Vágólapra másolva!
Focirégész nevű sorozatunkban leporoljuk a múlt emlékeit, és felidézzük a mai dátum legemlékezetesebb futballeseményeit. Nézzük, mi történt december 22-én!

1959-ben ezen a napon született Bernd Schuster, a spanyol élvonalban szereplő Levante UD vezetőedzője. A kisfiúcska 1971-ben lett szerződtetett labdarúgó, szülővárosa Augsburg SV Hammerschmiede nevű klubjában írta alá első igazolását.

Gyerekként Pelé és Franz Beckenbauer voltak a példaképei, így nem meglepő, hogy a kis Bernd liberóként kezdte pályafutását. Gyorsan kinőtte a kiscsapatot, 17 esztendősen már az 1. FC Augsburgban kápráztatta el a szurkolókat. A zseniális képességekkel megáldott fiatal középpályás 1978 októberében az 1. FC Köln színeiben mutatkozott be a Bundesligában.

Óriási tehetségnek tartották a szakemberek, a következő év májusában mindössze 22 bajnoki mérkőzéssel a háta mögött - ami akkoriban szinte elképzelhetetlen volt - már magára húzhatta a válogatott mezét. Keveseknek adatik meg, hogy 21 évesen Európa-bajnokságot nyerjenek, de Schuster ezt 1980 nyarán már elmondhatta magáról, alig pár héttel azután, hogy a DFB-kupát is a feje fölé emelhette.

Nem okozott meglepetést, hogy a Kecskések vezérkara nem tudott nemet mondani az FC Barcelona 40 millió pezetás ajánlatára, így a szőke játékmester 1980 szeptemberében, 61 Bundesliga-találkozóval a lábában elhagyta az NSZK-t. A nemzeti csapatban is csak 1984-ig játszott, több sebből is vérzett a szövetséghez, edzőihez, játékostársaihoz fűződő viszonya, így 25 évesen hátat fordított a nemzeti színeknek.

Katalóniában istenként kezelték, a Camp Nou közönsége imádta. A Barcával 1982-ben KEK-et, 1985-ben bajnokságot nyert, 1986-ban BEK-döntőt játszott, de neki és társainak többször be kellett érniük az ezüstéremmel (1982, 1986, 1987) is. 1988-ban ismét megdöbbentette a világot, szerződése lejárta után feleségével úgy döntöttek, hogy nemet mond az olasz klubok ajánlataira, nem költöznek új országba, hanem csupán Madridba - így a Barca ősi riválisához, a Realhoz szerződött.

A királyi klubbal 1989-ben és 1990-ben is bajnokságot nyert, a fővárosban is igazolta kivételes képességeit. "Bernardót" akkor már majdnem egész Spanyolország imádta, néhány hónappal a megünnepelt bajnoki cím után pedig már Madrid másik, az Atléticónak szurkoló fele is. Schusterék ugyanis nagyon megkedvelték Madridot, így Bernd a Real után az Atléticóban is megmutatta tudását. Jesús Gil y Gil csapatát bajnoki ezüstéremig gardírozta, míg az 1992-es Copa del Rey-siker immár a hatodik kupagyőzelme volt Spanyolhonban. Egyben az utolsó is...

Schusterék 1993-ban hazaköltöztek Németországba, a veterán középpályás a Bayer Leverkusen szolgálatába szegődött, és közel 13 esztendő után játszott ismét Bundesliga-mérkőzést. 1995 októberében erősítette utoljára a gyógyszergyári csapatot, majd rövid pihenő után néhány túramérkőzésen szerepelt az amerikai San Jose Clash-ben.

Hívta a holland Vitesse Arnhem is, ám ő passzióból - családját Európában hagyva - a mexikói UNAM-hoz igazolt, így a napfényes Közép-Amerikában fejezte be közel 20 esztendős játékos-pályafutását. Edzőként a Bundesliga 2-ben kezdett el dolgozni, edzette a Fortuna Köln, majd az 1. FC Köln csapatát is, de a szíve visszahúzta Hispániába. 2001-től már a Xerez szakvezetőjeként dolgozott, de továbbra is kapható volt a kalandra, így az előző szezont Ukrajnában, a Sahtar Doneck alkalmazásában töltötte.

Idén nyáron fogadta el a Levante UD elnökének ajánlatát, így immár élvonalbeli edzőként dolgozik Spanyolországban. Nemcsak a magánéletében, hanem a karrierje során is nagyon fontos szerepet játszott felesége, Gaby asszony, akivel 1979-ben kötötték össze az életüket. Négy gyerekük született: Benjamin David, David Benjamin (a névadás nagyon jellemző Schusterék mentalitására), Sarah és Rebecca.