Vágólapra másolva!

Dalban él tovább a Flamengo-csatár

2008. június 05. 07:01

A labdarúgás manapság már nem csak sport, hanem egyben a szórakoztatóipar része is, akárcsak a zene. Új sorozatunkban a két, nagy népszerűségnek örvendő terület kapcsolatát igyekszünk szemléltetni: hétről hétre bemutatunk egy olyan dalt, amelyiknek ihletője, vagy témája a futball. A műfaj a punktól kezdve a rockon keresztül egészen a popig terjed, a lényeg ugyanaz: a labdarúgáshoz fűződő kapcsolat.

Brazíliáról általában két dolog jut az emberek eszébe: a foci és a szamba - ezúttal a kettő együtt jelenik meg, egy kis rockzenével keverve. A Jorge Ben Jor művésznéven ismert muzsikus Jorge Duilio Lima Menezesként látta meg a napvilágot 1942 márciusában Rio de Janeiróban, és természetesen a vérében volt a zene. Első hangszerét 13 évesen kapta, és nem sokkal később már egy szambaiskolában zenélt, még a karneválon is fellépett - immár Jorge Ben néven.

Egyik első szerzeménye a Mas que nada címet kapta, és 1963-ban ezt adta elő egy kis klubban, ahol az egyik helyi lemezkiadó munkatársa is jelen volt. A dal óriási sikert aratott, és egy héttel később Jorge Ben első albuma már kapható volt az üzletekben...

A Mas que nada mind a mai napig a legnagyobb slágere, bár elsősorban nem az ő előadásában vált világhíressé, hanem Sérgio Mendes interpretálásában - 2006-ban például a nóta az amerikai slágerlistákra is feljutott, a Black Eyed Peas közreműködésével. Érdekesség, hogy Jorge Ben másik világslágere sem az ő nevéhez fűződik: a País Tropicalt Wilson Simonal tette világhírűvé.

A művésznevét 1989-ben Jorge Ben Jorra változtató zenész (állítólag azért módosított, mert sokszor összekeverték az amerikai muzsikussal, George Bensonnal) az 1960-as évek második felétől kezdve rendszeresen jelentkezett albumaival, amelyeken sikeresen ötvözte a hagyományos szambamuzsikát a bossa novával és a modern rockzenével.

Ben Jor az egyik prominens alakja volt az 1968-ban indult, Tropicália nevű művészi mozgalomnak Brazíliában. Az előadó későbbiekben kacérkodott a soullal és a diszkóval is, de ezen stílusok elemeit mindig is a tradicionális brazil zenével igyekezett párosítani. Érdekesség, hogy Rod Stewart 1977-es diszkóslágere, a Da ya think I'm Sexy? című nóta Ben Jor egyik 1972-es dalát, a Taj Mahalt lopta el: a kifejezés nem túlzás, hiszen a plágiumot a bíróság is megállapította, és a skót énekes a dalból befolyó bevételeket a brazil muzsikus kérésére az UNICEF-nek ajánlotta.

Jorge Ben Jor másik nagy szerelme a zene mellett a foci: a zenész a Flamengo hatalmas szurkolója. Írt dalt a klubról, annak egyik legnagyobb csillagáról, Zicóról (Camisa 10 de Gávea címmel), ám a futballról szóló szerzeményei közül a Fio Maravilha lett a legnagyobb sláger.

Ez a nóta a hasonló nevű focistáról szól, aki 167 bajnokin 44 gólt ért el a Flamengo színeiben, és pályafutását az Egyesült Államokban, a New York Eagles-ben fejezte be. Visszavonulását követően egy ideig pizzafutárként dolgozott, de jelenleg ismét a fociból él, hiszen gyermekekkel foglalkozik. A nótát egy 1972-es Benfica elleni barátságos mérkőzés inspirálta, amikor is Fio Maravilha (rendes nevén Joao Batista Sales) csak kispados volt, de csereként beállva győztes gólt szerzett, kicselezve a teljes portugál védelmet.