Miközben a Bayern München és a Borussia Dortmund óriási küzdelmet folytat az aranyéremért a Bundesligában, legalább ilyen nagy a harc az Európa Liga-indulást érő helyekért. Harminc forduló után a VfB Stuttgart áll az ötödik helyen, immár nyolc mérkőzés óta veretlen a bajnokságban.
A svábok mindig jók tavasszal
A stuttgartiak féltávnál csak a nyolcadik helyet foglalták el a tabellán, de várható volt, hogy tavasszal előbbre lépnek, mivel a klub az elmúlt öt évben mindig jobban szerepelt a szezon második felében, sőt, 2007 és 2010 tavaszán egyetlen csapat sem szerzett több pontot a Bundesligában. A Stuttgart megtartotta jó szokását, a tavasszal lejátszott eddigi 13 fordulóban csupán a Bayern és a Dortmund szerepelt jobban Hajnaléknál.
A magyar középpályás meghatározó tagja a csapatnak, hiszen tavasszal a Leverkusen elleni találkozó kivételével mindegyik bajnokin ott volt a kezdők között. A taktikában kifejezetten fontos szerep az övé: a Bruno Labbadia által megálmodott 4-2-3-1-es felállásban ő játszik az előretolt ék mögött támadó középpályást. A vezetőedző maximálisan elégedett a magyar focistával, amikor a Spox.com arról kérdezte, hogy Cacau miért kap kevés játéklehetőséget, akkor azt válaszolta: "Az ő ideális pozíciója a csatár mögött van, de ezt a szerepkört Hajnal jelenleg remekül ellátja".
A játékrendszer kifejezetten elterjedtnek számít, Labbadia annyi csavart tett a szisztémába, hogy mindkét szélső középpályás, Martin Harnik és Julian Schieber is eredetileg középcsatár volt, vagyis nem annyira az alapvonal felé, hanem inkább befelé, kapura törve futballoznak, és ez főleg Harnik esetében látszik meg a gólok számában, már 15-nél jár.
A kulcspasszok magyar mestere
Harnik a legeredményesebb a csapatban, a gólpasszokat tekintve viszont Hajnal a legjobb stuttgarti: a Kicker adatai szerint eddig tíz gólpasszt adott, vagyis ugyanannyit, mint a dortmundi Jakub Blaszczykowski, és többet, mint Marco Reus (Borussia Mönchengladbach), Toni Kroos (Bayern München) vagy Kagava Sindzsi (Borussia Dortmund). Korábban gyakran érte az a vád a magyar középpályást, hogy gólpasszai többségét pontrúgásokból éri el, azonban ebben a szezonban ez is megváltozott: a tízből kettő volt szöglet, és kettő szabadrúgás, a többi mind mezőnyjáték eredménye.
A Bundesliga magyar gólpasszkirálya Hajnal immár a Bundesliga történetének legtöbb gólpasszal rendelkező magyarja, és ha még legalább négy gólt szerez, akkor ő lesz a német élvonal legeredményesebb magyar légiósa. A középpályásnak mindössze 132 mérkőzés kellett ahhoz, hogy kiosszon 35 asszisztot, míg az örökranglistán második Lisztes 206 találkozón 20 gólig és 29 gólpasszig jutott. Hajnalnak jelenleg 17 gólja van, és ez bűvös számnak számít a Bundesliga magyar légiósai számára, hiszen Dárdai, Huszti és Szabics is ugyaneddig jutott.
|
Hogy Hajnal személye mennyire fontos a stuttgarti támadójáték szempontjából, azt a Whoscored.com adatai is jelzik. A honlap rengeteg szempontból készít statisztikát a topligák mezőnyéről, többek között azt is számolja, hogy a focisták mennyi kulcspasszt adnak. Ez alatt olyan átadást kell érteni, amelyikkel sikerül megbontani az ellenfél védelmét. Márpedig ebben Hajnalnál csak Jefferson Farfán (Schalke) jobb a Bundesligában: ő mérkőzésenként 2,8 ilyen passzt oszt ki, míg Hajnal (a mönchengladbachi Juan Arangóval holtversenyben) 2,6-ot. A vert mezőnyben találhatjuk Franck Ribéryt, Arjen Robbent, Reust és Kagavát is.
Úgy irányít, hogy védekezik is
Talán csak egyetlen olyan statisztikai mutató van, amellyel maga Hajnal is elégedetlen, és ez a lőtt gólok száma. A 29. fordulóban a Mainz ellen ugyan végre megtört a jég, és megszerezte első találatát a szezonban, de Bundesliga-karrierje során csak egy olyan idény volt, amikor több mint 10 meccset játszott, és nem tudott betalálni. Még az előzőben is, amikor mindössze 12-szer lépett pályára, három gólig jutott. "Ez engem is idegesit egy kicsit, hiszen majd mindig rúgtam legalább öt-hat gólt" - nyilatkozott Hajnal a Bildnek néhány héttel ezelőtt.
Viszonylagos eredménytelenségének azonban taktikai okai vannak, Hajnal ugyanis nem klasszikus irányítóként futballozik. Az ellenfél labdabirtoklásánál az előretolt ékkel együtt neki kell letámadni, megzavarnia a másik csapatot, ami viszont sok energiát kivesz belőle, ez lehet az oka, hogy mindössze hat meccset játszott végig, a találkozók többségében a 70. perc környékén lecserélik. "Semmi köze nincs a klasszikus irányítói szerepkörhöz annak, amit játszom" - mondta a Bildnek.
A statisztikák pedig ezt is igazolják: míg Hajnal a Whoscored.com szerint mérkőzésenként átlagban 1,7 becsúszást hajt végre, és 1,6 alkalommal szerez labdát, addig az elméletileg ugyanezen a poszton futballozó, vagyis középső támadó középpályás Kagavánál ez a két szám 1,2 és 0,7, a schalkés Juradónál 0,6 és 0,7, Reusnál 1,7 és 1, a leverkuseni Renato Augustónál pedig 1,5 és 0,6.