A magyar sikeredző elhagyhatja a kórházat, de kerekesszékben ülve tart majd edzéseket

Több mint három héttel az után, hogy súlyos lábsérülésekkel kórházba került és kétszer is műteni kellett, pénteken hazatérhet az otthonába Eperjesi László, a fedettpályás világbajnok, szabadtéren ezüstérmes, a 2016. évi olimpián pedig a harmadik helyen végzett Márton Anita edzője. 

A szülése után visszatérésre készülő súlylökőnő sikereinek kovácsa a kórházban gyorsan megtalálta a módját annak, hogy nagyfia, ifjabb Eperjesi László segítségével miként tudja zökkenőmentesen irányítani első számú tanítványa edzéseit.

„Eddig fekvőbetegként írtam meg Anita edzésterveit, azokat követve végezte a munkáját. Mozgásáról a fiam nap, mint nap videókat készített, a felvételeket elemezve tudtam megállapítani, hogy mennyire pontos a dobások végrehajtása.

Megtanultam „távedzést" tartani, miközben Anita arra érzett rá ügyesen, hogy miként tudja a pappírra vetett soraimat a dobókörben életre kelteni.

Így is jól haladtunk előre, de hamarosan elérkezik az ideje annak is, talán már a jövő héten, hogy újra ott lehetek a pályán. Azért nem azt mondom, hogy újra ott állunk majd egymással szemben, mert

én a lábaimat kímélve kerekesszékben fogok ülni"

– nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak a 62 esztendős atlétaedző, aki a történtek után is megőrizte a jókedvét és az optimizmusát.

Eperjesi László nem csinál titkot abból, hogy miként jut majd el a pályára, illetve kikre számít a nem könnyű helyzetében.

Márton Anita és edzője, Eperjesi László (jobbra) hamarosan elhagyhatja a kórházat Forrás: MTI/EPA/Franck Robichon

„Minden nap eljön majd értem

a versenyzőink közül két markos fiú, aztán vagy az ölükbe kapnak , vagy amolyan gólya viszi a fiát módjára lecipelnek az első emeletről egy autóhoz, amit természetesen nem én fogok vezetni. Kint a pályán majd átülök a másik járműbe, az összecsukható kerekesszékembe,

így tartom meg az edzéseket. Fog ez menni, mint a karikacsapás, nem tartok attól, hogy bármi is megváltozna az edzések menetében."

Eperjesi az önzetlenségéről adott tanúbizonyságot, amikor kijelentette, hogy mostantól el kell vonatkoztatni a személyes gondjaitól és a nehézségeitől. Ennél ugyanis sokkal fontosabb az, hogy a szegedi dobóatlétákat sikeresen tudják felkészíteni az előttük álló feladatokra.

„Ez most egy olyan helyzet, amire álmomban sem számítottam, de ezúttal is igaz az a magyar mondás, hogy nem az a legény, aki adja, hanem aki állja.

Noha én legkorábban csak másfél hónap eltelte után mozoghatok biztonságosan a sípcsont- és a bokaműtétem után, de a másik lábamon elszenvedett sarokcsontsérülésem miatt is, edzőként talpon fogok maradni.

Köszönettel tartozok dr. Ságh Zoltán sebészorvos úrnak, aki két sikeres műtéttel segített rajtam, a szegedi klinika velem foglalkozó ápolóinak, ugyanúgy a fiamnak és az edzőtársainak, akik átmenetileg átvették a tanítványaimat. Példás segíteni akarásuk és az összefogásuk lelket öntött belém és erőt adott nekem" – hangsúlyozta befejezésül Eperjesi László.