Megszabadulhat-e a McLaren a Hondától?
Farkas Péter
2017. július 09. 08:06
Red Bull Ring, Spielberg, Austria.
Friday 07 July 2017.
World Copyright: Glenn Dunbar/LAT Images
ref: Digital Image _31I5071
A Forma-1-ben hónapok óta nem csendesednek el a McLaren és a Honda szakításáról szóló pletykák. A szebb napokat látott élcsapat vergődése a középmezőnyben és a japán autógyár motorjaival kapcsolatos állandó technikai problémák mindkét felet egyre kínosabb helyzetbe hozzák:
a McLaren így nehezen talál szponzorokat, és kevés esélye van Fernando Alonso megtartására, a Honda hírneve pedig felmérhetetlen károkat szenved,
ami végső soron negatív hatással lehet a közúti autóik eladására is.
Bár a McLaren az utóbbi hetekben figyelmeztette a Hondát, hogy ez így nem mehet tovább sokáig, hivatalosan mindketten elkötelezettek a közös folytatás mellett. A csapat versenyigazgatója, Eric Boullier Bakuban állítólag azt mondta, ők akár átmenetileg is szívesen átváltanának egy másik motorszállítóra, amíg a Honda – vélhetően csak a Sauber partnereként – egyenesbe jön. Ám amikor a Red Bull Ringen rákérdeztünk az összes érintettnél, hogy ezt tényleg reális alternatívának tartják-e, egyformán reagáltak.
Szerintem erre ugyanazt fogjuk válaszolni: nem. A megjegyzésemet kiragadták a szövegkörnyezetből
– jelentette ki az Origo GPhírek-nek Boullier. – Az egyeztetésekről és Haszegava-szanról kérdeztek. A McLaren a Honda motorjaival versenyez, csak amikor három lehetőség van, valaki önkényesen kiválaszt közülük egyet."
A Honda F1-es programját irányító Haszegava Juszuke ugyanezen a vonalon továbbhaladva leszögezte, hogy „ez számunkra természetesen nem opció, nem akarjuk", a mellette ülő Toto Wolff pedig mosolyogva annyit fűzött hozzá, hogy „ha ez nekik nem lehetőség, akkor nekünk sem az." A Mercedes azért jön a képbe, mert a McLaren hozzájuk menekülne vissza a Hondától, hogy versenyképes motorokat kapjon.
Ez azonban több okból sem sima ügy. Még ha fel is tesszük, hogy a Mercedes önként és dalolva hajlandó lenne a mezőny legerősebb motorjával ellátni a mezőny egyik legerősebb technikai hátterével rendelkező csapatát, vagyis egy potenciális riválist,
a McLarennek nem könnyű kihátrálnia a Hondával kötött szerződéséből, amely állítólag 2024-ig érvényes.
Ha a McLaren ezt megszegné, minden bizonnyal kötbért kellene fizetnie a Hondának. Ennél is fájdalmasabb, hogy a költségvetésükön óriási lyukat ütne a japánoktól érkező támogatás hiánya, márpedig nem kis összegről van szó: a számok természetesen nem nyilvánosak, de az Alonso gázsijához való tekintélyes hozzájárulással együtt évente 100 millió dollárról, vagy akár még ennél is többről.
Ekkora veszteséget a McLaren egész egyszerűen nem engedhet meg magának. Habár a Mercedes motorjával bizonyára versenyképesebbek lennének, és a jobb konstruktőri helyezésnek köszönhetően nagyobb részt kapnának a pénzdíjakból, ez nem pótolná a Honda hozzájárulását. A McLarenre az idén kb. 97 millió dollár jutott az F1 nagy tortájából, ami a teljesítményarányos szeletet nézve maximum 30 millióval kevesebb, mint amennyit a tavalyi 2. helyezett Red Bull zsebelt be. Ez elég messze van a fent említett 100 milliótól.
Ráadásul a 2018-as eredményért járó pénzdíjakat csak 2019-ben kapják meg, tehát a következő szezont csökkentett költségvetésből kellene túlélniük.
Ami azt jelentené, hogy nehezen kapaszkodhatnának sokkal feljebb a mezőnyben...
A McLaren számára ezért a legjobb az lenne, ha a Honda szegné meg a szerződést, hiszen akkor nem nekik, hanem pont a japánoknak kellene kötbért fizetniük, ami átsegítené a csapatot a 2018-as nehézségeken. Hasonlóra már volt példa, amikor a Honda 2008 végén, a gazdasági válság kirobbanása után kiszállt az F1-ből, és lényegében ingyen átadta a gyári alakulatát Ross Brawnnak, aki a következő évben – a Mercedes motorjával – ironikus módon világbajnoki győzelmet aratott vele.
De vajon a Honda igazgatótanácsában felmerül egyáltalán az a lehetőség, hogy kihátráljanak a kudarcot kudarcra halmozó F1-es programból? A McLaren kivághatja magát ennyire egyszerűen a szorult helyzetéből? Elvégre előbb-utóbb el kell jönnie annak a pontnak, amelyen túl már visszafordíthatatlan károkat okoznak a röhejesen nagy lóerődeficitről és a folyamatos műszaki hibákról futószalagon érkező hírek, és muszáj belátni, hogy ami nem megy, azt felesleges erőltetni.
A Red Bull Ringen még egy japán kolléga is azt mondta, hogy a Hondának a saját érdekében ki kellene szállnia az F1-ből. Ám ez nem csupán azért nehéz, mert presztízsveszteség lenne, hanem azért is, mert a hazájában a cég neve összeforrt a sportéval.
Az alapító, Honda Szoicsíró lényegében a japán Enzo Ferrari.
Ráadásul jelenleg nemcsak az F1-ben vannak problémáik, hanem más sorozatokban is: az IndyCar összetettjét vezető Scott Dixon ugyan az ő motorjukkal versenyez, de az Indy 500-on (többek között Alonso által) elszenvedett műszaki hibák megint a lehető legrosszabb okokból irányították rájuk a rivaldafényt. A japánban nagy népszerűségnek örvendő, rendkívül gyors autókat felvonultató Super Formulában – ahonnan egyébként a McLaren másik idei versenyzője, Stoffel Vandoorne is érkezett – pedig szintén nem a Hondáé a legjobb motor, a Toyotáét jobbnak tartják.
Az F1-re tehát a nemzetközi hírverés érdekében szükségük van, de nem így, hogy majdnem minden hétvégén a hajtásláncelemek cseréje miatti büntetésekkel van tele a sajtó, mint legutóbb, Bakuban is, ahol Alonsót és Vandoorne-t együtt papíron kb. 70 hellyel sorolták hátrébb. Ez már előítéletekhez vezet: a Hondának rosszul esett, hogy Alonso a pénteki edzésnapon is azonnal motorhibára panaszkodott a rádióban, holott akkor kivételesen a sebességváltója romlott el.
A Honda a Red Bull Ringre kettőt is elvitt az új, „3-as specifikációjú" motorból, csakhogy Alonsónak a pénteki edzésnap után vissza kellett váltania a régire, mivel az egész évben problémás MGU-H megint felmondta a szolgálatot az autójában. Tragikomikus szerencse a szerencsétlenségben, hogy ezzel nem veszít túl sokat, mert az új változat a próbapadon mért adatok alapján beígért plusz lóerőknek a pályán maximum a felét produkálta, bár Boullier nagylelkűen elismerte, hogy „egyértelműen jobb lett a teljesítménye, ezért gyorsabbak lehetünk vele."
De mi lehet az alapprobléma?
Japán kollégánk szerint a Honda technikai téren és a humán erőforrások tekintetében sincs a topon.
Ő Haszegavát szerény, becsületes és jóindulatú emberként írta le, aki azonban nem vállalja fel a szükséges konfliktusokat a cég vezérkarában, és a tekintélyelvű struktúrában egyébként sincs elég beleszólása a fontos döntésekbe.
A japán büszkeség és hazafias önérzet szintén akadályozza a működőképes ötletek importját, bár a Honda az év elején legalább arra rászánta magát, hogy leszerződtesse Mario Illient, a Mercedes egykori F1-es motorjait készítő Ilmor egyik alapítóját, aki előzőleg a Renault-nál dolgozott tanácsadóként. Igaz, ezt hivatalosan valamiért nem erősítették meg, csak a Red Bull főnöke, Christian Horner kotyogta ki.
A Honda fejlesztéseit jövőre segítheti, hogy – ha minden így marad – a Saubernek is ők fogják szállítani a motort, jóllehet, az sem tiszta ügy, hiszen még a svájci csapatot azóta elhagyó Monisha Kaltenbornnak állapodtak meg. Haszegava szerint ez nem probléma; ő kitartóan továbbra is azt a nótát fújja, hogy elkötelezettek az F1-es program és a McLaren mellett.
„Frusztráltak vagyunk, és frusztrálttá tesszük Ericet is, ez azonban nem ok arra, hogy kilépjünk ebből a társaságból – mondta.
A Honda elkötelezett a sportprogram mellett, és mindent meg is fogunk tenni, hogy magunkra találjunk."
A hivatalos álláspont tehát egyelőre ez marad, de a végső döntést biztosan nem Haszegava fogja meghozni. Úgy tűnik, a McLaren minden erejével igyekszik a Honda térfelére ütni a labdát – ezt Alonso nyílt kifakadásai is segítik –, és várja, hogy az úgy essen le, ahogy ők szeretnék. Ez még nem egy lefutott meccs.
Ha még gyorsabban szeretne értesülni a Forma-1 legfrissebb fejleményeiről, vagy kíváncsi a kulisszák mögötti érdekességekre, kövessen minket a Twitteren, és figyelje az egész nap rendszeresen frissülő szürke dobozt a jobb oldali hasábban!