A Juventus nélkül rajtol az olasz élvonal

A Serie A mindig is legkésőbb kezdődik a topligák közül, de most még a szokottnál is hosszabb időt kellett várni, hogy újra pályára lépjen az olasz élvonal. Az okok ismertek: a még tavasszal kirobbant bundabotrány után meglehetősen sokáig tartott, amíg az illetékesek meghozták a végső döntéseket, és így a rajt egészen szeptember második hétvégéjéig húzódott. A legnagyobb újdonság persze a Juventus FC hiánya, és könnyen lehet, hogy a torinóiak nélkül kétesélyessé csökken az aranyért folytatott küzdelem.

Az elmúlt öt szezonban ugyanis csak a Juventus FC és az AC Milan tudott az élen végezni a Serie A-ban - legalábbis a pályán, hiszen a 2006-os scudettót a zöld asztal mellett elvették a torinóiaktól, és az FC Internazionalénak adták. Az Inter elnöke, Massimo Moratti így tulajdonképpen végrehajtotta célját, hogy végre aranyérmet nyerjen a klubbal, de maximálisan aligha lehet ezzel elégedett - a most kezdődő pontvadászatban ugyanakkor a fekete-kékeknek minden esélyük megvan arra, hogy a pontszámok alapján is az élen végezzenek.

Mondjuk ehhez az is hozzájárul, hogy a legnagyobb riválisnak tartott AC Milan nyolcpontos hátrányból indul, de tény, hogy az Inter rendelkezik talán a legerősebb kerettel az olasz élvonalban - a gond csak az, hogy ez évek óta igaz a klubra, mégsem tudott az élen végezni. A nyári erősítésekkel mindenesetre valóban soha nem látott erősségű játékoskeret áll Roberto Mancini mester rendelkezésére: jött a friss világbajnok balhátvéd, Fabio Grosso, a középpályára a francia Patrick Vieira, a csatársorba pedig Zlatan Ibrahimovic és Hernán Crespo - és bár távozókban sem volt hiány, ők azért nem voltak kulcsfigurák.

A nagy kérdés az, hogy Mancininek sikerül-e végre ebből a hatalmas potenciálból egy valóban ütőképes gárdát összehoznia. Az olasz Szuperkupa döntője azt megmutatta, hogy ez az Inter bármire képes lehet - akár arra is, hogy háromgólos hátrányból felállva fordítson egy másik élcsapat ellen.

A városi rivális AC Milannál már a bundabotrányban meghozott ítélet előtt is nagy volt a veszteség, hiszen távozott az egyesülettől az ukrán csatár, Andrij Sevcsenko, aki már-már a klub jelképe lett, és úgy tűnt, hogy soha nem hagyja el a rossonerókat. Roman Abramovics pénze és barátsága azonban erősebbnek bizonyult, és ami aggasztó lehet a Milan hívei számára: nem érkezett megfelelő utánpótlás Seva helyére.

A Real Betistől megvett csatár, Ricardo Oliveira ugyanis egyelőre zsákbamacska: akár be is jöhet, de szerepeltetése mindenképpen rizikós, márpedig alighanem játszani fog, mert a klub másik két támadója, Alberto Gilardino és Filippo Inzaghi kis túlzással képtelen együtt játszani, csak zavarják egymást a tizenhatoson belül. Sevcsenkón kívül elment még Jaap Stam, Manuel Ruí Costa és Johan Vogel is, és bár Daniele Bonera és Yoann Gourcuff érkezett, nagyon úgy tűnik, hogy Carlo Ancelotti a stabil kezdő tizenegyén kívül más csapatban nem nagyon gondolkodik - márpedig a 30 fölötti átlagéletkorú védelemnél a sérülések várhatóan egyre gyakoribbak lesznek.