Ez a tíz magyar atléta lehet a 2023-as budapesti vb sztárja

A Magyar Atlétikai Szövetség nem mindennapi dologba vágott bele akkor, amikor pályázott és elnyerte a 2023-as atlétikai világbajnokság rendezési jogát. A Nemzeti Atlétikai Stadion már javában épül, a világ harmadik legnagyobb sporteseménye pedig kevesebb mint két év múlva hazánkba érkezik. Most nézzük meg, hogy kik lehetnek azok a magyar atléták, akik a legjobb eredményt érhetik el hazai pályán!

Az úszás, a kerékpársport, a vívás és a torna mellett az atlétika egyike azon öt egyéni sportágnak, amelyet a világ minden táján magas szinten űznek. Éppen ezért nemcsak egy-egy érem, de már a döntőbe jutás is kimagasló teljesítménynek számít. Ugyan ez a tokiói olimpián nem jött össze egyetlen atlétánknak sem, de nincs idő ezen keseregni, hiszen közeledik a hazai rendezésű világbajnokság.

A 2023. augusztus 19. és 27. között megrendezésre kerülő eseményig hátralévő időszakban számos lehetősége lesz a magyar atlétáknak maradandót alkotni. A 2022-es szezonban három nagy világesemény is lesz: a márciusi belgrádi fedett pályás és a július végi oregoni szabadtéri világbajnokságok mellett az augusztusi müncheni Európa-bajnokság egyaránt remek alkalom lesz arra, hogy megismerjük a sportok királynőjének legjobb hazai képviselőit.

Krizsán Xénia – hétpróba

Nemcsak a sportolóknak, de nekünk átlagembereknek is vannak olyan napjaink az életünkben, amikor semmi sem jön össze. Ilyen volt a tokiói olimpia hétpróbájának első napja a korábbi U23-as Európa-bajnok versenyző számára is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a 28 éves atléta az utolsó versenyszámot, a 800 métert megnyerte, amivel feljött a 13. helyre – ez három pozícióval jobb, mint amit öt évvel ezelőtt Rióban elért.

Krizsán Xénia tokiói rossz napja ellenére is a világ tíz legjobb hétpróbázója között van Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Az idei fedett pályás Európa-bajnokságon bronzérmet gyűjtött be ötpróbában, majd május végén megnyerte az egyik legrangosabb hétpróbaversenyt Götzisben. Ráadásul utóbbit 6651 pontos új magyar csúccsal tudta behúzni. Tokióban ennél csak Nafissatou Thiam és Anouk Vetter szerzett több pontot, vagyis, ha az MTK kiválósága a legjobbját nyújtja, akkor igenis ott van a helye a legjobbak között.

Halász Bence – kalapácsvetés

Még mindig csak 24 éves, és amikor nem marad ki a téli felkészüléséből négy hónap, akkor ő is rendre ott van a legjobbak között. 2013 és 2019 között nem volt olyan esztendő, amikor ne szerzett volna érmet legalább egy világeseményen. Junior- és U23-as Európa-bajnoki, illetve U20-as világbajnoki címeivel már fiatalon jelezte, hogy ő lehet az, aki tovább viheti a magyar kalapácsvetés ősi hagyományait.

Halász Bence sérülése után jövőre ismét a 80 méteres dobásért küzdhet Forrás: Getty Images/Christian Petersen

A felnőttek között a 2018-as berlini Eb-n és a 2019-es dohai vb-n is harmadik lett, Tokióban pedig csak két versenyzőt kellett volna megelőznie a döntőbe jutáshoz. Ha sérülésmentesen fel tud készülni a 2022-es szezonra, akkor a hőn áhított 80 méteres álomhatárt is megdobhatja, amire tényleg csak a legnagyobbak képesek. Szombathelyi csapattársa, a nála egy évvel fiatalabb Rába Dániel idén három métert javított az egyéni csúcsán, így az ő számára is elérhető közelségbe kerültek ezek az események.

Kozák Luca – 100 méteres gátfutás

A tokiói olimpia egyik legnagyobb drámája és legsportszerűbb pillanata is az ő nevéhez fűződött. Előbb kiesett a 100 méteres gátfutás elődöntőjében, majd az egész világot bejárta az a képsor, ahogyan a debreceni atléta összeborul a futamban szintén pórul járó Yanique Thompsonnal, majd felsegíti őt.

Kozák Luca tartja a magyar csúcsot 100 méteres gátfutásban Forrás: Luca Kozák/Facebook/Fotó: Tumbász Hédi/

Jelenleg ő az egyik legeladhatóbb magyar atléta, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a sportág Bajnokok Ligája-sorozatának számító Gyémánt Liga két állomásán is ott lehetett az idén: Gatesheadben óriási szembeszélben lett második, az évad záró versenyén, Zürichben pedig a hetedik helyen zárt.

Stabilan tudja a 13 másodpercen belüli futásokat, a tavalyi Gyulai István Memorial óta pedig már a magyar rekord is az övé. 12.71-es futásával egy 36 éve fennálló országos csúcsot adott át a múltnak. A 25 esztendős debreceni atlétától sem lenne meglepetés egy-két kiugró eredmény az előttünk álló időszakban.

Helebrandt Máté – 35 kilométeres gyaloglás

A gyalogló szakág az atlétika egyik leginkább háttérben lévő ága, mely nemcsak hazánkban, de az egész világon kevesebb figyelmet kap. A 19 fős olimpiai csapatból négyen is gyaloglásban képviselhették a piros-fehér-zöld színeket. Madarász Viktória, Kovács Barbara és Venyercsán Bence is ott voltak az ötkarikás játékokon, de a legjobb helyezést a nyíregyháziak kiválósága érte el, aki 50 kilométeren a 17. pozícióban ért célba.

Helebrandt Máté már három olimpián is képviselhette a magyar színeket gyaloglásban Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A 32 éves gyalogló már harmadik olimpiáján vett részt, és rutinja az 50 kilométer helyén a világesemények programjában debütáló 35 kilométeren is sokat érhet majd.

Márton Anita – súlylökés

Ő a magyar atlétika első világbajnoka a 2018-ban Birminghamben fedett pályán megnyert aranyérme óta. A riói olimpián bronzérmet nyerő klasszisunk még a 2019-es dohai világbajnokságon szerezte meg a kvótát Tokióra, majd a járvány miatt egy évvel elhalasztott olimpián már anyukaként állhatott a dobókörbe.

Márton Anita, a magyar atlétika első világbajnokaként vette célba a budapesti vb-t Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Alig fél évvel gyermeke születése után már 17.59 méteres eredményre volt képes, ami a 21. helyet jelentette a számára. Ha sikerül visszatérnie a 2014 és 2019 közötti formájába, amikor nem volt olyan év, amikor ne szerzett volna legalább egy érmet világversenyeken, akkor még tovább emelheti a sportág hazai népszerűségét.

Palkovits István – 3000 méteres akadályfutás

Az alig 20 éves tehetség szenzációs szezont tudhat magáénak. A távolugró Farkas Petra mellett ő is aranyérmet nyert a tallinni U23-as Európa-bajnokságon. Emellett egy közel négy évtizedes U23-as magyar csúcsot adott át a múltnak a Magyar Nagydíjsorozat budapesti állomásán. 8:28.43-as ideje azt jelenti, hogy fiatal kora ellenére is teljesítette a jövő évi felnőtt Eb-részvételhez szükséges szintidőt.

Palkovits István jövőre már erősebb nemzetközi mezőnyökben is kipróbálhatja magát Forrás: Magyar Atlétikai Szövetség

Mivel még nem sok alkalommal futott olyan mezőnyben, ahol nem neki kell végig a tempót diktálnia, ezért talán az igazi képességeit pont Münchenben fogjuk majd először meglátni. Mindenesetre a hosszabb távok kedvelői bizakodóak lehetnek a jövőre nézve, ugyanis a kecskeméti atléta mellett – a hozzá hasonlóan szintén 2000-es születésű – Szemerei Levente is szép eredményeket mutatott be az idén.

Molnár Janka – 400 méteres gátfutás

Listánk legfiatalabb tagja 2001. január 5-én látta meg a napvilágot, és a Mátó Sárával folytatott kiélezett csatájuk igencsak hatékony eleme volt mindkettejük idei fejlődésének. Az U23-as magyar csúcs három alkalommal is megdőlt, először Mátó által Somorján, akinek június elején futott 56.71-es idejét budafoki riválisa három nappal később Tatabányán valósággal porrá zúzta.

Molnár Janka az idén hazai és világviszonylatban is nagy fejlődésen áteső 400 méteres gátfutásban érhet oda a budapesti világbajnokságra Forrás: Makó Éva, MASZ

A futamot megnyerve 56.17-re javította a korosztályos rekordot, amit június végén a felnőtt ob-n ő maga faragott tovább 56.03-ra. Minimális fejlődés kell számára 2022-re, hogy mindkét szabadtéri világversenyre kiharcolhassa a részvételt, majd egy év múlva Budapesten legyen csúcsformában. Az év egyik utolsó hazai viadalán, a Szuper Liga döntőjében a 400 gát mellett a 200 métert és a 400 métert is megnyerte, vagyis messze ő fejezte be a legjobb állapotban a szezont.

Szögi István – 1500 méter

Kiskorában kajakozással kezdte, majd miután felfedezték kiváló középtávfutó képességeit, Veszprémbe költözött, hogy ott váljon belőle profi atléta. A 26 éves sportoló évről évre folyamatosan fejlődik, amiben segítségére volt az USA-ban eltöltött néhány éve is. A 2021-es évre jutott el arra a szintre, hogy világversenyen képviselhesse a magyar színeket.

Szögi István a fedett pályás magyar rekord után a szabadtéri országos csúcsot is célba veheti 1500 méteren Forrás: Makó Éva, Magyar Atlétikai Szövetség

A szezont fedett pályán egy 36 éve fennálló magyar rekord megdöntésével kezdte, majd a fedett pályás Eb-n bejutott a döntőbe, ahol a 8. helyen zárt. Szabadtéren kellően stabilan hozta a 3:36-3:37-es időket ahhoz, hogy kijusson a tokiói olimpiára, ahol csapattársához, Bartha-Kéri Biankához hasonlóan az előfutamban ért véget számára a megmérettetés. Nem lennénk meglepve, ha jövőre már az 1996-ban futott 3:35.57-es szabadtéri magyar rekord is veszélyben forogna.

Tóth Lili Anna – 3000 méteres akadályfutás

Az egyetlen olyan versenyszám, amiben hárman is kiharcolták a tokiói kvótát. A japán fővárosban 9:30.96-tal élete legjobbját érte el, ő volt az egyetlen magyar atléta, akinek sikerült ily módon kihozni magából a maximumot. Sajnos többször is bukásba került az akadályok felett, szeptemberben Berlinben is egy ilyen nem várt baleset következtében ért véget számára a szezon.

Tóth Lili Anna volt az egyetlen, aki élete legjobbját érte el a tokiói olimpiára kijutott magyar atléták közül Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A Honvéd 23 éves versenyzője által akár már jövőre is döntős versenyzőnk lehet ebben a nehéz versenyszámban. Sőt, az alig 17 esztendős, a nyári U20-as Eb-n ezüstérmes és U20-as vb-n csak afrikai futók által megelőzött, 5. helyezett Varga Gréta által még hosszú ideig ott lehetünk a 3000 méteres akadályfutás legjobb európai nemzetei között.

Szűcs Valdó – 110 méteres gátfutás

A vb-bronzérmes Baji Balázs örökségét átvevő, az USA-ban élő gátfutónk számára alig nyolc századmásodpercre volt az olimpiai döntő Tokióban. A remek egyéniséggel és kiváló adottságokkal bíró 26 éves versenyző nyáron 13.38-as új egyéni csúccsal nyerte meg zsinórban harmadik bajnoki címét.

Szűcs Valdó számára sem lesz elérhetetlen a döntőbe jutás a 2023-as világbajnokságon Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A zalaegerszegi színekben versenyző atléta debreceni futásának köszönhetően már csak 23 századmásodpercre van Baji magyar csúcsától, aki ezt a 13.15-ös idejét 28 esztendősen futotta meg. Szűcs két év múlva a budapesti világbajnokságon pont ennyi idős lesz, reméljük, neki is szerencsét hoz majd ez az életkor. Azzal az idővel, de már bármilyen 13.3-mal kezdődő futással is csak nehezen lehet „megúszni" a döntőbe jutást egy-egy nagy világversenyen.

Ők azok az atléták, akik nagyon sok szép pillanatot okozhatnak nekünk nemcsak a hazai rendezésű vb-n, de az odáig vezető úton is sok szép eredménnyel örvendeztethetnek meg bennünket.