Társoldalunk:

Az első vb-gól szerzőjétől a legutóbbi világbajnokig

2021.06.19. 05:56

A magyar válogatott első Eb-ellenfelének, Portugáliának a minőségi futballja gyakorlatilag az Európa-bajnoksággal egyidős. A második vetélytársnak, Franciaországnak a minőségi futballja a világbajnoksággal. A kettő között 30 év van, ugyanis az előbbit 1960, az utóbbit 1930 óta rendezik.

A portugál foci felfűzhető az Eusébio-Figo-Ronaldo tengelyre. A francia váz lényegesen masszívabb. A francia válogatott 1904-ben játszotta első hivatalos mérkőzését. Majd a következő években rendszeresen összeterelt 11 futballistát egy-egy meccsre, igaz nem túl gyakran. 1930-ig soha nem volt olyan év, amikor hétnél több mérkőzést játszott. 1930-ban igen, mert részt vett az első világbajnokságon, ami nem a magas focikultúrájának volt köszönhető, hanem annak, hogy össze tudta szedni a pénzt az uruguayi utazáshoz. Továbbá annak, hogy elegendő játékos el tudott jönni a munkahelyéről több hétre. A profizmust ugyanis csak két évvel később vezették be. Az első vb-n viszont történelmet írt egy játékosa, Lucien Laurent. A sorsolás szeszélye folytán a Franciaország-Mexikó és az Egyesült Államok-Belgium volt a történelem első két vb-meccse, és az egy időben kezdődő két találkozó közül a francia-mexikói meccsen esett hamarabb gól. Így az egyébként nem túl nagy tudású Laurent lett a történelem első vb-góljának szerzője. A 4-1-re megnyert találkozón ő nyitotta a sort a 19. percben. Ezt, amíg létezik labdarúgás, a világon emlegetni fognak. 

Lucien Laurent, a labdarúgó-világbajnokságok történetének legelső gólszerzőjeForrás: Twitter

Ő maga is sokáig mesélhetett róla, ugyanis a gól után még 75 évig élt, 2005-ben, 97 évesen hunyt el. Nagyszerű teljesítményről nem beszélhetett a gólon kívül, ugyanis 1930-ban a további meccseit elveszítette csapata Uruguayban. A következő két vb-n is csak sportdiplomáciában volt jó a francia 11, ugyanis 1934-ben egy mérkőzés után kiesett, és 1938-ban, hazai környezetben is csak 1 győzelem, 1 vereség volt a mérlege.

A II. világháború után már jobb csapattal rukkolt ki Franciaország. Az 1950-es vb-től még visszalépett a sok Brazíliában rá váró utazás miatt, 1958-ban viszont már bronzérmes lett. A csapat egyik sztárjának, Raymond Kopának a neve már a mai focirajongóknak is sokat mond. A lengyel bevándorlók Kopaszewski néven született gyerekét választották az '58-as vb legjobb játékosának, míg négy évvel korábban a legjobb fiatalja volt a tornának. A Real Madrid játékosaként háromszor nyerte meg a Bajnokcsapatok Európa-kupáját, és 1958-ban megkapta az Aranylabdát. Rajta kívül volt még maradandót alkotó honfitársa az '58-as vb-n: Just Fontaine. A derék francia 13 gólt szerzett 6 találkozón, szinte biztos, hogy ez örökre túlszárnyalhatatlan a vb-ken.

A francia válogatott, amely 1958-ban bronzérmet nyert a Svédországban rendezett világbajnokságonForrás: Twitter

1958 után egy ideig megint csak sportdiplomáciai sikerek következtek. Ugyanis francia kezdeményezésre megszületett az Európa-bajnokság, és az első ilyen torna végjátékát is ők rendezhették. Aztán a '80-as években egy remek válogatott jött össze, eleinte Michel Hidalgo, majd Henri Michel irányításával. A világ leginkább Michel Platinire emlékszik a játékosok közül, de olyan társai voltak, mint Jean Tigana, Didier Six, Alain Giresse, vagy Manuel Amoros.  A '82-es és '86-os vb-n is elődöntőt vívott az a gárda, míg a '84-es Eb-t megnyerte. Azon a tornán 9 gólt szerzett Platini, ami Fontaine vb-gólcsúcsához hasonlóan túlszárnyalhatatlannak tűnik. Platini az Eb-győzelem évében, valamint előtte és utána is megkapta az Aranylabdát. Az 1986-os vb-n már Platini előtt játszott Jean-Pierre Papin, aki 5 évvel később érdemelte ki az Aranylabdát. Méghozzá lenyűgöző fölénnyel! A lehetséges 145 pontból 141-et kapott. Óriási focista volt, de vagy egy picivel korábban, vagy később kellett volna születnie. Ugyanis 1984-ben még fiatal volt, 1998-ban pedig már öreg. Így az Európa-bajnoki arany után a világbajnoki címről is lemaradt.

Michel Platini és Jean-Pierre Papin 1986-banForrás: AFP/Georges Gobet

Az első vb-aranyat nyerő francia 11-nek Zinedine Zidane volt a legnagyobb sztárja, mellette biztosan fognak még évtizedek múlva is emlékezni Fabien Barthez, Laurent Blanc, Bixente Lizarazu, Didier Deschamps, Youri Djorkaeff és Thierry Henry nevére. Akikkel vb-t nyert 1998-ban Aimé Jacquet, gyakorlatilag azokkal győzött 2000-ben az Eb-n Roger Lemerre. Érdekes (és lehet, hogy igazságtalan), hogy Zidane csak egyszer, 1998-ban nyert Aranylabdát. Bár lehet, hogy ez őt kicsit sem zavarja. Még az ezüstérmet hozó 2006-os világbajnokságon is szerepelt (ki ne emlékezne a döntőbeli emlékezetes és gusztustalan tettére, amikor lefejelte Marco Materazzit), majd edzőként is óriási sikereket ért el a Real Madriddal.

A legendás francia csapat, amely világbajnokságot nyert 1998-banForrás: AFP/Pedro Ugarte

Lehetetlen megmondani, hogy ki volt a történelem legnagyszerűbb francia focistája. Ám lehet, hogy nem csak a már említettek között kell keresni a legjobbat.  Ne feledjük, hogy a legutóbbi világbajnokságot Franciaország nyerte, és ha ezt tettét megfejelné egy Eb-arannyal is, akkor a mostani csapatból is bejelentkezne egy-két játékos a régmúlt nagyjai mellé. A mostani csillagok nevét felesleges elsorolni, hisz mindenki tudja, kikről van szó. A régi Hobó dalt idézve: „akárhogy is fáj, mindenki sztár". Ez öröm azoknak, akik a francia válogatottért szorítanak, de kicsit sem lelkesíti azokat, akik a magyar nemzeti csapatért aggódnak.

Nehéz feladat előtt állnak Marco Rossi kiválasztottjai. Ha igaz a mondás, hogy „teher alatt nő a pálma", akkor igazán szép, sudár növény fejlődik mostanában nálunk. Ez a fa sem fog az égig érni, de a minimum az, hogy a Portugália elleni keddi 3-0-s vereség utáni ünneplés megismétlődjön a Franciaország elleni, szombati találkozót követően is.