Voltak nagy változások a Forma-1 történetében, de olyan mértékű és ennyire átfogó még sosem. A 2026-os autókat teljesen újra kellett tervezni, mert egyszerre változik a motor, az aerodinamika és a karosszéria is. Sokkal nagyobb hangsúlyt kap a fenntarthatóság és a környezetvédelem, valamint ösztönzik az istállókat a technológiai fejlődésre. A Forma-1 idei versenynaptárában a tavalyihoz hasonlóan 24 hétvége szerepel. A szezon Ausztráliában indul március 8-án, az idényzáró pedig december 6-án, Abu Dzabiban lesz.

Fotó: ALESSIO MORGESE / NurPhoto
Szinte mindenben megváltozik a Forma-1
Teljesen új autókoncepciókat figyelhetünk majd az új szezonban, hiszen három jelentős terület is egyszerre alakul át. Kisebb lesz a karosszéria, így az autók 10 centiméterrel keskenyebbek, 20 centiméterrel rövidebb tengelytávúak és 30 kilogrammal könnyebbek lesznek.
A legnagyobb változás a motorokat érinti. Az alapot azok az 1,6 literes belső égésű motorok szolgáltatják, amelyet 2014 óta használnak, de idéntől már az MGU-H teljesen eltűnik, miközben az MGU-K teljesítménye drasztikusan, mintegy háromszorosára nő, a régi 160 helyett már 470 lóerő leadására lesz képes. A belső égésű motor teljesítménye viszont csökkent, 850-ről 540 lóerőre. A szakértők szerint azonban az összesített teljesítmény továbbra is 1000 lóerő körül lesz, de ennek már közel a felét elektromos energia szolgáltatja majd, a belső égésű motort pedig százszázalékban fenntartható üzemanyaggal tankolják idéntől. Az erőforrások eloszlását a legegyszerűbben százalékos arányban lehet elmagyarázni, 50 a belső égés, plusz 50 az elektromos teljesítmény.
A megváltozott meghajtáshoz új aerodinamikai rendszer is szükséges, így ezen a területen is óriási változás jön. A korábbiakban csak a hátsót lehetett mozgatni, mostantól azonban az első és hátsó szárnyak is kétféle állásban lehetnek. Az elektromos meghajtásnak köszönhetően a kanyarokban nagyobb leszorítóerőt biztosító helyzetben, az egyenesekben pedig kisebb ellenállású konfigurációban láthatjuk majd ezeket az elemeket a hétvégi futamokon. Könnyen lehet, hogy az eddig látott hatalmas végsebességeket is felülmúló, óriási tempó következik a megváltozott motorok és leszorítóerő hatására az egyenesekben. A kanyarokban viszont lassabbak lehetnek. A DRS ugyan eltűnik, de megjelenik helyette az aktív aerodinamika és előzés gomb a pilóták kormányán. Utóbbi megnyomásával a versenyzők nagyobb elektromos teljesítményt használhatnak, ha egy másodpercre megközelítik az előttük haladó autót. Örökös témát szolgáltatnak a gumik, amelyeket 2026-ban is a Pirelli szállít majd a futamokra, de az eddigieknél keskenyebb abroncsokon futnak majd az autók.
Az új szezon nagyobb kihívást jelent majd a pilótáknak, mert az energiamenedzsment döntő faktor lesz. A versenyzőknek új taktikákat is ki kell találniuk a sikeresség érdekében. Az energia visszanyerését a fékezésből, részleges vagy teljes gázadásból idézhetik elő. Összességében ezek a rendszerek energiamenedzsment orientáltabb futamokat hozhatnak.
A futam előtti tesztek során lehetett olyan kritikákról és aggályokról hallani, hogy az új rendszer tönkreteszi a versenyzést. Stefano Domenicali, a Forma-1 vezérigazgatója szerint azonban semmi ok az aggodalomra.
„Teljesen biztos vagyok benne, hogy egy újabb hihetetlen év lesz. Nem értem, mi ez a nagy pánik, mert rengeteg akciót láthatunk majd, és ez a legfontosabb” – mondta a bahreini teszthétvégén Domenicali.
Max Verstappen élesen kritizálta az új autókat, úgy fogalmazott „nem élvezetes vezetni” és „szteroidos Formula E-nek” nevezte. Véleményével szinte minden pilóta egyetértett, Lewis Hamilton arról is beszélt, hogy a szurkolók számára szinte érthetetlen lehet a szabályozás. A világbajnoki címvédő jól kezdett az új autóval, de aggodalmat sejtetett.
„Alapvetően egyetértek a többi pilótával, csak nem akartam a médiához fordulni, és mindenkinek panaszkodni az első teszthétvégén” – mondta Lando Norris.
Az FIA és a szabályalkotók célja az volt, hogy egyszerre tegyék látványosabbá a versenyzést, vonzóbbá a sportot az autógyártók számára, valamint közelebb vigyék a Forma-1-et az autóipar elektromos jövőjéhez.
Új gyártók érkeztek, átrendeződhet az erősorrend?
Tíz éve nem látott létszámmal tér vissza a száguldó cirkusz. Legutóbb a 2016-os szezonban szerepelt egyszerre 11 csapat 22 versenyzővel. Két újoncot figyelhetünk majd. A legnagyobb szenzáció a 2026-os mezőnyben, hogy a Cadillac lett a 11. csapat a rajtrácson. Új konstrukciós csapat 2016 óta nem csatlakozott a mezőnyhöz, most azonban a Cadillac General Motors beszáll. Ez a lépés jelzi, hogy a globális autógyártók számára is egyre vonzóbb platform az F1, különösen az új, környezetbarát technológiák miatt.
A Cadillac idén még Ferrari erőforrásokat használ, de az új istálló több ezer új munkahelyet hozott létre és teljesen saját tervezőcsapattal is rendelkezik. Terveik szerint 2029-től saját erőforrást használnak majd, melynek a General Motors lesz a beszállítója. Az új „kiscsapat” ezzel kívánja jelezni, hogy hosszú távra tervez, szeretne gyári szereplővé válni, nem egyszerű ügyfélcsapatként funkcionálni. A pilótaülésekben Sergio Pérezt és Valtteri Bottast figyelhetjük majd.
A svájci Saubertől, vagy ahogy az utóbbi években hívták, Stake-től elbúcsúzunk. A csapatot az Audi vette át, ráadásul saját motorfejlesztéssel. Az Audi F1-projekt mögött komoly autóipari hátterű mérnöki munka áll, amely a német gyártó egyik legnagyobb vállalati beruházása a motorsportban az utóbbi évtizedben. Saját V6 hibrid erőforrást fejlesztettek, kifejezetten a 2026-tól bevezetett szabályokhoz igazítva. A csapat Nico Hülkenberggel és Gabriel Bortoletóval vág neki a szezonnak.
Saját fejlesztésű motorral száll harcba a Red Bull. Verstappen csapata szakított a Honda motorokkal, az új erőforrást a Ford segítségével fejlesztették. A Honda ugyanakkor nem tűnik el, az Aston Martinnal dolgoznak együttműködésben a továbbiakban. A Renault viszont kiszáll a versenyből, mivel idéntől már az Alpine is a Mercedes motorokat használja.
A korábbi évektől eltérően jókora teljesítménykülönbségek lehetnek a motorok között, ami már önmagában átrendezheti az erősorrendet. Meglehet, hogy sokkal több különböző futamgyőztest ünnepelhetünk az eltérő teljesítmények miatt, ami akár hétvégéről-hétvégére változhat. Ebben befolyásoló tényező lehet még, hogy melyik pilóta, hogyan osztja majd be a többletenergiát, s hogyan, milyen stratégiával tudja visszatölteni azt.
Nyitott lehet a bajnoki harc
Egy új korszak kezdetén az dönt, melyik csapat találja el a legjobban az első konstrukciót. Mely pilóta tud a leggyorsabban adaptálódni az új rendszerhez. A szezon előtti teszthétvégék után rendkívül nyitottnak és többszereplősnek tűnik a bajnoki harc. Nem csak a szokásos nagy nevek érhetnek oda az esélyesek táborába. A bahreini utolsó gyakorláson Charles Leclerc autózta a legjobb időt, kilenc tizeddel megelőzve Norrist és Verstappent. A Ferrari gyors tempót mutatott és az autó megbízhatóan teljesített hosszabb etapokon is.
A Mercedes ott lehet az élmezőnyben. Kimi Antonelli és George Russell rengeteg kört teljesített a teszthétvégék során. Gyorsaságuk mellett jól mutatja, hogy az autó stabil és a konzisztens versenytempó az előnyükre válhat, ami hosszú távon fontosabb lesz, mint egyetlen gyors kör.
Rossz hír a Verstappen-szurkolók számára, hogy a Red Bull a szezon előtti eredmények alapján úgy tűnik, nem feltétlenül lesz toronymagas esélyes az új motorral és autóval. A Red Bull-Ford együttműködés még kiforróban, fejlesztés alatt áll. Ebben az évben inkább az innováció és az energiastratégia lehet a nagy fegyverük.
A címvédővel a soraiban a McLaren is stabilnak látszott az új generációs autóval. Lando Norris és Oscar Piastri közel autóztak egymáshoz, ami arra utalhat, hogy autójuk egyaránt gyors egy körön és versenytempóban is. Előnyükre válhat, hogy a csapat új szélcsatornája és szimulátora már teljes kapacitással üzemelt a felkészülési időszakban, Zak Brown vezérigazgató szerint pedig a McLarennél jelenleg egyfajta bajnoki nyugalom uralkodik. Az innovatív padlólemezük miatt az utóbbi években látott előnyük azonban eltűnhet az új szabályok miatt, mivel az autók keskenyebbek, így alapjaiban változik meg a leszorítóerő.
A kétszer három napos bahreini teszteken futott leggyorsabb körök egy árnyalt képet adhatnak az első versenyhétvége előtt a kialakulóban lévő rangsorról.
- Ferrari – 1:31,992 másodperc
- Mercedes – 1:32,803 (+0,811 másodperc)
- McLaren – 1:32,861 (+0,869)
- Red Bull – 1:33,109 (+1,117)
- Alpine – 1:33,421 (+1,429)
- Haas – 1:33,487 (+1,495)
- Audi – 1:33,755 (+1,763s)
- Racing Bulls – 1:34,149 (+2,157)
- Williams – 1:34,342 (+2,350)
- Cadillac – 1:35,290 (+3,298)
- Aston Martin – 1:35,974 (+3,982)
Nagy bajban lehet, aki rossz irányba indul
A nagy szabályváltozások mindig új erőviszonyokat teremtettek a Forma–1 történetében. A hibridéra kezdetén, 2014-ben a Mercedes olyan előnyre tett szert, amely évekre meghatározta a sportág arculatát. A hétszeres világbajnok, Lewis Hamilton éppen ebben az érában bontakozott ki és halmozott sikert sikerre.
A mostani reform is hasonló technikai újjászületést jelent. A különbség most annyi, hogy a fejlesztési mozgástér szűkebb, mint korábban. Amelyik csapat rossz irányba indul el, annak nincs lehetősége radikális újratervezésre a költségplafon miatt. A 2026-os szezontól kezdődően ez 215 millió dollárra emelkedik, azonban a gyártók ebből évi 130 millió dollárt költhetnek motorfejlesztésre.
Jelen helyzetben ennek az összegnek nagy része az akkumulátor-technológiára és az energia-visszanyerő rendszerek hatékonyságára megy el. Aki ezen a területen hatékonyabban költi el a 130 millióját, az behozhatatlan előnyre tesz szert az új éra elején. Egy elhibázott koncepció viszont óriási károkat okozhat, ameddig a riválisok dinasztiát építgetnek.
A 2026-os idény nemcsak egy szokásos szezonnyitás lesz. Sokkal érdekesebb lesz annál. Az első futamok irányokat is kijelölnek majd: ki találta el jobban az új technológiai korszakot, és ki az, aki még csak nyomozza azt.
A Forma-1 2026-os szezonja az Asuztrál Nagydíjjal indul, magyar idő szerint péntek hajnali 2.30-kor kezdődik az első szabadedzés, a futamot vasárnap 5.00 órától rendezik majd.