Vigóban a csatársort erősítenék

A Celta Vigo együttesének ötéves próbálkozás után sikerült megvalósítania hőn áhított célját, és beférkőzött az első négy közé a Primera Divisiónban, aki egyben Bajnokok Ligája-részvételt jelent a klub számára. Ahhoz, hogy bejusson a BL csoportküzdelmeibe a gárda, selejtezőn kell majd részt vennie, és a vezetőség tisztában van azzal, hogy melyik csapatrészt kell megerősíteni: a vigóiak elsősorban egy gólerős középcsatárt keresnek.

A Celta tulajdonképpen az 1997-98-as pontvadászat óta ott van a spanyol bajnokság élmezőnyében, ám egészen mostanáig egyszer sem sikerült átlépnie saját árnyékát, és az ötödik pozíciónál egyszer sem végzett előrébb. Pedig lehetősége sokszor megvolt a csapatnak, hogy szenzációt okozzon: 1999-ben sokáig vezették a tabellát, tavaly pedig még s 23. forduló után is az első helyen álltak, hogy aztán visszaessenek, és végül "csak" az UEFA-kupába kvalifikálják magukat. Mindez az első idény kivételével minden egyes alkalommal Víctor Fernández vezetésével történt meg, és a szakemberrel tavaly nyáron nem hosszabbítottak szerződést. Helyére az Osasunából érkező Miguel Angel Lotina került, aki korábban csupa kiesőjelölt együttesnél dolgozott, és ezért sokan kétségbe vonták, hogy a Celta vele folytathatja sikersorozatát.

Lotina azonban alaposan rácáfolt a kétkedőkre. Kétségtelen, hogy vezérletével a vigóiak nem játszottak olyan látványos támadófutballt, mint korábban Fernándezzel, ugyanakkor a csapat sokkal kiegyensúlyozottabban is szerepelt: nem állt az első helyen, de nem is esett jelentősen vissza a bajnoki hajrában, Végül sikerült elérni a nagy célt, és a negyedik helyen végzett a gárda. Amivel kiharcolta a BL-szereplés lehetőségét, és ez Lotinának szerződéshosszabbítást jelentett. Érdekes egyébként, hogy a szakembernek azért nagy szerencséje is volt, hiszen ugyanezzel a teljesítménnyel (61 pont) az előző két idényben egyszer sem lehetett volna az első négyben végezni, arról nem is beszélve, hogy Fernándezzel a kispadon a Celta kétszer is több pontot gyűjtött össze (1999-ben és tavaly is 64 egységnyit szereztek), de ez akkor csak az ötödik helyhez volt elég, most pedig már 61-gyel is negyedik lehetett a csapat.

A siker fő letéteményese a védelem volt, amely a Valencia mögött a Primera División legfőbb hátsó alakzatéként tevékenykedett, 38 forduló alatt mindössze 36 gólt kapott. A Velasco, Berizzo, Cáceres, Silvinho összetételű kvartett (amelyben utóbbi helyén gyakran kapott szerepet Juanfran is) kiválóan funkcionált, mögöttük pedig a spanyol élvonal egyik legjobb kapusa, az argentin Pablo Cavallero tevékenykedett. Így történhetett az meg, hogy a negyedik helyezéshez rendkívül kevés rúgott gól is elegendőnek bizonyult: a Celta mindössze 45 gólt szerzett, aminél az első kilenc helyen végzett együttes mind többet ért el, sőt, még a sokkal hátrébb végzett Atlético Madrid, Racing Santander és Espanyol is felülmúlta a galíciaiakat.

Ez persze nagyban volt köszönhető a Lotina által alkalmazott taktikának is, amelyben tulajdonképpen csak egy igazi előretolt ék volt a pályán, arról nem is beszélve, hogy Lotina ezen a poszton is az alaphelyzetben támadó középpályásnak számító Edút vetette be. A brazil házi gólkirály is lett a maga 11 találatával, nem lehetett rá panasz, ugyanakkor a szurkolók úgy vélték: ha egy vérbeli középcsatár játszott volna a helyén, akkor a Celta sokkal több gólt szerezhetett volna. A keretben egyébként két ilyen játékos volt: Catanha, illetve Benny McCarthy, akik azonban Lotinánál kevés lehetőséget kaptak, illetve a szezon közben érkezett az Ajax Amsterdamtól kölcsönbe az egyiptomi Mido. Ők hárman együtt azonban mindössze tíz alkalommal voltak eredményesek.

Nem csoda, hogy a Celta elsősorban egy csatárt szeretne igazolni a nyáron, annál is inkább, mert az eddigi két távozó éppen ebből a csapatrészből került ki. Midót a klub nem tudta végleg megszerezni az Ajaxtól, a hollandok valószínűleg az Olympique Marseille-nek adják el a csatárt, míg McCarthy az FC Portóhoz igazolt - a portugálok már régóta hívták a dél-afrikai labdarúgót. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Catanha is távozóban van (egykori klubja, a Málaga csábítja), akkor valóban szükségszerűnek tűnik nem is egy, hanem több csatár leigazolása.

A galíciaiak két fő kiszemelttel rendelkeztek, akik közül a chilei Marcelo Salas megszerzésének már kevés a valószínűsége. A Celta szerette volna kölcsövenni a Juventustól a focistát, és a torinóiak sem zárkóztak el a transzfertől, azonban a játékos követelései túl magasak voltak a vigóiaknak. Jobban áll a helyzet a másik jelölttel, a szerb Savo Miloseviccsel. Ő papíron az AC Parma futballistája, azonban a legutóbbi idényben kölcsönben az Espanyolban szerepelt. A két egyesület felesben állta a támadó fizetését, és a Celta valami hasonló megállapodást szeretne kötni a Parmával, amely hajlik is az üzletre. Milosevic is szívesen játszana a Celtában, mivel nem akar visszatérni Olaszországba, ahol nem ment neki a játék, ellentétben a Primera Divisiónnal: a spanyol élvonalban eddig a Zaragoza, illetve az Espanyol színeiben 105 meccsen 58 alkalommal talált be, vagyis átlagban minden második mérkőzésén gólt szerzett. Márpedig a Celtának éppen egy ilyen támadóra van szüksége.