Amikor életemben először jártam az Alcsútdoboz-Máriavölgyben lévő Pannónia Golf & Country Clubban amatőr golfozóként, annyira lenyűgözött a szépsége, hogy megvártam a naplementét. Valami különös bájba öltözött a táj, amely arra emlékeztetett, mennyire gyönyörű Magyarország. Az, akit ma az ország egyik legjobb férfi golfozójaként tartanak számon, és akár nap, mint nap játszhat itt pici gyerekkora óta, észreveszi még ezt a szépséget vagy annyira természetes neki a látvány, mint az a mozdulat, amivel kiveszi az ütőit az autóból?
Abszolút észreveszem, minden nap érzékelem ezt. Akármelyik irányból érkezünk a Pannóniára vagy egy gyönyörű platánfasorra vagy magára a golfpályára láthatunk rá azonnal. Szerintem már az ide vezető útról lenyűgöző a szépsége, mert átalakították a pálya közvetlen környezetét.
Az elmúlt pár hónapban pedig sokat tettek azért, hogy az ország legjobb minőségű golfpályájává váljon
az olyan apró változtatásokkal, minthogy a tavakról eltűntek a nádasok és kitisztították a fák környezetét. Amikor idén először néztem a klubháztól a pálya felé, sokáig elláttam, amitől
olyan érzésem lett, mintha egy Tour pályán lennék.
Sokkal jobban játszható, átláthatóbb lett a pálya, ahol van hely a nézőknek is. Meglepő, hogy márciusban egy magyar pályán olyan greenek vannak, mintha nyár lenne, pedig még csak tavasz van. Ez még engem is meglepett, ez egy teljesen új Pannónia nekem.
Nekem a bajnokok klubja kifejezés ugrik be, de mi az, ami egy nagy bajnoknak először eszébe jut, amikor azt hallja: „Pannónia Golf & Country Club"?
Mivel nagyon sokat gyakorlok itt, már olyan érzésem van, mintha hazajárnék. Ez lett az otthonom. Ez ugrik be a nevéről.
Emellett igaz a bajnokok klubja kifejezés, hiszen több Pannónia klubtagnak van valamilyen bajnoki címe.
Több magyar bajnok is a tagja, ráadásul a klubcsapatbajnokságot is több évben sikerült megnyernünk, például tavaly is. Sokat jelent, ha egy klub fel tud mutatni nagyon jó játékosokat.
Emlékszem, tavaly nyáron te nyerted összetettben a három napos Országos felnőtt ranglista versenyt itt Pannónián, ami szerintem senkit sem lepett meg, tekintettel arra, hogy ez volt a papírforma. Azt olvastam erről, hogy határozott elvárással indultál neki az utolsó körnek. Az első napon elért – 2-es eredmény és a második napi Evan Par után tudtad, hogy -4-el kell lejönnöd a pályáról, hogy bajnok legyél. Sikerült. Pont ez, pont úgy, ahogy eltervezted. Jól sejtem, hogy Pannónia is segített ebben, vagyis az, hogy ismered minden bunkerét, greenjét, fáját, fűszálát?
A verseny előtt az edzőmmel arról beszéltünk, hogy ha mindennap egy -2-es eredményt sikerülne hoznom, valószínűleg megnyerném a versenyt. Az utolsó napon sikerült a második nap Evan Parját javítanom, ezért győztem. Persze, hogy segített Pannónia.
Az mindig előny, ha valakinek több lehetősége van játszani az adott pályán, mint a többieknek.
Nekem nagy előnyöm, hogy amikor itthon vagyok, legtöbbet Pannónián gyakorlok. Játszhatok itt akár napokon keresztül, így több oldaláról is megismerhettem már. Szerintem nincs olyan, hogy valaki lejátszik 18 szakaszt és a végén ne tudna valamit elkönyvelni azzal kapcsolatban, mit tenne másképp vagy esetleg ne tudna új szemszögből megismerni egy adott szakaszt.
Minden egyes játékkal a pályán hozzá tudunk tenni a saját tudásunkhoz.
Id. Sárközi Richárd, az edzőm, azt szokta mondani, hogy a labda soha nem esik kétszer ugyanoda, ezért minden játék más, így mindig más arcát mutatja egy golfpálya.
Pontosan így van, igaza van.
Sok golfozónak vannak szeretett és úgynevezett mumus szakaszai egy-egy pályán. Neked vannak ilyenek Pannónián?
Azok a szakaszok, amelyek gyerekkoromban mumusok voltak, vagy nem annyira mumusok már vagy egyáltalán nem is azok pont a rengeteg gyakorlás, meg amiatt, mert fejlődtem az évek alatt.
Megtanultam máshogy nézni ezekre, és sikerült túllépnem egy-egy rossz élményen, ami visszatartott.
Kedvenc szakaszból több van, nehéz lenne kiemelni egyet és nem is lenne egyszerű. Ez egy völgyben lévő pálya, ahol a szél nagyban ráhatással van a szakaszokra, amitől azok változhatnak. Amíg egy szakasz egy könnyű Birdie egy többnapos verseny első körében, akár már másnap Bogey szakasszá alakulhat csak a szél miatt. Emellett az utolsó pár évben, amióta megnőttek a távolságaim, van egy pár szakasz Pannónián, amely megváltozott. Régen olyan hosszú volt néhány PAR 4-es, hogy két ütésből meg sem tudtam közelíteni a greent,
most egy jó drive-val és egy közepes vassal kényelmesen ott vagyok a zászló mellett.
A magyar junior golfozóink és többek között a te nemzetközi eredményeidnek (például a 2018-as skóciai junior világbajnokságon elért 13. helyednek) köszönhetően a Pannónián működő Junior Academyt egész Európában ismerik. Hogy lehet bekerülni ebbe a csapatba, aminek te is a része lettél?
A Junior Academy játékosai valamilyen eredményt már letettek asztalra azelőtt, hogy pannóniások lettek. Amikor Zalacsányról ide kerültem, már junior bajnok voltam és először én is akadémista lettem.
Külföldön teljesen megszokott, hogy golfakadémiákon tanulnak a tehetséges juniorok, mert ezek segítik a fejlődésüket.
Magyarországon sokáig ilyen nem volt. Ez egy nagyon jó kezdeményezés Pannónián, ami kiforrta magát az elmúlt években. Nagy segítség a junioroknak, hogy van ilyen lehetőségük. Vannak kötelező edzéseik egy profi edzővel, Böndicz Gergővel, amelyeken részt kell vennie minden akadémistának, aztán mindenki szabadon edzhet, amihez használhatja az akadémia területeit.
Hallottam már olyat egy golfozó társunktól, hogy egy golfpálya legjobb része a 19-es lyuk, vagyis a klubház, ahol lehet enni, inni, szórakozni. Mit gondolsz erről az állításról?
Fontos, hogy ha egy golfozó verseny előtt vagy után, vagy akár csak egy hétköznapon kitéved a pályára,
a klubházban jó hangulat legyen, kellemes társaság fogadja.
Ez itt megvan. Itt is hatalmas változások mentek végbe az elmúlt időszakban.
Szerintem sokat elárul egy pályáról, hogy milyen a klubháza, mert már itt látszik, hogyan gondolkozik a menedzsment.
Ha már a 19-es lyuknál tartunk, a Porticusra igazán nem lehet panasz. Jól főznek és igyekeznek megfelelni az elvárásoknak, azokra is figyelnek, aki valamilyen ételallergiával küzdenek. Neked vannak különleges kívánságaid, már ami az ételeket illeti?
A vezetőség nagyon odafigyel arra, hogy a golfozók igényeinek megfelelően alakítsa ki a kínálatot.
Én sportolói étrendet tartok. Itt mindig van ennek megfelelő választék, tudok mit enni. Nincsenek olyan rigolyáim, hogy ha nincs egy adott müzliszelet, akkor nem tudok kimenni a pályára és addig nem tudom elhagyni a klubházat, amíg nem hoznak nekem. A sok éves versenyrutinnal, külföldi versenyekkel az ilyeneket már évekkel ezelőtt sikerült levetkőznöm. Kabalám sincs, amit magammal vinnék a pályára, bár van egy jelölőm, amit nyolc éve használok és az idei szezonban is szeretném,
amire elkészült már a versenynaptáram.
Több külföldi bajnokság szerepel benne a koronavírus ellenére.
Idén amatőrként indulok profi versenyeken,
hogy lássam, egy ilyen mezőnyben mire elegendőek az eredményeim és szokjam a hangulatát. Ezek mind négynaposak, amelyeken kisebb profikkal fogok golfozni. Remélem, hogy az év második felében már lehet külföldre utazni és versenyezni, addig pedig legalább heti öt napot fogok gyakorolni. Már ez a munkám, egész héten golfozok a Pannónián.