megbonthatatlan, s Kopasz Bálint is tartja a formáját, akkor csak egy hely kiadó a csapatban.
Bárcsak már ott tartanánk! Lépésről lépésre kell haladni. Idén előbb országos bajnokság, utána világkupa, jövőre itthon ki kell harcolni a szereplés jogát a pótkvalifikációs versenyen, ahol kvótát kell szerezni, aztán jönnek a válogatók idehaza, s végül az olimpia. Ha jól számolom, az hat állomás.

Már tavaly is versenyzett, kiemelkedő eredmény nélkül. Idén minek köszönhetően nyerte vissza a formáját?
Helyesebben kinek, ismét a régi edzőmmel, Kiss Istvánnal készülhetek, akivel korábban tíz éven át dolgoztam együtt. Ne szépítsük, tavaly Kulcsár Gáborral nem volt eredményes a munkánk. „Vidi" jól ismer, tudja mikor vagyok fáradt, mikor kell visszavenni a terhelésből, vagy éppen rátenni egy lapáttal. Ráadásul jól átlátja a sportágon belüli összefüggéseket, biztosan nem követ el olyan taktikai hibát, ami megnehezítené a tokiói kijutásomat.

A riói olimpia évében eltiltották több mint két évre. Visszafogadták a sportágban?
Nem érzek megbélyegzést. A kokain ügyemet én is szégyellem, bár azt a többség már el is felejtette. A doppingvétségben vétlennek érzem magam, s a túlnyomó többség is áldozatnak tekint. Akkor mélyponton voltam, az is megfordult a fejemben, hogy abbahagyom a kajakozást. Nem is magamban, másokban találtam meg a motiváció forrását. Azoknak akarok bizonyítani, akik hittek bennem, s megteremtették a feltételeit annak, hogy folytathassam a pályafutásomat.