Vágólapra másolva!
A Copa América második elődöntőjét követően eldőlt, hogy a kontinensviadalt biztosan olyan válogatott nyeri, amelynek korábban még nem sikerült ez a bravúr. Mexikó után ugyanis a házigazda Kolumbia jutott be a fináléba, mivel sima győzelmet aratott a korábban Brazíliát búcsúztató Honduras ellen.

A kolumbiai csapat sikerének két fő összetevője van: a remek védelem, amely eddig egyetlen gólt sem kapott a tornán, illetve a csatár, Víctor Hugo Aristizábal, aki eddig minden mérkőzésen betalált.

Manizalesben, a Palogrande-stadionban közel negyvenezer hazai fanatikus bízott abban, hogy Honduras nem tud még egyszer olyan szenzációt okozni, mint pár nappal korábban, amikor a címvédő Brazíliát búcsúztatta. Hamar kiderült, hogy a közép-amerikaiak valóban nem tudták úgy felszívni magukat, míg a házigazdák el sem tudták képzelni, hogy vereséget szenvedhetnek, és hatalmas önbizalommal léptek pályára.

Ennek igen hamar meg is lett az eredménye: a csapat védője, Gerardo Bedoya ugyanis a hatodik percben lövésre szánta el magát, és a távoli löket védhetetlenül vágódott a kapuba. A hondurasiak a bekapott góltól még jobban megszeppentek, és az első játékrészben szinte egyáltalán nem veszélyeztették a hazaiak kapuját. Igaz, ehhez a kolumbiai védők is hozzájárultak, akik teljesen levették a pályáról a brazilokat szinte egyedül búcsúztató Saúl Martínezt, és a középpályán sem engedték labdához jutni a hondurasi csapatot. A kolumbiai portásnak, Óscar Córdobának csak egyszer kellett védenie, de Amado Guevara próbálkozása nem késztette nagy erőfeszítésre.

A helyzet a második félidőben sem változott, a vendégek nem tudták azt a játékot nyújtani, mint a brazilok ellen, a hazaiak pedig Aristizábal révén kihasználták fölényüket. A kolumbiai szurkolók által csak Aristogolnak becézett futballista Freddy Grisales passzát vette le mellel a tizenhatoson belül, majd lefordult védőjéről, és a kapuba helyezett. Ezzel tulajdonképpen el is döntötte a továbbjutást, hiszen a hondurasiak ezt követően teljesen feladták a kilátástalan küzdelmet, és a találkozó hátra lévő része unalomba fulladt.

Legalábbis a semleges néző számára, mert a kolumbiai drukkerek minden egyes labdaérintésnél lelkesen olléztak. Kolumbia válogatottja története során másodszor jutott be a Copa América döntőjébe, és az 1975-ös, Perutól elszenvedett vereség után most minden esélye megvan arra, hogy megszerezze a hőn áhított trófeát.

Kolumbia - Honduras 2-0 (1-0)
Manizales, Palogrande-stadion, 40 000 néző, vezette: Sánchez (chilei).
Kolumbia: Ó. Córdoba - I. López, I. Córdoba, Yepes, Bedoya, F. Vargas, J. C. Ramírez, Grisales, G. Hernández, Murillo (Restrepo 90.), Aristizábal (Arriaga 72.). Szövetségi kapitány: Maturana.
Honduras: Valladares - Güity, Medina, Caballero, L. Pérez, Bernárdez, R. García (Pineda 60.), De León, Guevara, Turcios (M. Rodríguez 67.), S. Martínez (Brown 73.). Szövetségi kapitány: Maradiaga.
Gól: Bedoya (6.), Aristizábal (63.).