A view inside of the cockpit footwell from the #8 West McLaren Mercedes McLaren MP4/12 Mercedes V10 of David Coulthard showing the small second brake pedal on the left during the Formula One Luxembourg Grand Prix on 28 September 1997 at the Nurburgring, Nurburg, Germany. (Photo by Darren Heath/Getty Images)
Vágólapra másolva!
A Forma-1 történetében nem először fordul elő, hogy valamelyik csapat autójának szabályszerűségét sokan megkérdőjelezik, vagy akár ténylegesen fény derül a trükközésre. Cikkünkben felidézzük a sportág technikai botrányait, amelyek közül néhány rendkívül súlyos büntetést ért, míg más csapat viszonylag olcsón megúszta a határok feszegetését.
Vettel a bokszból kezdte meg utolsó futamát a Red Bullban
A 2014-es Abu-dzabi Nagydíj sok szempontból emlékezetes marad. A sportág történetében ez volt az egyetlen verseny, amikor dupla pontokat osztottak, és Hamilton ekkor ért fel először a csúcsra a Mercedes gyári istállójának színeiben. Emellett Fernando Alonso és Sebastian Vettel is utolsó futamát teljesítette a Ferrarival, illetve a Red Bull-lal, de utóbbinak nem sikerült jól a búcsú.
Az FIA ugyanis mind őt, mind Daniel Ricciardót kizárta az időmérőről, mivel megállapította, hogy az első szárny egyes elemei a megengedettnél jobban hajlanak a két autón. A Red Bull és a riválisok is igazságtalannak tartották a döntést: a bikások úgy vélték, mások is trükköznek a hajlékonysággal, a Force Indiánál ellenben azt nehezményezték, hogy az energiaitalosok másnap egyáltalán elindulhattak a versenyen.
Az esetet még pikánsabbá tette, hogy a Red Bullt már évek óta vádolták szabálytalan első szárny használatával. Ugyanakkor az FIA nem folytatott további vizsgálatot, így az ügy lezárult.
Az autó súlyával is gyakran trükköztek
Többször is előfordult, hogy egyes csapatok úgy próbáltak meg előnyt szerezni, hogy a futam alatt a megengedettnél könnyebb autóval mentek, de valamilyen módon megoldották, hogy a leintés utáni ellenőrzések során már megfeleljenek a súlyminimumnak.
1982-ben a szívómotoros, többségében Ford-erőforrást használó csapatok próbálták felvenni a versenyt a rendkívül gyors, turbómotoros istállókkal szemben. Abban az időben a szívómotorral versenyző autók sokkal könnyebbek voltak, mint például a Ferrari és a Renault,
ezért ezeket a csapatokat arra kötelezték, hogy a különbség kiegyenlítésének érdekében ballasztot helyezzenek a kocsiba.
A Brazil Nagydíj előtt a Williamsnél és a Brabhamnél úgy gondolták, hogy ezen feltételek mellett lehetetlen lenne felvenniük a versenyt a turbómotoros autókkal, ezért amellett döntöttek, hogy úgy teszik könnyebbé az autót, hogy arra a sportfelügyelők ne jöjjenek rá. Mindezt egy 26 literes tartalékvíztartállyal oldották meg, amit a rajt előtt kiürítettek, és a leintés után, de még az ellenőrzések előtt feltöltöttek.
A trükk abból a szempontból bejött, hogy a versenyen Nelson Piquet látta meg elsőként a kockás zászlót, mögötte pedig Keke Rosberg ért célba. A sportfelügyelők azonban kiszúrták a tartályt, és a két csapat hiába védekezett azzal, hogy ez a fékek hűtésére szolgál, mindkettőjüket kizárták a versenyből, az eszközt pedig betiltották.
Ami az egészben a legfurcsább volt, hogy John Watson így megszerzett 2. pozícióját helybenhagyták, pedig a McLaren is ugyanehhez a megoldáshoz folyamodott.
Két évvel később a Tyrrell még súlyosabb büntetést kapott. Detroitban a csapat versenyzője, Martin Brundle a 2. helyen végzett, ám az ellenőrök turpisságra lettek figyelmesek. Kiderült, hogy az autó víztartályában apró ólomgolyócskákat találtak, a folyadék pedig aromákat tartalmazott. A további ellenőrzések során megállapították, hogy az ólomgolyócskák a tankolás során kerültek bele az autóba, ebből pedig arra lehetett következtetni, hogy az autó a futam során nem mindig volt a megengedett súlyhatár felett.
A Tyrrell elvesztette az addig szerzett pontjait, ami azt jelentette, hogy Brundle amerikai dobogója mellett a csapat Stefan Bellof Monacóban szerzett 3. helyét is elbukta. Az istállónak ugyan engedélyezték, hogy részt vegyen a hátralévő futamokon, de pontot ott sem szerezhettek. A Tyrrell végül egy ideig élt a lehetőséggel, de az utolsó három hétvégére már nem utaztak el.
Az ügy további következménye, hogy a tankolást betiltották, és csak 1994-ben vezették be ismét.
Az autó súlyával történő trükközések a modernkori Forma-1-ben sem múltak el, amit a BAR 2005-ös esete bizonyít. A San Marinói Nagydíj után a 3. helyet megszerző Jenson Button autóját eredetileg szabályosnak minősítették, de később találtak egy extra tartályt, amiben még volt üzemanyag. Miután ezt is kiürítették, az autó körülbelül 5 kilogrammal maradt a minimális súly alatt.
A csapat kitartott amellett, hogy nem vétett a szabályok ellen, a tartályt csupán arra a célra használták, hogy összegyűjtse, és a motornak egyenletesen adagolja a benzint. Ezzel szemben többen is azt követelték, hogy a brit istállót a teljes szezonból zárják ki, mert szándékosan csaltak. Az FIA ez utóbbit nem tudta bizonyítani, így a BAR annyival megúszta, hogy az imolai futamról diszkvalifikálták, a következő két versenyről pedig eltiltották őket.
A határok feszegetése akár világbajnoki címet is érhet
Az F1 történetében nem példa nélküli, hogy valamelyik csapat egy kiskapu kihasználásával hatalmas előnyre tesz szert, és később hiába tiltják be a rendszert, már senki nem tudja utolérni őket. Persze olyan is akadt, akit konkrét csalással vádoltak, de nem tudták bebizonyítani.
Az 1994-es Benetton utóbbi kategóriába tartozik. Ebben az idényben betiltották a kipörgésgátló és az egyéb, vezetést segítő eszközök használatát.
Azonban a McLarent, a Ferrarit és a Benettont is megvádolták, hogy pilótáik továbbra is igénybe veszik a kipörgésgátlót.
Bár Ayrton Senna halála miatt ez akkoriban igencsak háttérbe szorult, a San Marinói Nagydíj után az FIA úgy döntött, hogy bekéri a három érintett csapat szoftverét. A wokingi és a maranellói istállónál semmilyen szabálytalan eszközt nem találtak, viszont a Benetton sokáig nem volt hajlandó eleget tenni a kérésnek. Flavio Briatore csapatfőnök csak akkor adta be a derekát, amikor már eltiltással és 100 ezer dolláros büntetéssel fenyegették az alakulatot.
Az ellenőrzés során megtalálták a kipörgésgátlót, de nem tudták bizonyítani, hogy a Benetton használta is. Akkori csapattársa, Jos Verstappen azonban határozottan állítja, hogy Schumacher rendszeresen igénybe vette az illegális segítséget.
A német versenyző ugyanakkor nem kerülte el a szabálytalan autó miatt történő kizárást, ugyanis a Belga Nagydíjon elért győzelmét elvették a túlságosan kopott fenéklemez miatt. A döntéshozókat nem győzte meg a pilóta magyarázata, miszerint a kopást a rázókövek okozták egy megpördülés során.
Néha Schumacher ellenfele is volt vádlott
2006-ban Schumacher már riválisként figyelhette, ahogyan Briatore Renault-ja – több más csapattal együtt – trükkös eszközt vet be. Persze ebben az esetben kevésbé csalásról, mint inkább a kiskapuk kihasználásáról volt szó.
Néhány istálló ugyanis egy ún. ellensúlyos lengéscsillapítóval versenyzett, ami csökkentette a vibrációt. Az újítás egyértelműen a Renault-nak vált be a legjobban, a francia istálló az első kilenc versenyből hetet meg tudott nyerni. A Francia Nagydíj után az FIA betiltotta a rendszert, arra hivatkozva, hogy mozgatható elemről van szó, ami tiltott aerodinamikai segítség.
Egy hét múlva a hockenheimi sportfelügyelők ugyan legálisnak minősítették az eszközt, de az FIA fellebbezett a saját égisze által delegált, ám tőlük független személyek döntése ellen, amit egy hónappal később meg is nyert.
A Nemzetközi Automobil Szövetséget sokan azzal vádolták, hogy csupán a Ferrarit akarják versenyben tartani.
Tény, hogy innentől kezdve egy kivétellel kizárólag Schumacher és Felipe Massa tudott nyerni, és az az egy kivétel is a Japán Nagydíj volt, amikor a hétszeres világbajnok autója az élről elfüstölt.
Azonban ez gyakorlatilag eldöntötte a világbajnokságot, amit az FIA határozata ellenére Alonso nyert meg, a csapatok között pedig a Renault győzedelmeskedett.
Történelmet írt egy élelmes szabályértelmezés
A kiskapuk kihasználásának talán legemlékezetesebb példája a 2009-es szezon és a Brawn GP által használt duplafedeles diffúzor volt. A Honda hamvaiból feltámadó egyszezonos csapat Jenson Button révén az első hét futamból hatot meg tudott nyerni, és mind az egyéni, mind a konstruktőri pontversenyben később behozhatatlannak bizonyuló előnyre tett szert.
Hamar kiderült, hogy a csapat – a Williamsszel és a Toyotával egyetemben – talált egy kiskaput az arra az idényre jelentősen átalakított szabályzatban, és a diffúzort úgy építették meg, hogy az sokkal nagyobb leszorítóerőt generáljon.
A riválisok ugyan benyújtottak egy óvást, de az FIA szabályosnak találta a megoldást, úgyhogy a többi csapat igyekezett lemásolni a rendszert.
Sokra azonban már nem mentek vele, már csak azért sem, mert egyiküknél sem működött annyira hatékonyan, mint Ross Brawn autóiban. A dupla diffúzor kizárólag a 2009-es idényben kapott szerepet, ugyanis a következő szezonra már betiltották, de kulcsszerepet játszott abban, hogy a Brawn GP letarolja a mezőnyt, és a Mercedes úgy döntsön, felvásárolja a napjainkban sikert sikerre halmozó csapatot.