Vágólapra másolva!
A hágai Nemzetközi Bíróság július 22-én kimondta, hogy nem ellenkezett a nemzetközi jogokkal, amikor Koszovó kikiáltotta függetlenségét. A vitatott jogállású területet azonban az ENSZ továbbra sem ismeri el, és enélkül a FIFA és az UEFA sem veheti fel tagjai közé - pedig a koszovói válogatott nem is lenne gyenge.

A svájci válogatottban három olyan játékos is szerepelt a világbajnokságon, akik a mai Koszovó területén születtek, ám családjuk gyermekkorukban máshol próbált szerencsét. Valon Behrami, Albert Bunjaku és Xherdan Shaqiri ha akarná, sem játszhatna a koszovói válogatottban, hiszen ilyen hivatalosan nem létezik - a FIFA és az UEFA nem ismeri el a Koszovói Labdarúgó-szövetséget.

Pedig a koszovóiak kifejezetten erős csapatot állíthatnának ki, ha minden olyan játékosra számíthatnának, aki egykoron Koszovóban született: a három svájci mellett az albán nemzeti csapatot erősítő Lorik Cana, Debatik Curri, Besart Berisha és Armend Dallku, a finn válogatott Shefki és Njazi Kuqi is ebbe a csoportba tartozik. De még a német női válogatottban is akad koszovói származású játékos: Fatmire Bajramaj 2007-ben tagja volt a világbajnokságot nyert gárdának.

Világbajnoki bronzérmes Pristinából

A vitatott jogállású terület az egykori Jugoszlávia autonóm tartománya volt, de a koszovói labdarúgás nagyon sokáig csak lábjegyzet volt a délszláv állam futballtörténetében. Mindez az 1980-as évekre változott meg: ekkor az FK Pristina feljutott az élvonalba, és öt idényt töltött a legjobbak között, majd a kilencvenes években három szezonon keresztül ismét az első osztályban szerepelt.

Egy időben a későbbi legendás szakember, Miroslav Blazevic is irányította a gárdát, és játszott a Pristinában többek között az 1998-ban a horvát válogatottal világbajnoki bronzérmet szerzett csatár Ardian Kozniku, a később éveken keresztül Németországban profiskodó Kujtim Shala, a közel 50-szörös jugoszláv válogatott Goran Djorovic, vagy az albán válogatottban pontosan 50 alkalommal szerepelt Besnik Hasi. Ők mindannyian Koszovóban születtek, ám az ország önállósága nélkül más válogatottban kellett játszaniuk.

Jugoszlávia széthullását követően a koszovóiak Szerbia fennhatósága alá kerültek, ám 1999-ben a területet az ENSZ átmeneti felügyelete alá helyezték, vagyis Koszovó nem lett független Szerbiától, de kikerült az igazgatása alól. Miközben a nemzetközi szervezet tárgyalássorozatai rendre eredménytelenek maradtak Koszovó helyzetének végleges rendezésével kapcsolatban, a koszovóiak 2008 februárjában kikiáltották függetlenségüket.

Forrás: AFP

A pristinai születésű Djorovic (hátul) ötvenszer szerepelt a szerb válogatottban

Ezt több állam is elismerte (köztük Magyarország is), az ENSZ azonban nem tudta felvenni tagjai közé az új országot, mert a Biztonsági Tanács vétójoggal rendelkező öt tagja közül Oroszország és Kína törvénytelennek tekintette a függetlenségét kikiáltását.

A FIFA az ENSZ-re vár

Így aztán Koszovó helyzete továbbra is rendezetlen: Szerbia része, de az ENSZ fennhatósága alatt, ugyanakkor a hágai Nemzetközi Bíróság nemrégiben kijelentette, hogy a függetlenség kikiáltása nem ellentétes a nemzetközi joggal. Szerbia és Koszovó tanácsadó véleményt kért Hágától, vagyis ennek nincs jogilag kötelező ereje, ám a döntés egyértelműen Koszovónak kedvez, és közelebb hozhatja az államot a tényleges függetlenséghez - ami után a koszovói labdarúgó-válogatott hivatalosan megalakulhatna.

Maga a csapat persze jelenleg is létezik, mint ahogyan Koszovói Labdarúgó-szövetség is, de egyelőre mindkettő csak illegalitásban, hiszen sem a FIFA-nak, sem az UEFA-nak nem tagja a szervezet. A szövetség 2008-ban kérte a felvételét a FIFA-ba, azonban a nemzetközi szervezet elutasította, mondván, felvétele ellenkezne a FIFA alapszabályával, amely szerint csak a nemzetközi közösség által elismert állam lehet teljes jogú tag.

Hasonlóan nyilatkozott 2009 márciusában az UEFA elnöke, Michel Platini is - vagyis amíg Koszovó nem tagja az ENSZ-nek, addig a nemzetközi futball vérkeringésébe sem kerülhet be. Az előrelépést azért jelzi, hogy augusztus elején a FIFA kijelentette, hogy elismeri a koszovói klubok nemzetközi átigazolásait - a válogatottat azonban továbbra sem tartja hivatalosnak.

A tehetségek kénytelenek más országot választani

Egy koszovói csapat már 1993-ban játszott barátságos mérkőzést Albániával, de komolyabbra csak 2005-től fordult a gárda története. Innentől kezdve a helyi bajnokság csapataiban szereplőkből összeállt együttes rendszeresen pályára lépett más, nem FIFA-tagállam válogatottjai (mint például Észak-Ciprus, Lappföld vagy Monaco) ellen. 2007 júniusában a koszovóiaknak Szaúd-Arábiát is sikerült legyőzniük 1-0-ra.

A FIFA azonban nem nézi jól szemmel, ha tagjai hasonló mérkőzésen játszanak, így Koszovó azóta rendszerint klubcsapatokkal meccsel: 2009-ben például 5-0-ra verte a svéd Malmöt, 2-1-re a Kalmart. A válogatottnak jelenleg az az Albert Bunjaku a szövetségi kapitánya, aki rendelkezik UEFA pro-licenccel, és egy ideig a Kalmar pályaedzője volt. Jelenleg olyan játékosokra számíthat, mint a Hannoverben futballozó Valdet Rama, a Vllaznia Shkoderben szereplő Ilir Nallbani (aki 2006-ban a Tatabányában is megfordult), a svéd Halmstad középpályása, Anel Raskaj, vagy a török Genclerbirligit erősítő Labinot Harbuzi.

Forrás: AFP

A Hannoverben légióskodó Rama (jobbra) erőssége lehetne a koszovói válogatottnak

Utóbbi korábban svéd U21-es válogatott volt; az olasz Frosinone légiósa, Migjen Basha a svájci korosztályos csapatokban szerepelt; és koszovói származású a svéd Örebro játékosa, Astrit Ajdarovic (ő korábban a Liverpool akadémiáján nevelkedett), vagy a Bochum középpályása, Faton Toski (megfordult a német U19-es csapatban) is. Amíg azonban a koszovói válogatott hivatalosan nem létezik, addig mindannyian szerepelhetnek más ország csapatában - ahogy Koszovó lecsúszott Shaqiriról is.

Őt a korábbi koszovói szövetségi kapitány, Edmond Rugova még 2008-ban meghívta egy edzőtáborba: Shaqiri akkor 16 éves volt, azonban végük a svájci nagyválogatottban mutatkozott be. "Amíg ez a helyzet, addig a koszovói szövetség tehetetlenül nézi, amint játékosai más országokat képviselnek. Szerintem legalább tíz év kell ahhoz, hogy a FIFA elismerje Koszovót" - nyilatkozta lemondóan Rugova.

www.global-soccer.eu