Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huHat év pokoljárás, négy műtét ugyanazon a karon, több mint kétszáz bukás, és egy legenda, aki már majdnem feladta. Marc Márquez mégis visszatért: 2184 nap után ismét MotoGP-világbajnok lett Motegiben, második hellyel bebiztosítva hetedik királykategóriás, összesen kilencedik vb-címét. A történet azonban nemcsak a számokról szól, hanem arról is, Márquez hogyan küzdött meg önmagával, a testvéri rivalizálással és a régi sebeket hordozó Rossi-konfliktussal — és hogyan talált végül békét a saját fejében.
A célegyenesben már nem a futamgyőzelemért, hanem a világbajnoki cím bebiztosításáért küzdött. Amikor Marc Márquez másodikként átszáguldott a motegi célvonalon, hét vb-aranyérmével végleg beírta magát a MotoGP legnagyobbjai közé. A spanyol megállt a kockás zászló után, mélyen előrehajolt a motoron, majd felnézett a kivetítőre, ahol egy pillanat alatt lepörgött a pályafutása legfőbb állomásait felidéző montázs.
Fotó: Vasvári Tamás/MTI
Az érzelmek elragadták: arcát a kezébe temette, majd kiáltással törte meg a csendet.
„Szinte beszélni sem tudok… Most békében vagyok önmagammal” – mondta később a parc fermé-ben.
Nem találom a szavakat. Harcoltam, küzdöttem és csak küzdöttem, most pedig újra nyertem. Most már harmóniában vagyok önmagammal. Nem akarom újra felidézni mindazt, amin keresztülmentem. Csak élvezni akarom ezt a pillanatot
– küszködött a könnyeivel a leintés után.
A paddockból a Ducati-szerelők és riválisok is megtapsolták a sportág egyik korszakos alakját, aki ezen a napon bebizonyította, hogy hosszú évek küzdelme után újra a csúcsra ért.
De miért nem akarja felidézni a múltat? És milyen harmóniát sikerült utolérnie Márqueznek?
Cerverából a világszínpadra
Márquez 1993-ban született Cerverában. Gyerekként már minipályákon körözött, 15 évesen pedig világbajnoki hétvégén debütált a 125 köbcentisek között. A rajtrács fenegyereke lett: vakmerő előzések, zseniális ívek, kötélidegek.
2013-ban, húszévesen minden idők egyik legfiatalabb királykategóriás bajnoka lett, 2019-ig hat MotoGP-címet húzott be. A csúcson egymás mellé került Márquez és a másik óriás, Valentino Rossi neve. Az összevetés elől a spanyol sem menekült:
Utolérni Rossit megtiszteltetés
– mondta korábban az AS-nek.
Aztán 2020 és Jerez mindent átírt.
Pokoli szezonnyitó
A szezonnyitón óriásit bukott, eltört a jobb felkarja, és végül négy műtétre volt szükség. Az első operáció után már három nappal visszaült volna a motorra, de a saját bevallása szerint ez volt a legnagyobb hiba.
Akaratos voltam, nem akartam kihagyni egyetlen versenyt sem
A karja azonban nem bírta: a csont elmozdult, újra kellett műteni. 2021 végéig összesen négy beavatkozáson esett át ugyanazon a felkaron.
Márquez végtelen alagútban, a visszavonulás szélén
„Amikor újra kinyitották a kart, már nem tudtam mosolyogni. Úgy éreztem, végtelen alagútban vagyok” – mesélte a DAZN nevű weboldalnak.
Fotó: AVIER SORIANO / AFP / AVIER SORIANO / AFP
A hónapokig tartó rehabilitáció monoton és fájdalmas volt:
Reggelente azzal keltem, hogy vajon lesz-e még erőm egyáltalán tartani a kormányt. Esténként megkérdeztem magamtól: érdemes-e tovább csinálni?
Galéria: Marc Márquez, a sportvilág legnagyobb visszatérője?
1/14
Márquez könnyekkel a dobogón, a vb-cím után
A bukások száma közben megugrott: több mint száz esés három év alatt, sokszor apró, de mindig fájdalmas emlékeztető arra, mennyire törékennyé vált.
Az anya könnyei, harc a testvérrel
A visszatérés kulcsa a család volt. Anyja, Roser Alenta minden műtét után végig ott ült mellette. „Nem beszéltünk sokat. Csak fogta a kezemet” – emlékezett vissza Marc.
Álex, a testvére állandó sparringpartner lett: együtt edzettek, elemezték az adatokat, vitatkoztak a pályavonalakon. „Ő a bátyám, de a pályán nincs testvériség. Amikor elrajtolunk, mindenki a maga életéért küzd” – mondta Álex.
Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP / ATTILA KISBENEDEK / AFP
Marc később nevetve árulta el:
Anyám néha jobban szorít Álexnek. Mondtam is neki: anya, legalább néha nekem drukkolj!
– de mindketten tudják, hogy ez a családi háttér tartotta talpon a legnehezebb hónapokban.
Rossi árnyéka és a sosem felejtett 2015-ös év
A 2015-ös sepangi ütközés után a Rossi–Márquez kapcsolat végleg megfagyott. A paddockban sokáig fagyos csend fogadta őket, a rajongótáborok szétszakadtak.
Sokan azóta is emlegetik: Rossi akkor a széles ívvel kiterelte Márquezt, aki bukott, és emiatt Valenciában az utolsó helyről kellett rajtolnia. A Rossi-ellenesek szerint Márquez ezt nem felejtette el, és a szezonzárón feltűnően nem támadta csapattársát, Jorge Lorenzót, így közvetve segítette őt megszerezni a világbajnoki címet. Rossi hívei viszont úgy vélik, Sepangban nem volt rúgás, és Valenciában sem történt semmilyen tudatos összjáték: mindenki a maga versenyét futotta, miközben a kommentmező azóta is tele van dühös vitákkal és mémekkel.
Sokan mondták, hogy könnyebb lenne, ha barátkoznánk. De én nem barátkozni jöttem ide
– mondta egyszer Márquez egy spanyol interjúban.
Fotó: Danilo Di Giovanni / NurPhoto via AFP / Danilo Di Giovanni / NurPhoto via AFP
Újrakezdés Ducatival, Magyarország is a térképen
A Honda-korszak lezárása után 2025-re a gyári Ducati lett az új otthon. A szezonban sorra jöttek a győzelmek és a dobogók. Közben az idény egyik legszebb (és legnehezebb) története a testvérpáré: Álex Márquez sokáig fő kihívóként loholt bátyja nyomában.
2025 nyarán Magyarország is visszakerült a MotoGP térképére. Az új Balaton Park Circuit bemutatkozó hétvégéjén Márquez mindent vitt: szombaton a sprintet, vasárnap a főfutamot nyerte, miközben Álex a főversenyen bukott és végül csak 14. lett.
„Új pályán nyerni mindig különleges, de itt valahogy családias volt a hangulat” – mondta a futam után.
A magyar rajongók „Marc! Marc!” skandálása után spanyolul köszönte meg a támogatást, majd magyarul annyit mondott: „Köszönöm, Magyarország!”
A rutin és a higgadtság diadala
Motegiben Márquez már nemcsak gyorsabb, hanem okosabb is volt: az idényben végig türelmesen építette előnyét, taktikusan kezelte a gumikopást és a versenytempót. A nyári fordulópont után sorra gyűjtötte a dobogókat, nem kockáztatott feleslegesen, és amikor kellett, a Ducatival villámgyorsan lépett előre az első kanyarokban.
A Ducatihoz való átigazolás 2025-re hozta meg az áttörést: végre olyan motor került alá, amellyel újra támadhatott, miközben már nem vakmerő tinédzserként, hanem tapasztalt, taktikusan gondolkodó versenyzőként ült a nyeregben.
Fotó: Toshifumi KITAMURA / AFP / Toshifumi KITAMURA / AFP
A 2025-ös szezonban ez a türelem és tudatosság találkozott a Ducati erejével: a balatonfőkajári dupla győzelem után magabiztos előnyt épített, riválisai – Bagnaia, Martín, sőt a testvér Álex – hibáztak, ő viszont higgadt maradt. Nem minden áron nyert futamokat, hanem akkor támadott, amikor biztosra mehetett. Motegiben már elég volt egy második hely is ahhoz, hogy megszerezze hetedik világbajnoki címét – bizonyítva, hogy nemcsak visszatért, hanem saját maga új, érettebb változataként uralta ismét a MotoGP-t.
Mi jön ezután?
Motegi után sokan rögtön a visszavonulást firtatták, de Márquez mást sugallt:
Nem azért beszélek harmóniáról, mert a befejezés következik. Hanem mert végre jól érzem magam. Tudom, ki vagyok a pályán és azon kívül is.
A Ducati-projekt új lendületet adott neki, a testvérpár rivalizálása egészségesen fűti, és most először évek óta mosolyogva néz a tükörbe.
„A legnagyobb győzelem nem a trófeák száma. Hanem az, hogy amikor felkelek, újra hiszek magamban” – mondta a spanyol legenda. Ezek után pedig még mondja valaki, hogy nem várja a következő szezont, természetesen Márquezzel a mezőnyben.
- Még több cikk
