Vágólapra másolva!
Furcsa elhatározás mellett döntött Marco van Basten, az utóbbi tizenöt év egyik legkiemelkedőbb labdarúgója. A holland csatár, aki súlyos bokasérülése miatt 28 évesen kényszerült visszavonulásra, előbb edzői munkát vállalt egykori csapatánál, az Ajaxnál, majd egy könyvet írt, amelyben az elmúlt évek tanulságait egybegyűjtve egyfajta szabálymódosító javaslatot eszközölt.
Fontosabb reformötletek
A Hard Gras közölt néhány ötletet, amelyet Van Basten megfontolan-dónak ítélt. Látható, hogy néme-
lyik közülük az amerikai sportok mintájára fogant meg a fejében.
- Kétszer 35 percet kellene játsza-
ni, de tiszta játékidőként. Azaz a stadionok órája csak akkor men-
ne, amikor a labda játékban van.
- Minden edzőnek lehetősége lenne mérkőzésenként egyperces időkérésre.
- Minden ország bajnokságát 16 csapatosra kell limitálni, hogy a legjobb játékosoknak több idejük maradjon a pihenésre és a világbajnoki felkészülésre.
- Minden klubnak 24-26 igazolt játékosa lehet csak, elkerülendő az Ajax-példát, ahol 50-60 futballistának is érvényes kontraktusa van, de a többség csak az edzéseken kap lehetőséget, a klub büdzséjét viszont alaposan megterheli.
- Be kell vezetni a kosárlabdából ismert személyi hibák fogalmát, amely alapján négy vagy öt szabálytalanság után a labdarúgónak el kell hagynia a pályát, s közülük csak az első kettő helyettesíthető cserével.


Van Basten 28 évesen fejezte be aktív pályafutását, miután bokája már nem bírta a terhelést. A labdarúgó - aki korában arról álmodott, hogy negyvenéves koráig játszani fog, s pályafutását talán liberóként fejezi be - előbb golfozni kezdett, majd tavaly megpróbálkozott a visszatéréssel a Noordwijk amatőr együttesében. Miután nem sikerült, az Ajax Amsterdam ajánlott neki munkát, így a korosztályos labdarúgók mellett foglalatoskodott, miközben megkezdte az edzői tanulmányokat. A kurzus egyik feladata volt, hogy három világbajnoki mérkőzést elemezzen, ennek hatására Marco egy teljes hónapot töltött a tévéképernyője előtt, leszűrva a tanulságokat, megírta A futballnak tisztességesebbé, tisztábbá és látványosabbá kell válnia" című dolgozatát.

"A futball nem haladt az idővel, gyakorlatilag szabályok egész sora miatt szenved, amelyek némelyike kifejezetten visszamaradott. Ha a futball amerikai sport lenne, akkor a szabályok a kor szellemében változnának, hasonlóan a kosárlabdához vagy a jégkoronghoz" - jegyezte meg a játékos, hozzátéve, eljött az idő a televíziós visszajátszások folyamatos elemzésére a mérkőzés idején.

"A játékvezető, illetve az asszisztensek képtelenek eldönteni szabad szemmel bizonyos eseteket, például, hogy az adott szituáció les volt vagy sem. Úgy érzem, a világbajnokságon nemcsak az olaszok voltak ennek az áldozatai" - írja Van Basten, aki furcsa módon egy holland esetet is megemlített a közelmúltból. A játékos szerint éppen a jó döntés hiánya miatt fordulhatott elő 1993-ben, hogy a holland-angol vb-selejtezőn Ronald Koeman büntetőterületen belül történt szabálytalanságáért csupán sárga lapot kapott, Anglia pedig nem büntetőt, hanem szabadrúgást. Később ugyanis éppen Koeman góljával nyertek a hollandok (aki ekkor már kiállítás miatt a pályán sem lehetett volna), s ez a siker azt jelentette, Angliával szemben Hollandia jutott ki a '94-es világbajnokságra. Ám a játékvezető egymagában ezért nem hibáztatható.

"A nagyobb mérkőzéseken 13-25 kamera dolgozik. Használjuk azokat! Három független bírónak egy külön szobában kellene visszajátszania, értékelnie a látottakat, majd meghozni a döntést, s erről informálni a pályán lévő játékvezetőt. Ők bármikor felülbírálhatnák a döntéseket. Nagy előny, hogy a szurkolók és a játékosok is látják a döntést a képernyőn, s így elkerülhető a düh, illetve a frusztráltság. Úgy vélem, 15-30 másodperc alatt döntés hozható, ennyi játékmegszakítás belefér. A bedobásoknál 10-20, a kirúgásoknál 30-60, a szabadrúgásoknál 30-90 másodpercig is áll a játék, akkor a mérkőzés néhány vitatott, főleg leshelyzeténél ez beleférne. A játékot nem kellene megszakítani, hanem a támadás után lehetne elemezni a szituációt, s eldönteni, gól volt vagy sem.

Pincési László