Vágólapra másolva!
Ha egy csapat a második helyen áll a tabellán hazája bajnokságában, ráadásul egy olyan gárda mögött, amely valószínűtlenül hibátlanul szerepel, és messze kiemelkedik a mezőnyből, akkor a szurkolók általában nem szoktak elégedetlenek lenni - azonban a Manchester United háza táján a fenti körülmények ellenére sem valami jó a hangulat. A Vörös Ördögök a télen két védő igazolásával próbáltak javítani helyzetükön, de a túl sok kapott gól oka sokak szerint elsősorban nem a közvetlen védelemben, hanem a középpályán keresendő.

Két egymást követő bronzérem és egy trófea nélkül befejeződött idény után a korábban elkapatott manchesteri fanatikusok meglehetősen kiéhezettek voltak a sikerre a jelenlegi szezon előtt, de a felkészülési időszak eseményei nem feltétlenül táplálták az optimizmusukat.

Noha a két új szerzemény (a kapus Edwin van der Sar és a középpályás Park Dzsi Sung) megfelelő erősítésnek tűnt, a nyáron inkább a tulajdonosváltás volt a figyelem középpontjában, na meg a játékoskereten belüli konfliktusok.

Utóbbiban szokás szerint Roy Keane vitte a prímet, aki összekülönbözött a trénerrel, Sir Alex Fergusonnal, és el sem utazott a csapat portugáliai edzőtáborába, de a középhátvéd Rio Ferdinanddal is akadtak problémák: őt a szurkolók azért kezdték ki, mert nem volt hajlandó meghosszabbítani szerződését, és gyakori kifütyülése nyomán állítólag még "be is intett" a drukkereknek.

Ezzel együtt a szezon elején az eredményekkel nem volt gond, a bajnokságban három győzelemmel rajtolt az együttes, és a Bajnokok Ligája selejtezőjét is magabiztosan vette a gárda, igaz, a Debreceni VSC nem késztette túl nagy erőkifejtésre. Ugyanakkor egyre aggasztóbb lehetett a szurkolók számára, hogy kisebbfajta sérüléshullám sújtotta a klubot, ráadásul éppen azokat a csapatrészeket, ahol a legkevésbé volt meg az utánpótlás.

A védelemből először a jobbhátvéd Gary Neville, majd a balbekk Gabriel Heinze esett ki, utóbbi ráadásul olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy az egész idényre kidőlt a sorból, de az időközben Fergusonnal békét kötött és a csapatkapitányi karszalagot viselt Roy Keane hiánya sem jött valami jól - és akkor azt még meg sem említettük, hogy Ryan Giggs is csak a nyolcadik fordulóban volt először kezdő, hogy azt követően megint heteken keresztül hiányozzon.

Giggs távolléte okozta a legkisebb gondot, elvégre a nyáron érkezett dél-koreai Park be tudta tölteni a helyét, a védelemben is sikerült megtalálni az ideiglenes megoldást a két szélre (eleinte a fiatal Philip Bardsley kapott több játéklehetőséget, majd Wes Brown felépülésével stabilizálódott a hátsó alakzat), ám a védekező középpályás szerepköre azóta is problémás. Keane ugyan már korántsem volt az a futballista, aki fénykorában, a kilencvenes évek második felében, de még mindig a legjobb megoldást jelentette erre a nagyon fontos posztra.

Távollétében az alapvetően csatár Alan Smith-t próbálgatta Ferguson a középpályán, több-kevesebb sikerrel, ugyanakkor érezni lehetett, hogy ha ez így marad, akkor a MU képtelen lesz a csapattól elvárt sikereket elérni. Az, hogy a bajnokságban a Chelsea FC meglépett a Vörös Ördögöktől, alapvetően megfelel a várakozásnak, hiszen a londoniak olyan szereplést nyújtanak, amellyel lehetetlenség versenyezni - még ha a manchesteriek hazai pályán le is győzték José Mourinho együttesét.

A Bajnokok Ligájában a csúfos kiesés (a gárda csak negyedik lett csoportjában, így az UEFA-kupáról is lecsúszott) azonban megmagyarázhatatlan volt, és pár héttel később jött az újabb sokk a klub híveinek: az egyesület szerződést bontott Keane-nel. Ennek hátterében az állt, hogy a középpályás a Middlesbrough FC elleni 4-1-es vereséget követően rendkívül éles szavakkal bírálta játékostársait, kritizálva azok hozzáállását. A nyilatkozat a klub saját tévécsatornája számára készült, és bár adásba nem került, a vezetőség úgy érezte, hogy a véleményét véka alá soha nem rejtő Keane túl messzire ment - ráadásul azt sem lehetett tudni, hogy mikor épül fel sérüléséből.

Nyáron amúgy is lejárt volna a kontraktusa, így aztán közös megegyezéssel felbontották a szerződését, Keane pedig gyermekkora kedvenc együtteséhez, a skót Celtic FC-hez távozott, azonban Manchesterben így csak tovább nőttek a problémák. A klub ugyanis ezzel igazi vezéregyéniség nélkül maradt, hiszen Keane még sérülten is kiválóan tudta motiválni csapattársait - jó példa erre, hogy az ominózus interjú után győzte le a gárda a Chelsea FC-t.

Ráadásul a védekező középpályás pozíciójára sincsen megnyugtató megoldás (Ferguson azóta Darren Fletcherrel és John O'Shea-vel is kísérletezett, sőt, a minap Rio Ferdinand játszott ezen a poszton), és a téli átigazolási időszakban egyelőre nem erre a pozícióra vett új focistákat a klub. A középhátvéd Nemanja Vidic és a balbekk Patrice Evra összesen 18 millió euróba került, de kérdés, hogy a túl sok kapott gólra (23 bajnokin húsz alkalommal került a labda a kapuba) ez jelenti-e a megfelelő válaszlépést. Veszített pontok tekintetében a Liverpool FC még mindig jobban áll a MU-nál a Premier League-ben, pedig a Vörösök elleni rangadót megnyerte a gárda, és egy újabb harmadik hely (sorozatban a harmadik, öt év alatt a negyedik) óriási csalódást jelentene az Old Traffordon.