Állami nyomás és Messiével versenyző fizetés repítheti magasra a kínai focit

A kínai labdarúgás még Ázsiában sem tartozik az élmezőnybe, pedig milliárdos népességű országban a sportág ugyanolyan népszerű, mint Európában. A sportágat átszövő korrupció sokáig gátolta a fejlődést, most azonban úgy tűnik, a politika elhatározta, hogy a futballban is nagyhatalommá teszi az országot. A jelek szerint a pénz nem lesz akadály.

Kína évtizedek óta sportnagyhatalom. A legutóbbi olimpián sportolói házigazdaként 51 aranyérmet nyertek, és ezzel az élen végeztek az éremtáblázaton. A kínaiak elsősorban az egyéni sportágakban remekelnek, de egyre több csapatsportágban is ott vannak a világ élvonalában: röplabdában és kosárlabdában a nők és a férfiak is szerepeltek a legutóbbi világbajnokságon, akárcsak a női kézilabdázók.

A kínai labdarúgás azonban még Ázsiában sem tartozik az élmezőnyhöz, és a válogatott a 2002-es világbajnokság óta egyetlen vébére sem tudott kijutni, ami szinte érthetetlen az elméletileg rendelkezésre álló erőforrások alapján.

A szövetség elnöke is korrupt volt

A futball Kínában is az egyik legnépszerűbb sport, az angol Premier League közvetítéseit hétről hétre közel 30 millióan nézik, míg a kínai bajnokság találkozói 2009-ben 180 milliós nézettséget hoztak. Az országban 1994 óta létezik profi liga, a bajnokság színvonala azonban a rövid kezdeti lendület után a helyi szövetség (CFA) minden próbálkozása ellenére alaposan visszaesett.

A CFA 15 évvel ezelőtt Jia A-League néven indította el a sorozatot, majd 2004-ben megpróbálta újrastrukturálni - azóta Chinese Super League, azaz CSL a neve. A szövetség igyekezett tehetős támogatókat felsorakoztatni a CSL mögé, amelynek hét év alatt négy különböző névadó szponzora volt, azonban a liga valóságos pénznyelőnek bizonyult, aminek elsődleges oka a hatalmas korrupció.

Ez persze nem csupán a futballra jellemző - a Xinhua hírügynökség jelentése szerint 2009 első 11 hónapjában a Kínai Kommunista Párt (KKP) által felállított szervezet, a Fegyelmi Vizsgálatok Központi Bizottsága összesen 106 626 kormányhivatalnokot talált bűnösnek korrupció vádjával. A labdarúgásban a legmagasabb szintekig vizsgálódtak: 2009-ben a CFA-t vezető Nan Yongot (képünkön), valamint helyettesét, Yang Yimint is letartóztatták, a Chengdu Bladest és a Gouanghhout pedig kizárták az élvonalból bundázás miatt. Gyanúba keveredett a legismertebb kínai bíró, Lu Jun is, aki a 2002-es világbajnokságon két találkozót is vezetett.

Az államelnök közbeszól

A kínai labdarúgásról Bambusz kapufák címmel könyvet írt angol újságíró, Rowan Simons szerint a korrupció a sportág egészét átszövi. "Mindez egy nagyobb társadalmi probléma jele: a korrupció és a nepotizmus a labdarúgásban sokkal látványosabban jelentkezik, mert a nemzetközi eredmények mindent elárulnak. Az ország lakossága meghaladja az egymilliárdot, de a válogatott csak 85. a FIFA világranglistáján" - nyilatkozta Simons 2010-ben a CNN-nek.

A helyzet azóta sem lett sokkal jobb, Kína jelenleg a 75. helyet foglalja el a FIFA ranglistáján. Simons odáig ment, hogy kijelentette: a kenőpénzek a válogatottban való szereplést is meghatározzák. "Egyes lapokban megjelent, hogy a címeres mez felhúzásának mennyi az ára: tízezer fontnak megfelelő összeget kell fizetni a keretbe kerülésért, de további tízezerbe kerül, hogy be is cseréljenek valakit. Volt olyan focista, aki kijelentette, hogy azért nem válogatott, mert ezt nem engedheti meg magának" - állította a brit újságíró, akinek kijelentésével a CNN szembesítette a CFA-t is, amely azonban nem kommentálta a dolgot.

Az mindenesetre biztos, hogy a szövetségben nem mentek jól a dolgok, és állami beavatkozásra volt szükség. Miután a korrupcióval vádolt Nan Yong lemondott a szervezet éléről, a sportminiszter Wei Dit nevezte ki, akinek a labdarúgással semmilyen kapcsolata nem volt, korábban a kínai úszószövetséget vezette. A China Daily újságírója, Tang Yue szerint a helyzet komolyságát jelzi, hogy Hu Jintao államelnök is megszólalt az ügyben. "Kijelentette, hogy fejleszteni akarja a labdarúgást Kínában, ami jelzi, hogy valóban komolyak az állam szándékai" - magyarázta Tang Yue.

Felelősség vagy állami parancs?

Mindezek alapján aligha lehet véletlen, hogy az ország egyik leggazdagabb üzletembere, a Dalian Wanda Group elnöke, Wang Jianlin (aki a Forbes magazin listája alapján a világ 232. leggazdagabb embere) a múlt hónapban megállapodott a szövetséggel, hogy 50 millió jüant (77,3 millió dollárt) ajánl fel a sportág fejlesztésére.

Jianlin számára a labdarúgás világa nem ismeretlen, hiszen 1993 és 2000 között a fő szponzora volt a ma Dalian Shide néven szereplő klubnak, amely abban az időben a Dalian Wanda nevet viselte. Irányítása alatt az egyesület öt bajnoki címet nyert, 1998-ban pedig döntőt játszhatott az ázsiai Bajnokok Ligájában - ám az üzletember arra hivatkozva, hogy megcsömörlött a kínai futballban tapasztalható botrányoktól és korrupciótól, ezért 2000-ben eladta a klubot.

"A rengeteg visszásság miatt megutáltam a labdarúgást, és nem mondhatom, hogy azóta megint megszerettem volna. Ugyanakkor vállalkozóként felelősséget éreztem, mert aggódom a sportág állapota miatt, és segíteni szeretnék - de nem vagyok megmentő" - nyilatkozta a China Dailynek Jianlin, aki 1996 óta tagja a Kínai Kommunista Pártnak, 2008-ban pedig a Kínai Népi Politikai Konzultációs Konferenciába is bekerült - ez a szervezet amolyan tanácsadó testületként tevékenykedik a KKP mellett. Nem csoda, hogy vannak, akik úgy gondolják: Jianlin nem annyira a felelősségvállalás miatt, hanem politikai nyomásra támogatja ismét a futballt.

Az alapoknál kell kezdeni

A CFA-val kötött szerződés értelmében a 2011-es bajnokságot (amelynek jelenleg nincs névszponzora) a 15. fordulótól kezdve Dalian Wanda Plaza CSL-nek hívják majd, és a liga évi 65 millió jüant kap 2013-ig. További 40 millió jüant arra fordítanának, hogy neves külföldi edzőt szerezzenek a válogatott mellé annak érdekében, hogy kijusson a 2014-es világbajnokságra - amelynek selejtezője már júliusban elkezdődik Kína számára. Jelenleg Gao Hongbo a szövetségi kapitány, azonban a 2002-es vébére Bora Milutinovic juttatta ki az együttest. Kínának ez az egyetlen világbajnoki szereplése.

A Jianlintól kapott pénz legnagyobb részét azonban az utánpótlás-nevelésre akarják fordítani, mert szakértők szerint itt a legnagyobbak a gondok. A CFA egészen megdöbbentő adatai szerint, amíg az 1990-es években 650 ezer 18 év alatti játékost regisztráltak az országban, addig ez a szám 2010-re a töredékére csökkent. A jelenleg az élvonalban szereplő Shenzen Ruby edzőjeként dolgozó francia Philippe Troussier szerint a kínaiak lemaradása hatalmas.

"A japán labdarúgáshoz képest Kína legalább 20 éves hátrányban van. Tehetséges fiatalok itt is vannak, de taktikailag nagyon képzetlenek, és ezt már az alapoktól el kell kezdeni tanítani. Nagyon erős utánpótlás-képzésre van szükség az iskoláknál és a kluboknál is" - mondta a tréner, aki 1998 és 2002 között Japán szövetségi kapitánya volt.

A kínai szövetség máris elindított egy programot Future Stars néven, amelynek keretein belül évente 100, 15 és 17 év közötti fiatal nagy futballnemzeteknél (Spanyolország, Németország, Brazília, Olaszország) tanulhat két-három évig. Hasonlóra már volt példa: 1993-ban a CFA egy ificsapatot Brazíliába küldött, és ebből az ötéves tervből olyan focisták kerültek ki, mind az Evertonban is légióskodó Li Tie, vagy a válogatott korábbi csapatkapitánya, Li Weifeng - mindketten ott voltak a 2002-es vébén.

A világ ötödik legjobban fizetett focistája a kínai bajnokságban

De a jelek szerint a pénz nem csak a szövetségen keresztül áramlik a sportágba. A 2010-ben az élvonalból kizárt Guangzhout immár Guangzhou Evergrande FC-nek hívják, miután röviddel a másodosztályba történt száműzetést követően a tizedik legnagyobb kínai ingatlancég, az Evergrande Real Estate Group 100 millió jüanért megvette.

A vállalat nemzetközi szinten is jelentős összeget költött erősítésekre: szerződtette a válogatott Gao Lint és Sun Xiangot a Shanghai Shenhuától, hazacsábította a skót Celtictől Zheng Zhit, és vett négy brazil futballistát összesen 10,5 millió euróért. A csapat a várakozásoknak megfelelően magabiztosan jutott vissza az élvonalba (volt olyan meccs, amelyet 10-0-ra nyert meg), jelenleg pedig 14 forduló után az élen áll a legjobbak között.

A költekezés azonban itt nem állt meg, és a napokban bejelentették, hogy a Guangzhou megvette a brazil Fluminense argentin csillagát, Dario Concát (képünkön, középen), akit az előző két évben a brazil bajnokság legjobb játékosának választottak. A kínai klub 8,2 millió eurónak megfelelő összeget fizetett érte, de ami még elképesztőbb, hogy Conca éves fizetése a hírügynökségi jelentések szerint 10,6 millió euró lesz. Ezzel Cristiano Ronaldo, Wayne Rooney, Lionel Messi és Yaya Touré mögött ő lett a világ ötödik legjobban kereső futballistája.

www.global-soccer.eu