Amikor a fociban versenyelőny magyarnak lenni

Vágólapra másolva!

Nagykanizsáról indult, meghódította New Yorkot, most pedig Kínában készül megvetni a lábát - a Statzup egy világszerte sikeres magyar startup, amelyet sportrajongók indítottak. A cég vezetője, Varga Tamás ünnepelt már San Franciscó-i felhőkarcoló tetején, az évszázad csodájáról viszont egy hajszállal lemaradt. Mikor versenyelőny magyarnak lenni, és mire büszke, aki ebben az iparágban sikeres?

Huszonegy évesen kitaláltam, hogy a fociban akarok dolgozni

- innen indul Varga Tamás, a fantasy focis játékokat készítő Statzup társalapítójának története. Bár azt mondja, semmi racionalitás nem volt a tervében, annyi mégis, hogy egy ismerősével már 16 évesen megcsinálta az Eurobarca blogot, amely azóta is üzemel, igaz, Varga a diplomázásakor eladta nagyjából egyévnyi zsebpénzéért.

A focibolond vállalkozó az európai klubok merchandising lehetőségeiről írta a szakdolgozatát, majd az abban foglalt ötletekkel keresett meg több magyar klubot is. Később,

2011-ben Diósgyőrben ez alapján meg is csinálták a szurkolói boltot, amely meghökkentően gyorsan hozta az éves tervet.

Utána megint vállalkozni támadt kedve: volt iskolatársával, Simán Kristóffal egy utánpótlást segítő "mindentudó adatbázist" terveztek. Ingyen ugyan kipróbálták volna a klubok, de fizetni nemigen akartak érte. Így indultak el egy másik ötlet, a szurkolóknak szóló applikációk felé.

Varga Tamás, a Startzup igazgatója Fotó: Szabó Gábor - Origo

"Neveztünk startup versenyekre, a Microsoft Imagine Cup versenyén másodikak lettünk, meg kaptunk egy különdíjat is" - ez volt a mostani, azóta világszerte terjeszkedő cég első napja. Ott helyben beszélgetni kezdtek az MLSZ képviselőivel, és egy hónap múlva már az első magyarországi fantasy focis app negyedik szintjén dolgoztak - az eredetileg megálmodott utánpótlásappot pedig sosem fejezték be.

A gyerekkori banda és az 1-8

Így indult hódító útjára a fantasy foci, ami "egy tök egyszerű játék, összeraksz egy csapatot az NB I-ből, és pontokat kapsz az után, ahogy a játékosaid teljesítenek". A cég Varga és Simán mellett két fejlesztőből állt, utóbbiak szintén "a gyerekkori bandában" voltak. A végleges állapothoz közeledve aztán az MLSZ-nél gondoltak egy nagyot:

Mennyivel sikeresebb lenne a játék, ha a hollandok elleni meccs után indulna el.

2013 októberét írtuk, az a bizonyos meccs pedig 8-1 lett, nem ide. A játék ettől függetlenül óriási siker lett, csak a bemutató sajtótájékoztató alatt 470-en regisztráltak, majd még este megjelent egy cikk, "ami után minden szerverünk meghalt. Innen nagyon rövid idő alatt elértük a tízezer fölötti számot, ami az NB I jelenlegi heti látogatottságának felel meg".

Be is jelentkezett az OTP egyik kockázatitőke-kezelő cége, az OTP DayOne Capital Magvető Tőkealap, majd 2014 áprilisában elindult a Statzup. Eleinte sokat küzdöttek a szezonon belül erősen hullámzó érdeklődéssel, figyelték, "mikor kell beletenni a marketinget, hogy a számaink jók legyenek". Technikai nehézségek is akadtak, a hétvégi fordulóban elért pontszámok csak szerdán-csütörtökön érkeztek meg, mert egy külső, oroszországi partner manuálisan számította ki őket.

Amikor nem a Juventus meccseit elemezték, egy kicsit velünk is foglalkoztak,

ráadásul az adatok sem mindig egyeztek. A rendszer azonban sokat csiszolódott, és működött is tavalyelőttig, amikor az MLSZ kiszállt, mondván, másképp képzeli a kommunikációt a szurkolókkal. Vargáéknak a saját lábukra kellett állniuk.

Irány Amerika

Közben, még 2014-ben csináltak egy vb-s tippjátékot, amelyet több tízezren játszottak, közben pedig másfélmillió forintért megvették a thefantasyfootball.com domaint, amivel Amerikában is lehetett terjeszkedni. Bár "a football ott kicsit mást jelent", szándékosan ezt használták, mert globális terjeszkedésre a soccer szó alkalmatlan. Új tőkét kerestek, így találtak rá a Cashline csoportra, és vele Albrecht Ottóra, aki új mentalitást is hozott:

Nagyon bátorítja, hogy kockáztassunk, próbáljunk ki mindenféle vakmerő ötletet, mert akár még működhet is.

A kockáztatáshoz pedig meg is teremti a feltételeket."

Az első találkozáskor 180 milliót kértek arra, hogy egy év alatt elérjék az egymillió felhasználót. Megkapták a pénzt - de azzal a feltétellel, hogy hat hónap alatt hozzák a számot. "Szerintem senki nem gondolta, hogy ez lehetséges, mert nemzetközi mércével mérve nagyon alacsony volt a marketing-költségvetésünk." Kipróbálandó extrém ötletekből azonban nem volt hiány, például volt egy hónap, amikor

a teljes marketingbüdzsénket beleöntöttük a Facebookba".

Kemény hónapok voltak, de rengeteget tanultak, és kezdtek hinni a sikerben, ahogy teljesítették a terveket.

Megnyitották az amerikai irodát New Yorkban ("volt egy címünk, egy telefonszámunk, meg egy amerikai, aki felvette"), és használhatták a San Franciscó-i ügyvédjük irodáját.

Az egymillió usert éppen San Francisco egyik legmenőbb éttermében, a tetőteraszon ünnepelték - de már ekkor látszott, hogy bár a játékuk működik, pénzügyileg lehetne sokkal sikeresebb is.

A szezonokon átívelő játék helyett így jött a képbe a daily fantasy,

amelyben az online pókerhez hasonlóan a játékos összerakja a csapatát, de csak mondjuk kedd estére, egy Bajnokok Ligája játéknap idejére. A játékos betesz valamennyi pénzt, kilenc másik szintén, "mi megtartunk tíz százalékot, a többit pedig szétosztjuk a nyertesek közt". Ezt tavalyelőtt nyáron kezdték fejleszteni, és már akkor látszott, hogy nagyon be fog robbanni. "Úgy kalkuláltak, hogy öt éven belül ötmilliárd dolláros iparág lesz. Eleve jelen volt két óriási cég, a FanDuel meg a DraftKings - az egyik mögött a Google áll, a másik mögött a fél Szilícium-völgy. Jött azonban a tavalyelőtti ősz, amikor kezdett minden szétesni".

Eljött az első NFL-közvetítés, ahol a 64 reklámhelyből 61-et ez a két cég vett meg, amivel elég keményen ráléptek pár tyúkszemre.

Sörmárkák, autómárkák - senki nem tudott érdemben reklámozni, mert mindenhol a FanDuel meg a DraftKings ment. A fantasycégek céltáblává váltak. Beindult a kaszinólobbi is, mert nem tetszett nekik, hogy pár hét alatt milliárd dolláros forgalmat csinált a két cég, mindenki elkezdte keresni, hogy ezek "hol csalnak, hol hekkelik a rendszert".

Novemberben már komoly balhék pattantak ki, például az egyik nagy cég tartalomfejlesztési igazgatója nyert 350 ezer dollárt a rivális cég játékában. Állítólag csak tesztelni akarta a másik játékát, de elkövette azt a hibát, hogy felvette a pénzt. Kiderült, hogy

simán játszanak a saját játékukkal, belsős infókkal. Az FBI rajtaütött a FanDuelen, embereket vittek el, szervereket foglaltak le.

"Mi még nem indultunk el akkor, de már készen álltunk az amerikai rajtra. Márciusban jött egy levél a PayPaltól, hogy mostantól licencköteles az üzlet, váltsátok ki" - mesélte Varga. A magyar cég azóta is birkózik a felhasználók pénzének befogadásával Amerikában, de több államban már rendben vannak.

Amikor versenyelőny magyarnak lenni

Ráadásul van két terület, ahol komoly versenyelőny kis magyar cégnek lenni. Egyrészt a szoftveres fejlesztési költségek jóval alacsonyabbak, mintha amerikaiak programoznának, másrészt a fent említett óriáscégek kevésbé rugalmasan terjeszkednek, jobbára megmaradnak az angol nyelvű területeken.

A Statzup viszont nagyon rövid időn belül megjelenik Brazíliában, Kínában és Afrikában is.

De hogyan lehet több kapacitása egy tizenfős közép-európai vállalkozásnak egy több száz fős multinál?

"Kicsit a nemzeti önérzethez is köze van - magyarázza az alapító. - A logisztikában megtanultam, hogy az égvilágon senki nem beszéli a nyelvünket, ezért nekünk teljesen természetes, hogy mindent angolul csinálunk. Természetes, hogy Amerikában elindultunk spanyolul is, hogy amikor Brazília képbe került, két héten belül egy brazil lány lefordította a teljes játékot. A userek elérési ára a töredékére esett, amikor az anyanyelvükön hirdettünk nekik, és akkor is sokat esett, amikor magát a játékot lefordítottuk nekik. Ez a mentalitás óriási versenyelőny, például hirdettünk Chilében, ami a multiknak olyan kicsi piac, hogy soha nem fognak odamenni."

Megbízni a partnerekben

Egyelőre a chilei spanyol és a többi spanyol nyelvjárás közt nincs eltérés a játékban, de az angol például az IP-cím alapján megkülönböztet angol és amerikai felhasználót, így cserélődik például a football és a soccer, vagy a striker és a forward szó.

Innen jött az új játék, a PlayTheSix elnevezése is: az amerikai ügynökség javasolta ezt a nevet, mert egy helyi mondás szerint ha az ötösön belülre (hat yardra) érsz a labdával, abból biztos gól lesz. Erről itt senki sem hallott, de a játék fejlesztői elfogadták az ügynökség javaslatát. "Szerintem ötven jobb ötletünk volt, de azóta is ezen a néven fut Amerikában a játék, mert pontosan ezért fizettük az ügynökséget, ezt ők tudják, el kell fogadnunk - ami sokszor nagyon nem könnyű egy fiatal vállalkozás esetében."

Az utóbbi időben már nem is a játék fejlesztése, hanem a jogi és adózási környezet felmérése lett az igazi feladat. Vargáéknak elment egy évük arra, hogy kitalálják, hogyan szedik be a pénzt, és hogyan adózzák le szabályosan. Az üzleti modell ugyanaz, mint az online pókernél, de "ez egy kereszt is", amennyiben az online póker tönkretette magát az elmúlt években.

"Állítólag volt olyan oldal, ahol drogpénzeket mostak: a manus feltette az összes pénzét (all-in), aztán bedobta a lapjait, és az nyerte a pénzt, aki a drogot adta.

A botrányoktól a pókerpiac nyolcvan-kilencven sikeres cégről ötre zsugorodott. Hasonló megtisztulás látható a fantasypiacon is: nemrég dőlt be egy Las Vegas-i cég, míg az is megesett, hogy a DraftKings kifizette egy lebukott rivális ötmillió dolláros csalását, mondván, a piac érdeke is, hogy ne dőljön össze a belé vetett bizalom.

Több nagy piacon nem indultak el a rendkívül magas marketing- vagy licencköltségek miatt, cserébe más országokban alkalmazkodnak az ottani jogi és adózási rendszerhez. A következő nagy lépés Kína lesz, ahol egy állami szolgáltató terjeszti majd a fejlesztéseiket - 186 millió mobilon válnak elérhetővé az applikációik. "Nagyon sokat tanultunk egy teljesen extrém világról, ami nagyon másképp működik, mint amit mi megszoktunk. Sok fejlesztést kiszerveztünk, ezt például ukrán srácok csinálják Kárpátalján."

Célegyenesben a kínai fejlesztés Fotó: Szabó Gábor - Origo

A számtalan sikerre azért fájó kudarcok is jutnak. "Két éve lehetőségünk volt öt évre megvenni egy Premier League-csapat összes licencét. Negyvenezer font lett volna, de az akkori büdzsénkhez képest ez sok lett volna.

Ez egy kis klub volt, a Leicester City

- jegyzi meg ironikusan Varga. - Nagyjából összeszedtük a pénzt, de elvetettük az ötletet, gondolván, mi van, ha a csapat kiesik a másodosztályba?" A Leicester sztorija igazi tündérmese lett, megnyerte a Premier League-et. A csapat bajnoki címét az idény előtt ötezer az egyhez adták, vagyis hússzor annyit fizetett, mintha a magyar válogatott Eb-t nyert volna (250:1-hez).

"November közepén egy konferencián találkoztam azzal, aki végül megvette a licencet. Azt mondta, nem érte meg, és azóta a cége is csődbe ment.

Ezzel együtt a mai napig nagyon sajnálom, ez a legnagyobb dolog, amit megbántam a cég történetében.

Megmarad szurkolónak

Egy nemzetközi startup szövevényes élete mellett Varga azért a sajátját is éli. A család a legfontosabb a számára, de a munkában is számos személyes élmény éri. Míg régebben egy hosszú külföldi úton csak tárgyaltak, és már jöttek is haza - Miamiban például csak akkor néztek ki a tengerpartra, amikor már a taxit várták csomagokkal -, ma már figyelnek arra, hogy legyen egy-egy nap plusz a túra elején, hogy ne hullafáradtan kezdjenek tárgyalni, ha pedig marad még idő, aktívan pihennek - így sikerült eltölteni egy napot Pekingben, és megnézni Elvis memphisi házát, a "Gracelandet".

És nem veszett ki belőle a fociszurkoló sem, Dohában járva például azon töprengett, mi lesz ott 2022-ben, ha majd beesik harmincezer angol a focivébére, és este kilenckor bezár minden étterem, alkoholt meg csak pár szállodában lehet kapni.

Varga most is nagyra értékeli, ha a helyszínen nézhet meg egy-egy komoly meccset, olykor felhúzza a Tottenham-mezét, és büszke a topklubok menedzsereitől kapott névjegykártyáira. Cégszinten is figyelnek a baráti kapcsolatokra, sokan a nagykanizsai gyerekkorból maradtak meg.