Micimackó a követendő példa a svéd válogatottnál

Stockholmban kezdi az Eb-selejtezőket a magyar válogatott, márpedig a svédek ellen az elmúlt években nem sok sikerélmény jutott a mieinknek. Ráadásul az ellenfél jelentősen átalakult a legutóbbi mérkőzés óta: a svédek a korábbi unalmas, ámde hatékony célfutball helyett sokkal nyíltabban és támadóbb szellemben játszanak Zlatan Ibrahimovic vezérletével.

A magyar játékosok és szurkolók jó ismerősként köszönthetik a svédeket, hiszen a legutóbbi négy selejtezősorozatból háromszor egy csoportban volt a két válogatott. A pénteki találkozó ebben az évtizedben már a hetedik tétmérkőzés lesz Magyarország és Svédország között: egyetlen döntetlent leszámítva mindig vereséget szenvedtünk. Csupán a legelső alkalommal, 2002 októberében tudtunk pontot szerezni, igaz, akkor idegenben: a 2004-es Európa-bajnokság kvalifikációs sorozatának nyitányán (Kenesei Krisztián és Zlatan Ibrahimovic góljaival) 1-1 volt a végeredmény.

Kenesei góljával vezetettünk:

Ibrahimovic testi épségét nem kímélve egyenlített:

Új edző, új szemlélet

Az akkori svéd válogatottból négyen minden bizonnyal most is a kezdő tizenegyben szerepelnek majd, míg magyar részről a csereként pályára lépett Gera Zoltánnak van erre esélye. Az is sokat eláruló adat, hogy az akkori svéd szövetségi kapitány, Lars Lagerbäck ült a kispadon a következő öt egymás elleni meccsen is, míg a magyar válogatottat ezen a hat találkozón három szakvezető irányította (Gellei Imre, Lothar Matthäus és Erwin Koeman), most pedig Egervári Sándor következik.

Igaz, immár a svédeknél is más állítja össze a kezdő tizenegyet: miután a válogatott lemaradt a 2010-es világbajnokságról, Lagerbäck lemondott posztjáról, utódja pedig Erik Hamrén lett. A szakvezető ezt megelőzően a norvég Rosenborgot irányította, korábban pedig dolgozott a dán Aalborgnál, hazájában pedig az Örgrytének és az AIK Stockholmnak volt az edzője. Az ő kinevezése nem csak személyi változást jelentett, hanem egyben szemléletváltást is: míg Lagerbäck a konzervatív edzők közé tartozott, addig Hamrén modernebb személetű tréner, és ez már rövid idő alatt is érződik a nemzeti csapaton.

Hamrén (jobbra) csábította vissza Ibrahimovicot

A 2000-es években a svéd együttesre általában a stabilitás és a minimális kockázatvállalás volt a jellemző. A csapat a klasszikus 4-4-2-es felállásban játszott, sokszor rendkívül unalmasan, és leginkább az ellenfél hibáira építve, de mivel nagyon képzett játékosai egy megbízható átlagot szinte mindig hoztak, így ez nagyon sokáig eredményes is volt - főleg, mert a támadó részlegben mindig akadt egy-két extraklasszis.

Nem véletlen, hogy Lagerbäck többször visszacsábította Henrik Larssont, ugyanakkor állandóan problémája volt Ibrahimoviccsal, aki egy támadóbb csapatra vágyott. Ráadásul a válogatott gerince majd egy évtizeden keresztül alig változott, a kulcsjátékosok (Larsson, Niclas Alexandersson, Tobias Linderoth, Fredrik Ljungberg) mindig ugyanazok voltak.

Ibrahimovic ismét motivált

Ugyan a nagy öregek közül páran még mindig ott vannak a válogatottban (Anders Svensson, Olof Mellberg és Andreas Isaksson továbbra is alapemberek), de a csere lehetőséget adott egy generációváltásra is. A svéd utánpótlás ugyanis nem rossz, az U21-es válogatott tavaly bronzérmes volt az Európa-bajnokságon, és Hamrén több fiatalabb futballistát is beépített a csapatba. A szakember a manapság talán a legkorszerűbbnek tartott, de mindenképpen a legdivatosabb 4-2-3-1-es felállást favorizálja, és a válogatottságot a vb-selejtezők kudarca után lemondó Ibrahimovicot is sikerült meggyőznie a visszatérésről.

Persze Ibrahimovic sohasem mondta azt, hogy végleg elköszön a nemzeti csapattól, és korábban is volt rá példa, hogy ideiglenesen nem szerepelt a válogatottban. "Az utolsó vb-selejtezőt követően, amikor eldőlt, hogy nem jutottunk ki Dél-Afrikába, úgy éreztem, elfogyott körülöttem a levegő. Nem volt motivációm. Most viszont fantasztikusan érzem magam a válogatottnál, már csak a fiatalabb játékosok miatt is" - jelentette ki a támadó azt követően, hogy a skótok elleni barátságos mérkőzésen ismét felhúzta a címeres mezt, és gólt is szerzett.

Maga Hamrén korábban kifejtette: csak akkor számít Ibrahimovicra, ha maximális lelkesedéssel játszik. "Egy motivált Ibrahimovic aranyat ér a svéd válogatott számára. Véleményem szerint ő a világ egyik legjobb játékosa" - mondta a szakvezető, aki érdekes elmélettel állt elő azzal kapcsolatban, hogy milyen felfogást vár el játékosaitól. "Nincs értelme úgy dolgozni, mint Füles a Micimackóból. Füles jó barát, de mindig szomorú, és lehajtott fejjel járkál. Jobban szeretem, ha a játékosaim olyanok, mint Micimackó, aki mindig vidám, lelkes, és elhiszi, hogy bármi megtörténhet. A lényeg a megfelelő hozzáállás: ha valaki a válogatottban játszik, akkor mindent bele kell adnia, és mindezt mosolyogva kell tennie".

Stockholmban mindenki optimista

Nos, jókedvből nincsen hiány, a csapat idei hat mérkőzéséből ötöt megnyert, és csak Szíriával játszott 1-1-es döntetlent - az ázsiai túrára azonban a ligaválogatott utazott el. A legutóbbi, Skócia elleni meccset - immár Ibrával - a svédek 3-0-ra nyerték, és a találkozó után a hazai sportsajtó valósággal lelkendezett.

Az Aftonbladet a mérkőzésről szóló tudósításnak az alábbi címet adta: "Svéd forradalom", és az újság szakírója, Simon Black "Tökéletes meccs" című írásában kifejtette: régen látta honfitársait ilyen bátran, ötletesen és pozitívan futballozni. Hamrén egyik nagy húzása a PSV Eindhoven sztárjának, Ola Toivonennek karmesterként való szerepeltetése. A csatár az utóbbi időben klubjában is középpályásként futballozik, és ez a szerepkör remekül áll neki: a skótok ellen a mezőny egyik legjobbja volt, ráadásul szükség esetén képes előrelépni a csatársorba Ibrahimovic mellé.

Egy újabb győztes Ibrahimovic-gól a magyar válogatott kárára:

A középpálya bal oldalán a fiatalabb generációba tartozó Emir Bajrami játszik, a jobb szélen pedig Johan Elmander, illetve Sebastian Larsson jelent alternatívát - előbbi a támadóbb, utóbbi a védekezőbb változat. Larsson szükség esetén jobbhátvédként is bevethető, de ezen a poszton általában Mikael Lustig szerepel, míg a védelem bal oldalán a magyar szurkolók által a Baselben is látott Behran Safari futballozik.

A két szélsőhátvéd sokat megy előre - korábban ez sem volt jellemző a svéd csapatra. Ami a védekező középpályásokat illeti, Hamrén visszavonta a veterán Anders Svenssont, akinek labdabiztossága rendkívül jól jön, és beleillik abba vébén is látott trendbe, amely szerint ezen a poszton is olyan focisták szerepelnek, akik a rombolásnál többet tudnak. A szakember másik nagy felfedezettje Pontus Wernbloom, aki szintén a védekező középpályás posztján futballozik.

A svéd keret:

Andreas Isaksson	kapus	1981. október 3.	PSV Eindhoven	77	-
Johan Wiland	kapus	1981. január 24.	FC Köbenhavn	3	-
Andreas Granqvist	hátvéd	1985. április 16.	FC Groningen	6	-
Mikael Lustig	hátvéd	1986. december 13.	Rosenborg BK	8	-
Daniel Majstorovic	hátvéd	1977. április 5.	Celtic FC	35	2
Olof Mellberg	hátvéd	1977. szeptember 3.	Olimpiakosz	102	7
Behrang Safari	hátvéd	1985. február 9.	FC Basel	16	-
Oscar Wendt	hátvéd	1985. október 14.	FC Köbenhavn	10	-
Kim Källström	középpályás	1982. augusztus 24.	Olympique Lyon	74	13
Sebastian Larsson	középpályás	1985. június 6.	Birmingham City	23	-
Anders Svensson	középpályás	1976. július 17.	IF Elfsborg	108	17
Pontus Wernbloom	középpályás	1986. június 25.	AZ Alkmaar	8	-
Tobias Hysén	középpályás	1982. március 9.	IFK Göteborg	12	-
Emir Bajrami	középpályás	1988. március 7.	FC Twente	4	1
Marcus Berg	csatár	1986. augusztus 17.	PSV Eindhoven	15	3
Johan Elmander	csatár	1981. május 27.	Bolton Wanderers	48	13
Zlatan Ibrahimovic	csatár	1981. október 3.	AC Milan	63	23
Ola Toivonen	csatár	1986. július 3.	PSV Eindhoven	8	2

A játékosok neve után a posztja, a születési ideje, a klubja, a válogatottban játszott mérkőzései, és az azokon szerzett gólok szerepelnek a táblázatban.

Szövetségi kapitány: Erik Hamrén.

www.global-soccer.eu