Vágólapra másolva!
Az elmúlt napok nem éppen a szezonzárás után megszokott nyugalomban teltek a Juventus FC háza táján. A torinóiaknál számítani lehetett nagy mozgásra, de inkább csak az Európa-bajnokság után. Edzőt viszont hamar kellett találni a csapat mellé, és sikerült is, még ha nem is ott, ahol a szurkolók keresték: Rómában.

Már áprilisban, amikor egyértelművé vált, hogy Marcello Lippi nem újítja meg lejáró szerződését a Juventus FC-nél, elkezdődtek a találgatások az utód személyét illetően. A legtöbben az AS Monacóval komoly sikereket elért, játékosként többek között a Juvéval is Bajnokok Ligáját nyert Didier Deschamps-ot, illetve az AC Parma mesterét, Cesare Prandellit emlegették a kispad várományosaként.

Fabio Capello neve fel sem merült, és ennek több oka is volt, például az AS Roma és a Juventus finoman szólva feszült viszonya: a két klub szurkolóinak egymás iránti gyűlölete mélyen gyökerezik, "rivalizálásuk" évtizedek óta tart. De maga a mester is szolgált egy ellenérvvel, még februárban. A két csapat bajnokija után ugyanis (melyet a Roma igencsak meggyőző játékkal nyert meg 4-0-ra) Capello kijelentette: "Hogy valaha én legyek a Juventus edzője? Nem, soha életemben nem mennék oda." Sokan hittek neki, de egy ember nem.

Az illető úr Luciano Moggi, a Juventus sportigazgatója volt, aki készségesen nyilatkozott az újságíróknak, nevekkel is szolgált (Prandellit és Deschamps-ot emlegette), közben pedig titokban tárgyalt Capellóval. Annyira titokban, hogy még a jólértesültségéről híres La Gazzetta dello Sport napilap sem tudott a dologról: a rózsaszín újság május 27-i számában Deschamps torinói jövőjét firtatta, szinte kész tényként kezelve a francia szerződtetését. Nos, Moggi és a Juventus őket is kicselezte, másnap délelőtt ugyanis a Juventus internetes honlapja világgá repítette a hírt: a csapat edzője a következő három szezonban Fabio Capello lesz, mégpedig évi hárommillió eurós fizetéssel.

Nehéz eldönteni, hogy a sorok láttán a Juve, vagy a Roma szurkolói lepődtek meg jobban. A fővárosiak híveinek fogalmuk sem volt róla, hogy a bordó-sárgákkal az öt év alatt a bajnokságban egy arany- és két ezüstérmet nyert mester távozni szándékozik, sőt, szándékáról még a játékosok sem tudtak. A csapatkapitány, Francesco Totti először meg sem tudott szólalni, amikor megtudta a hírt, majd ennyit préselt ki magából: "Nem tudtam semmiről". Ez a mondat hihetőnek tűnik, a következő viszont annál kevésbé. "Az Európa-bajnokság végéig nem foglalkozom az AS Romával és a jövőmmel, addig csak a válogatott számít."

Könnyen lehet, hogy ez volt Totti utolsó előtti, Romával kapcsolatos nyilatkozata, az utolsó pedig az lesz, amelyben bejelenti távozását. A falkavezér ugyanis évek óta fenyegetőzik azzal, hogy ha nem erősítik meg a csapat keretét, távozik. Márpedig Capello nem egyedül int búcsút a Stadio Olimpicónak: Jonathan Zebina biztosan, a brazil Émerson pedig valószínűleg vele tart a Juventushoz, Walter Samuel már aláírt a Real Madridhoz, és várhatóan mások is búcsút intenek, a klubnak pedig nem nagyon van (és a tetemes adósságállomány miatt várhatóan nem is lesz) pénze jelentős sztárigazolásokra. Így pedig Totti maradása sem valószínű, nélküle viszont nem lesz egyszerű csapatot építenie az új edzőnek. Aki egyébként Moggi egyik "alibije", Cesare Prandelli lett.

Capello torinói kinevezése másnapján szívhez szóló beszédet intézett a Roma szurkolóihoz, melyben biztosította őket arról, hogy a bordó-sárga klub mindig megmarad a szívében, de a tifosókat mindez aligha vigasztalja. Olyan szívet pedig el sem tudnak képzelni, amelyben megfér egymás mellett a Roma és a Juventus. De vissza Torinóba: a Juve háza táján mindenki örül, de senki sem boldog. Éppen a Capello kinevezését megelőző éjszaka ugyanis hosszan tartó, súlyos betegség után 69 éves korában elhunyt Umberto Agnelli, az egyesület tiszteletbeli elnöke, a tavaly elhalálozott Gianni Agnelli öccse, a FIAT-gyárat alapító Giovanni Agnelli unokája. Ahogy Luciano Moggi fogalmazott (és ezt kivételesen elhihetjük neki): "Sajnálom, hogy Agnelli úr nem érhette meg Fabio Capello kinevezését, és a vele kezdődő új, minden bizonnyal igen sikeres korszakot. Umberto mindig a legjobbat akarta a Juventusnak, és hiszem, hogy a legjobb döntést hoztuk."

Ez majd a pályán dől el, de hogy ősszel kik viselik majd a fekete-fehér mezt, az egyelőre kérdéses. Zebina és Émerson minden bizonnyal érkezik, David Trézéguet majdnem biztosan távozik, így a klubnak az évek óta hiánycikknek számító középső védő posztján kívül a csatársorba is kell vennie valakit. Nevek persze itt is hamar bekerültek a köztudatba, Ernesto Javier Chevantónról, Alberto Gilardinóról és Christian Vieriről is elhangzott már többször is, hogy kiszemelte őket a torinói klub, de egyelőre semmi biztosat nem tudni. A szurkolók minden bizonnyal azt várják, hogy Luciano Moggi megnevezze azt a két játékost, akivel tárgyalnak. Mert akkor majdnem biztos, hogy a harmadikat igazolják le.