Vágólapra másolva!
Alig több mint egy hónappal ezelőtt a Manchester Citynek nem volt tulajdonosa, edzője, és épkézláb futballistája is alig akadt - azonban azóta nagyon sokat változott a helyzet a klubnál. Miután a volt thaiföldi miniszterelnök, Thaksin Shinawatra megvette az egyesületet, a City elkezdte szórni a pénzt: a kispadra Sven-Göran Eriksson érkezett, aki eddig nyolc játékost igazolt, közel hatvanmillió euróért.

A manchesteri gárda meglehetősen pocsék idényt zárt, hiszen bár a klub javított egy évvel korábbi szereplésén, de az így megszerzett 14. helyre nem nagyon lehetett büszke, arról nem is beszélve, hogy a City új negatív csúcsot állított fel. Korábban ugyanis az angol élvonalban sohasem fordult elő, hogy egy csapat ilyen kevés találatot szerzett volna egy szezon alatt hazai pályán. A manchesteriek 17 otthoni találkozón csak tíz alkalommal találtak be - a korábbi rekordot a Woolvich Arsenal tartotta 11 góllal még az 1912-13-as szezontól. Ehhez jött még a csapatkapitány, Joey Barton botránya: a középpályás az egyik edzésen egy kisebb veszekedést követően hátulról leütötte saját klubtársát, Ousmane Dabót, aki eszméletlenül terült el.

Az utolsó fordulót követően az egyesület menesztette szakvezetőjét, Stuart Pearce-t, aki így sem maradt munka nélkül, hiszen az U21-es angol válogatott mestere lett (a csapattal egyébként elődöntőt játszhatott a nyári Európa-bajnokságon), a gárda így tréner nélkül maradt. Az új edző személye pedig elsősorban attól függött, hogy sikerül-e a vezetőségnek új tulajdonost találni a nyáron. A klub iránt két befektetői csoport is érdeklődött: az egyiket a klub egykori focistája, az időközben sikeres üzletemberré vált Ray Ransom vezette, a másik pedig a volt thaiföldi miniszterelnök, Thaksin Shinawatra nevéhez fűződött. Végül az utóbbi lett a befutó, annak ellenére, hogy Shinawatra nevéhez meglehetősen kétes ügyletek fűződnek miniszterelnöksége idejéből - többek között korrupcióval, az emberi jogok állandó megsértésével és gyilkosságokkal is megvádolták. Bizonyítani azonban eddig egyiket sem sikerült, és így az angol hatóságok nem látták akadályát annak, hogy az ázsiai üzletember megvásárolta a Manchester City részvényeinek háromnegyedét.

Forrás: EPA

Az új tulajdonos által biztosított pénznek köszönhetően gyorsan sikerült edzőt találni, nem is akárkit: a klub ugyanis a volt angol szövetségi kapitánnyal, a svéd Sven-Göran Erikssonnal kötött hároméves szerződést. A szakembert Angliában a nemzeti tizenegy élén eltöltött időszakban rengeteg kritika érte, de klubedzőként elért sikereit senki sem vitathatja el tőle: az egyetlen tréner, aki három európai országban (Svédország, Portugália és Olaszország) is duplázni tudott, és a nemzetközi porondon is bizonyított, elvégre még 1982-ben az IFK Göteborggal UEFA-kupát, 1999-ben pedig a Lazióval KEK-et nyert. Eriksson érkeztével sejteni lehetett, hogy a klub a játékosokra sem fogja sajnálni a pénzt, amire már csak azért is szükség volt, mert a csapattól rengetegen távoztak a nyáron - elsősorban az értékesebbnek tartott focisták, mint Barton, Sylvain Distin, DaMarcus Beasley vagy Hatem Trabelszi.

A költekezés pedig gyorsan megkezdődött, az első új szerzemény egyáltalán nem meglepő módon a Serie A-ból érkezett a Reggina csatára, Rolando Bianchi személyében, akiért 13 millió eurót fizettek ki. Egyelőre ő a Manchester City legdrágább igazolása, de a többiek sem voltak olcsók. A Sahtar Donecktől megvett brazil Elano 11 millióba került; a Dinamo Zagreb horvát válogatott védőjéért, Vedran Corlukáért 10,5 milliót fizettek ki; a Fiorentina bolgár csatára, Valerij Bozsinov nyolcmilliót kóstált; az Atlético Madrid balszélsője, Martin Petrov hétmilliót ért a Citynek; a svájci U21-es válogatot csapatkapitánya, Gelson 5,5 millió eurót vitt el; de még a spanyol első osztályból frissen kiesett Real Sociedad balhátvédjéért, Javi Garridóért is 2,25 milliót adtak ki. Az egyetlen ingyenesen érkező futballista a Benfica brazil támadó középpályása, Geovanni volt, de a klub még így is több mint 57 milliót fizetett ki a nyáron - Angliából ennél többet csak a Manchester United, a Liverpool FC és a Tottenham Hotspur költött eddig a holtszezonban.

Eriksson ideális kezdő tizenegyében alighanem mind a nyolc új igazolás ott van, ami azt jelenti, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint az előző szezon csapatából mindössze hárman kaphatnak rendszeres játéklehetőséget: alighanem a két védőről, Micah Richardsról és Richard Dunne-ról, illetve a kapus Andreas Isakssonról van szó - bár a hírek szerint a svéd mester még egy portást szeretne szerződtetni, és kiszemeltje az olasz Livorno világbajnok kapusa, Marco Amelia. Ha csak a neveket nézzük, akkor a City rendkívül erős kerettel rendelkezik, és akár a közvetlen élmezőny mögötti helyezések, az európai kupaszereplés kiharcolása sem elképzelhetetlen a manchesterieknek. A rengeteg új igazolásnak azonban igazi csapattá kellene összeérnie, ami általában időigényes feladat - Eriksson most mindenesetre visszaszerezheti a szövetségi kapitányként kissé megtépázott renoméját, vagy végképp lerombolhatja azt.