Vágólapra másolva!
Csütörtökön két magyar együttesnek is pályára kell lépnie az UEFA-kupa selejtezőjének első fordulójában, és az MTK Budapest, illetve a Budapest Honvéd is olyan ellenfelet kapott, amely korábban már játszott magyar csapat ellen. Ezzel együtt az örmény MIKA Asztarak és a moldáv Nistru Otaci neve nem sokat mondhat a magyar futballszurkolóknak, összeállításunkkal ezen próbálunk segíteni.

A Szovjetunióban az örmény labdarúgás zászlóshajója az Ararat Jereván volt, amely előbb Szpartak, majd Dinamo, végül pedig Ararat néven szerepelt az élvonalban, és 1973-ban nagy meglepetésre bajnoki aranyat nyert. Náluk játszott a minden idők legjobb örmény labdarúgójának tartott Horen Oganyeszjan is, aki több mint 30 alkalommal szerepelt a szovjet válogatottban, és ott volt az 1982-es világbajnokságon is.

Az Ararat az utolsó szovjet pontvadászatban is az élvonalban versenyzett, és a Szovjetunió felbomlása után is a jereváni egyesületek vitték a prímet az újonnan létrejött bajnokságban. A fővárostól mintegy 20 kilométerre levő Asztarak városának is volt csapata az első örmény bajnokságban: a Kazah Asztarak, amely a közeli folyóról kapta a nevét, 1992-ben a 13. helyen végzett, egy évvel később azonban kiesett a legjobbak közül, és többé nem is tudott felkerülni.

1999-ben azonban feltűnt a második vonalban egy MIKA-Kazah nevű egyesület, amely második helyen végzett, majd a Kilikia Jereván elleni osztályozót megnyerve feljutott az élvonalba. A két egyesületnek azonban a néven kívül nincs köze egymáshoz: a MIKA-t 1985-ben alapították, és a következő évben el is hagyta nevéből a Kazah elnevezést.

A klub szereplése mindenesetre innentől kezdve sikertörténetként is felfogható: a gárda újoncként a negyedik helyen végzett a nyolccsapatos élvonalban 2000-ben, a kupát pedig sikerült elhódítania, miután a fináléban 2-1-re legyőzte a Zvartnoszt Jerevánt. Egy évvel később a pontvadászatban ugyan "csak" hatodik lett az együttes, de a kupát megint elhódította, és egy év kihagyás után, 2003-ban megint a futballistái emelhették magasba a trófeát, sőt, 2004-ben is döntőt játszhattak, de akkor tizenegyesekkel vereséget szenvedtek a Pjunik Jerevántól.

Utóbbi gárda egyébként az idő tájt már a MIKA első számú riválisának számított, jobban mondva, a bajnoki címet sorra begyűjtött Pjuniknak az asztarakiak voltak az egyetlen komoly ellenlábasaik. A klub 2004-ben és 2005-ben is ezüstérmes lett a fővárosiak mögött (miközben utóbbi esztendőben megint elhódította a kupát), tavaly azonban az együttes lecsúszott a dobogó harmadik fokára, mivel a Bananc Jereván jobb gólkülönbségének köszönhetően megelőzte. A gárda szokásához híven a kupagyőzelemmel vigasztalódhatott, a fináléban 1-0-ra legyőzve a nagy rivális Pjunikot.

A csapatban már akkor is szerepelt két brazil futballista Alex Henrique da Silva és Cléber Silva Nascimento személyében, de a klub a 2007-es pontvadászatra további dél-amerikai játékosokkal igyekezett erősíteni. A középpályás Auileison és a csatár Tales a Sao Carlosból érkezett, míg a középpályás Clébert a cseh Sigma Olomouctól vették meg, de érkezett még a szerb Ivan Risztics is. Az együttes a törökországi Antalyában készült a bajnokságra, amelyet jól is kezdett, de az első két mérkőzés megnyerése után a Pjunik elleni rangadót 1-0-ra elveszítette. A bűnbaknak először a szerb portást, Zlatan Adrovicsot kiáltották ki, akinek a helyére az orosz Alekszandr Lapin érkezett, de miután a Sirak Gyumri ellen ő is potyagólt kapott, neki is útilaput kötöttek a talpára - így most a saját nevelésű Feliksz Hakobjan áll a háló előtt.

Persze nem csak a kapusok itták meg a levét a gyengébb eredményeknek (13 forduló után tíz pont a gárda hátránya a listavezető Pjunikkal szemben), hiszen június közepén a szakvezetőt, Armen Adamjant is menesztették, helyére pedig egy élő legenda került Arkadij Andreaszjan személyében. Andreaszjan tagja volt az Ararat 1973-ban szovjet bajnokságot nyert csapatának, és 11 alkalommal szerepelt a szovjet válogatottban - ott volt az 1972-es olimpián is.

A brazil légiósok mellett egyébként még a veterán támadót, Armen Sahgeldjant kell kiemelni, akit tavaly az év játékosának választották meg Örményországban - 13 évvel azután, hogy először megnyerte ezt a díjat. A 33 esztendős csatár anno már az örmény nemzeti tizenegy első mérkőzésén is szerepelt 1992-ben, és azóta 55 alkalommal húzhatta fel a címeres mezt, miközben megfordult a a Hapoel Petah-Tikvában, a Csernomorec Odesszában, a Lausanne-Sportsban, a Dinamo Moszkvában, a Nea Szalamina Famagusztában, de még a libanoni Al-Ahedben is.

Ami a MIKA nemzetközi szereplését illeti, a klub még egyetlen párviadalból sem jutott tovább, és eddig csupán egy mérkőzést tudott nyerni az UEFA-kupában: első szereplésekor a 2000-2001-es idényben a román Rapid Bucurestit otthon 1-0-ra megverte, de Romániában 3-0-s vereséget szenvedett. A következő idényben az FC Brasov bizonyult jobbnak, a 2004-2005-ös idényben pedig a Kispest-Honvéd ütötte ki az örményeket 2-1-es összesítéssel - a MIKA ekkor állt a legközelebb a továbbjutáshoz, hiszen a Jerevánban 1-0-ra elveszített első mérkőzés után Budapesten a szünetben még a vendégek vezettek 1-0-ra, de a Honvéd végül egyenlíteni tudott.

A 2005-2006-os idényben a német FSV Mainz, a legutóbbi kiírásban pedig a svájci Young Boys ütötte el a továbbjutástól az örményeket.