Gyilkos fegyver került a focibírók kezébe Katarban

fbl Horizontal
A board displays additional time during the Qatar 2022 World Cup Group B football match between England and Iran at the Khalifa International Stadium in Doha on November 21, 2022. (Photo by Paul ELLIS / AFP)
Vágólapra másolva!
Rendkívül veszélyes fegyver került a katari labdarúgó-világbajnokság focibíróinak kezébe. Az átláthatatlan és indokolatlan hosszabbítások miatt a világ joggal háborog, miközben az ezzel kapcsolatos innovatív javaslatokat indoklás nélkül söpri le az asztalról a sportág Nemzetközi Szabályalkotó Testülete. A tiszta játékidő bevezetése szóba sem kerül, miközben a fiatal nemzedék ma már képtelen egy 90 perces meccs megnézésére. Hogy egy 119 perces focimeccsről ne is szóljunk.
Vágólapra másolva!

Eddig a vízilabdát érte a legtöbb kritika, hogy a közönség és a tévénéző nagy része azt sem tudja, mi történik a medencében, miért ítéli ezt vagy azt a bíró. Katarban a focivébé is eljutott oda (ehhez nyolc nap kellett), hogy emberek ezrei találgatnak a következő kérdésekben:

Meddig fog tartani az a meccs, amit néznek?
Miért hosszabbít egy simának tűnő, mindössze egy ápolást hozó első félidő után 10 percet a bíró?
Ki dönti el voltaképpen, mennyi legyen a hosszabbítás?
Ha a negyedik játékvezető a 7-es táblát emeli fel, azaz 7 perces hosszabbítást jelez, akkor hogy lesz ebből 14 perc?
Egyáltalán miért történik mindez?

Persze, a FIFA bírófőnöke, az olasz Pierluigi Collina megmagyarázta már, át is vette mindezt a világsajtó, ne is ragadjunk most le ennél.

Pierluigi Collina, a FIFA JB elnöke kitalált valamit, de a fegyver fordítva is elsülhet Forrás: AFP/Kirill Kudryavtsev

Sokkal érdekesebb az, hogy az IFAB, vagyis a a sportág Nemzetközi Szabályalkotó Testülete elé került egy olyan javaslat, hogy a labdarúgásban is térjenek át a tiszta játékidő mérésére.

A javaslat úgy szólt, hogy egy meccs legyen 60 perces (azaz 2x30 perces), amit a tiszta játékidő elvei szerint mérnek.

Nem kell csodálkozni azon, hogy az IFAB tagjai lesöpörték a javaslatot, miközben mindenki tudja, hogy a világ legerősebb bajnokságában, a Premier Leauge-ben egy mérkőzésen átlagosan 55 percig van játékban a labda, de vannak olyan bajnokságok, ahol ez az időtartam 45 percre esik le. Ehhez képest a 60 perces javaslat igazán gáláns és nagyszerű volt, ám a megcsontosodott szabályalkotók nem kértek belőle.

Kik az IFAB tagjai?

Az IFAB-ot, azaz a Nemzetközi Szabályalkotó Testületet 1866-ban alapították meg. A testületnek 8 tagja van. A FIFA 4 delegáltat küld az IFAB-ba, míg az angol, a skót, a walesi és az északir szövetség 1-1 tagot delegál. Minden döntés akkor érvényes, ha a tagság legalább 3/4-e, azaz 6 ember egységesen szavaz. Már az is komikus, hogy a 207 tagországgal rendelkező FIFA mindössze 4 szavazati jogot kap. A testület ereje elképesztő, működésébe a FIFA sem tud beleszólni.

Térjünk most vissza Katarba, ahol egészen elképesztő hosszúságú meccseket is láttunk. Már az is nagyon sokat mondó adat, hogy a világbajnokság első nyolc meccséből összesen egy olyan volt, amely 100 perc alatt fejeződött be. A többi játékideje elérte vagy meghaladta a 100 percet.

Nekem a kedvenc példám a szombati Lengyelország-Szaúd-Arábia mérkőzés volt. Ennek az első félidejében egyszer volt egy ápolás, egy gól esett, de amúgy semmi olyan extra történés nem volt, amely rendkívüli hosszabbításra adott volna okot.

A brazil bíró már az első félidőben 10 (!) perces hosszabbítást rendelt el, aminek senki sem tudja az okát.

Az egészen biztos, hogy 10 percet nem állt a játék az első félidőben. Ennek ellenpéldája volt a vasárnapi Japán-Costa Rica meccs első félideje, amely annyira alacsony színvonalú játékot hozott, hogy az angol bíró egyetlen perc hosszabbítás után fújta le az első félidőt.

Az Anglia-Irán meccs bírója 14 perces hosszabbíást rendelt el Forrás: AFP/Paul Ellis

Pierluigi Collina és csapata arra hivatkozik, hogy túl sok az elvesztett idő egy-egy mérkőzésen. Szerintük tűrhetetlen, hogy egy gólt egy-másfél percen át ünnepel egy csapat.

szólt Collináék intelme. Ez igaz, csakhogy mindez egyáltalán nem újlekeltű dolog. Nem most kezdtek el a játékosok "nagyon örülni", nem most kezdődött ela fetrengéses időhúzás, ezek korábban mind ismert elemei voltak a meccseknek.

Még csak ezzel sincs baj.

A baj azzal van, hogy túl nagy hatalmat adtak a bírók kezébe,

akik akkor fújják le a meccset, amikor kedvük van. Márpedig az Argentína-Szaúd-Arábia (1-2) mérkőzésen nagyon úgy tűnt, hogy a szlovén Slavko Vincic a hosszabbítás hosszabbításának hosszabbítását is engedte, hátha egyenlítenek Messiék.

Ideges edzők és játékosok az oldalvonal mellett: senki sem tudja, mennyi lesz a hosszabbítás Forrás: AFP/Jack Guez

A legnagyobb baj a következetlenség.

A vasárnapi bombameglepetést hozó Marokkó-Belgium (2-0) meccs második félidejének a végén a mexikói Ramos bíró 5 perces hosszabbítást jelzett. Ebben a hosszabbításban esett a marokkóiak második gólja, amely után hatalmas ünneplés kezdődött. Ezzel elment 2 perc, de a bíró ezt nem számolta bele, hanem a 95. percben lefújta a meccset. Magyarul: nem követte Collina intelmeit. Innentől kezdve pedig magyarázhat bárki bármit, az egész hosszabbításos bulit a teljes következetlenség jellemzi.

Extra hosszú meccsek a katari világbajnokságon

Katar-Ecuador (nyitómeccs): + 10 perc
Anglia-Irán: + 28 perc
Argentína-Szaúd-Arábia: + 22 perc
USA-Wales: +14,5 perc
Szenegál-Hollandia: + 11,5 perc

A fogadtatás egyelőre vegyes. A Liverpool korábbi középpályása, Jamie Carragher a Twitteren így nyilatkozott: "Élvezem, hogy ilyen sok lett a hosszabbítás. Túl sok az időpazarlás ebben a sportágban." Ezzel szembemegy egy másik vélemény. Matt Konopinski fizioterapeuta arra hívta fel a figyelmet - és mennyire igaza van -, hogy az agyonstrapált és végletekig széthajtott játékosok újabb és újabb extra terhelést kapnak, emiatt pedig fennáll a sérülésveszély.

Gondoljunk bele, az Anglia-Irán meccs 119 percig tartott, amely 1 perccel volt rövidebb, mintha a vb egyenes kieséses szakaszában döntetlen állás után 2x15 perc hosszabbítás következik.

Csakhogy ott van egy szünet a rendes játékidő lefújása után és van egy kis szünet a 105. percben, amikor térfelet cserélnek a csapatok. De egy olyan meccsen, ahol a második félidőre 14 perc hosszabbítást pakol rá a bíró, 59 percig folyamatosan játszanak a csapatok.

A ex-liverpooli Jamie Carragher (piros mezben) szerint semmi baj nincs a rengeteg hosszabbítással Forrás: AFP/Paul Ellis

Végül beszéljünk arról, ami szinte minden egyes sportági világszövetséget nyomaszt: a felnövő nemzedék, a mai tizenévesek egyszerűen képtelenek végignézni egy 90 perces focimeccset (most akkor ne is beszéljünk arról, hogy nem 90, hanem 119 perces is lehet egy-egy mérkőzés.) Ők már az összefoglalókat is átpörgetik,

nekik már az 5 perces összefoglaló is hosszú,

csak a gólokat nézik meg és lapoznak/görgetnek tovább. Hogyan lehetne őket bekapcsolni a sportágba, hogyan lehetne meggyőzni, hogy érdemes végignézni egy-egy meccset. Vak, aki nem látja, mekkora bajban vannak a giga-sportesemények is (az olimpiát már nagyon régóta nem nézik a fiatalok.)

Egyetlen szurkolónak sincs arról fogalma, miért van ennyi hosszabbítás, mikor lesz valójában vége a meccseknek.

Az agyvérzésközeli állapotban lévő edzők az oldalvonal mellett az órájukra mutogatva ugrálnak és ordítanak, a fiatalok hátat fordítanak ennek is,

csak az IFAB és Signor Collina dől hátra elégedetten, miközben focigyilkosokat csináltak a bírókból.