Vágólapra másolva!
Focirégész nevű sorozatunkban leporoljuk a múlt emlékeit, és felidézzük a mai dátum legemlékezetesebb futballeseményeit. Nézzük, mi történt szeptember 1-én!

1983-ban ezen a napon született José Antonio Reyes, az Arsenal FC spanyol balszélsője. A sevillai kissrác világéletében a Sevilla FC szurkolója volt, gyermekkorában rendszeresen ott volt a csapat mérkőzésein, így nem is lehetett kérdéses, hogy ebben a klubban kezdi meg pályafutását.

Még csak kilencesztendős volt, amikor jelentkezett az egyik toborzóra, és az egyesületnél láttak fantáziát benne. Tizenhét esztendősen már a klub B csapatában futballozott, nem is rosszul, bár akkoriban még inkább a középpályán vették számításba. A nagycsapat akkor a Primera Divisiónban szerepelt, és 2000. január 30-án, a Real Zaragoza elleni bajnokin Reyes az élvonalban is bemutatkozhatott öt perc erejéig.

Ezt azonban több meccs nem követte a felnőttek között, visszakerült a tartalékok közé, és a következő idényben is csak egy összecsapás erejéig lépett pályára a nagycsapatban a másodosztályban. Rendkívül gyors, jól cselező játékosnak tartották, de a góllövéssel hadilábon állt, az SFC második garnitúrájában is csak egy gólt szerzett.

A 2001-2002-es idényben került fel az első kerethez, és ez rendkívül jót tett neki, hiszen a harmadik fordulóban bevette az RCD Espanyol hálóját, parádés szólógólt ért el a Real Valladolid ellen, és az Athletic Bilbaónak mindjárt kétszer köszönt be. A szezon végére nyolc gólig jutott, de ennyit szerzett a következő pontvadászatban is.

A 2003-2004-es bajnokságban már nem egy külföldi ajánlata volt, a szezon felénél (21 mérkőzés, 5 gól) el is vitte az Arsenal FC. Arsene Wenger nagyon jó véleménnyel volt, van róla, de José nem érzi azt a feltétlen bizalmat, mint Sevillában. Viszonylag sok mérkőzésen játszott az Ágyúsoknál, de nagyon sokszor csak csereként, így egy időben annak a lehetősége is felmerült, hogy visszaszerződik Spanyolországba.