Vágólapra másolva!
A dél-amerikai világbajnoki selejtezők első fordulójában a tíz válogatottból mindössze három tudott gólt szerezni - amely viszont betalált, az meg is nyerte mérkőzését. Nem volt eredményes a nyáron kontinensbajnokságot nyert brazil csapat sem, pedig a kezdők közé visszatért Kaká és Ronaldinho is, az uruguayiak viszont ötöt rúgtak, és mind az öt találatot más játékos szerezte.

Az uruguayi válogatott a nyári Copa Américán ugyan "csak" negyedik lett, de remek teljesítményt nyújtott, ráadásul a világbajnoki selejtezőket a lehető legkönnyebb ellenfél ellen kezdhette. Montevideóba ugyanis az a bolíviai együttes látogatott, amely pontjait elsősorban otthon szokta gyűjteni.

Amióta a jelenlegi rendszer szerint játszanak a világbajnokságra való kijutásért Dél-Amerikában, Bolívia vendégként egyszer sem tudott nyerni, és a lejátszott 27 mérkőzésből 23-szor vereséget szenvedett. Ez most sem történt másként, ráadásul a történelem ismételte önmagát, hiszen Uruguay ugyanúgy 5-0-ra nyert, mint négy évvel ezelőtt, és két gólszerző személye is ugyanaz volt: Diego Forlán és Carlos Bueno akkor és most is eredményes volt.

A szombati találkozón rajtuk kívül még Luis Suárez, Sebastián Abreu és Vicente Sánchez talált be, és a gólszerzők személye is jelzi, hogy támadókból az uruguayiak még úgy is remekül állnak, hogy Álvaro Recoba a kontinensviadal után bejelentette visszavonulását a válogatottól.

A játéknap legváratlanabb eredménye alighanem a venezuelaiak idegenbeli győzelme volt Ecuador ellen, hiszen utóbbi együttes a legutóbbi két vébén egyaránt ott volt, és az ecuadoriak a legutóbbi selejtezősorozatban veretlenek maradtak hazai pályán, és utoljára 2001 augusztusában kaptak ki otthon.

A hazai együttes a mérkőzés nagy részében fölényben is futballozott, de a legnagyobb helyzeteket is kihagyta: Carlos Tenorio a kapu mellé helyezett, Cristián Benítez pedig pontosan a venezuelai kapus, Ronny Vega kezébe fejelte a labdát. Edison Méndez mintegy 35 méterről bombázott a felső kapufára egy szabadrúgást, a másik oldalon pedig José Manuel Rey jobban célzott: Venezuela csapatkapitánya közel 40 méterről próbálkozott, és lövése meglepte a hazai kapust.

Ez a találat elég volt a vendégeknek a győzelemhez, és a venezuelai szurkolók a jó rajt után abban bíznak, hogy csapatuk végre kijuthat a vébére - a kontinensről egyedül Venezuela nem szerepelt eddig világbajnokságon. A harmadik győztes gárda a játéknap során az argentin együttes volt, az albiceleste Chile ellen gyűjtötte be a három pontot, köszönhetően játékmestere, Juan Román Riquelme zsenialitásának.

A középpályás a Copa América döntője óta egyetlen tétmérkőzésen sem lépett pályára, mivel klubjánál, a Villarreal CF-nél nem játszatják, de a szövetségi kapitány, Alfio Basile ennek ellenére is számított rá. Riquelme ugyan mindkét találatát szabadrúgásból szerezte (egyik pontosabb volt, mint a másik), de a mezőnyben is kiválóan futballozott, szinte minden akció tőle indult.

Más kérdés, hogy a védekezésből nem vette ki a részét, de amíg mellette ott van a középpályán Javier Mascherano és Estebán Cambiasso, addig ezt nyugodtan megteheti. Riquelme remek teljesítményével rögtön két edzőnek is "üzent": a chilei kispadon ugyanis az a Marcelo Bielsa ült, aki anno argentin szövetségi kapitányként rendre mellőzte őt, arról nem is beszélve, hogy a Villarrealnál az argentinra nem számító szakember, Mauricio Pellegrini szintén chilei...

A két gól nélküli döntetlen közül érdekes módon a Peru-Paraguay összecsapáson álltak közelebb a gólszerzéshez a csapatok. A hazai válogatottból ugyan hiányzott a Hamburger SV támadója, José Paolo Guerrero, aki állítólag a repülőtéren a csomagját cipelve húzódott meg, de Jefferson Farfán és Claudio Pizarro révén így is kiváló csatárok szerepeltek a perui együttesben - akiknek a helyzetkihasználása csapnivaló volt. Ráadásul minél jobban rohamoztak a hazaiak, annál inkább kinyíltak hátul, és a paraguayi kontrák rendre gólveszélyesek voltak - más kérdés, hogy a vendégek is sorra elhibázták ziccereiket.

Limában viszont legalább rengeteg gólhelyzetet láthattak a drukkerek, ellentétben Bogotával, ahol Kolumbia és Brazília is 0-0-ra végzett. A selecaóban ugyan ott volt Ronaldinho, Kaká és Robinho is, de a rajtuk kívül szinte mindenki csak a védekezéssel törődött, míg a jórészt a volt U20-as válogatottakból álló kolumbiaiak megpróbálták megnyerni a meccset.

Jellemző, hogy a vendégek kapusa, Júlio César (aki az első félidőben Wason Rentería fejesénél hatalmas bravúrt hajtott végre) már az első félidő végén sárga lapot kapott időhúzásért, és a brazilok mestere, Dunga a 70. percben a középcsatár Vágner Love helyére a védekező középpályás Josuét cserélte be, de Kakát és Robinhót is lehozta a pályáról.

Forrás: EPA

Kaká, Robinho és Ronaldinho egy uszodában pihent a kolumbiai meccs után

A jelek szerint a brazil szakvezető maximálisan elégedett volt a döntetlennel, amit a lefújás után el is ismert, de természetesen a magasságra (a mérkőzést a tengerszint felett 2600 méterrel rendezték) illetve az időjárásra (a meccset az eredetileg kiírtnál 45 perccel később kezdték a városra lezúdult zivatar miatt) hivatkozott, amikor a gyengébb teljesítményt kérték számon rajta. Szerdán, a Maracana-stadionban Ecuador ellen viszont már nem kereshet kifogásokat...

A brazil sajtó nem foglalkozott a körülményekkel, és keményen bírálta a válogatottat. "Hiányzott a bátorság, a kezdeményezőkészség" - írta a Lance. A sportnapilap szerint - és ez is egyfajta kritika - a szuperklasszisokkal teletűzdelt csapatban ezúttal Júlio César, a kapus volt a legjobb. A Lance a mérkőzés előtt még "a következő áldozatként" emlegette a kolumbiaiakat, akik kis szerencsével a győzelmet is megszerezhették volna.

A Folha igen alacsony, 5,5-ös osztályzatot adott Robinhónak, aki a beszámoló szerint csak 25 percen át játszott elfogadhatóan, majd hozzátette: "Brazília megszenvedett a 0-0-ért." Az O'Globo azt írta, hogy Ronaldinho, Kaká és Robinho akciói nagyon "halványak" voltak. Ronaldinho a hazaérkezés után azt mondta, csak nagyon kevés csapat tud eredményesen szerepelni Kolumbiában, ezért ő elégedett a döntetlennel.