Vágólapra másolva!
A közönség elismerését kiváltó játék után, tizenegyesekkel mindig borzasztó érzés vereséget szenvedni. A Ferencváros szerda éjszakába nyúlóan így járt Splitben, amikor a Hajduk 5-4-re megnyerte a büntetőpárbajt, és elbúcsúztatta a Fradit a Bajnokok Ligájától. A zöld-fehérek csalódottságát növelheti, hogy nemcsak egy meccset vesztettek el, hanem egy párharcot s további négy mérkőzés, a kitörés lehetőségét. Ha végigjárjuk ezen szinteket, akkor alkothatunk pontos képet arról, hogy a fradisták miről is maradtak le.

Ha a spliti találkozó egészét tekintjük, nem vitás, a Ferencváros játszott jobban. A Hajduk Carevic kapufájával, majd szólójával lényegében ellőtte puskaporát, a második félidőben az FTC átvette a kezdeményezést. A fordulat különösen Csank János bátor és nagyszerűen bevált cseréje után - amikor a hátvédként szép lassan szerepét vesztő Hrutka helyére a támadásokat is segítő Gyepest behozta - következett be. A magyar bajnoknak két nagy helyzete is akadt: Gyepes kapufás lövése igazán befelé pattanhatott volna, vagy Pinte célozhatott volna kicsit pontosabban. Ám a lehetőségek kimaradtak, s hiába játszott a hosszabbításban is fölényben a Fradi, ezen szituációk is megmutatták, mi hiányzott nagyon, de nagyon a csapatból: egy vérbeli góllövő csatár.

Horváth Péter, esetleg az Újpest ellen bemutatkozott Jovics a 11-es rúgásoknál is segített volna, de azt nagyon nincs értelme elemezni, mert tényleg nagyrészt a szerencsén múlik. Ez a körülmény segít az utolsó büntetőt elhibázó Dragóner Attilának is megemészteni a történteket: "A büntetők előtt pályaedzőnk, Vass László kérdezte, vállalom-e. Azt feleltem, ha lehet, az első ötben inkább nem rúgnám, mert hetek óta beinjekciózott lábbal játszom, de utána természetesen igen. Előre elhatároztam, hogy a bal alsóba lövöm, ám Pletikosa hamarabb elmozdult. A nekifutás alatt ezt észlelve meg is torpantam, ám mégse akartam változtatni. Sajnos a horvát kapus így hárítani tudott. Lelkiismeret-furdalásom még sincs, mert úgy érzem, mindkét mérkőzésen jól játszottam, a büntetőrúgásoknál pedig már nagy a szerencse szerepe."

S itt kell először lépni egyet - joggal érdemel spliti teljesítménye okán dicséretet a magyar bajnok, de a hazai mérkőzésen muszáj lett volna gólt rúgnia. A továbbjutáshoz - mint utóbb kiderült - nagyon kellett volna egy Üllői úti találat. Mert a kieséssel nem csupán egy újabb körről, hanem legalább kettőről maradt le az FTC. A realitás talaján maradva abban ugyan nem bízhatunk, hogy Real Mallorca ellen továbbjuthatott volna a Csank-legénység, de a BL-selejtező 3. fordulójában búcsúzó együttes automatikusan felkerül az UEFA-kupa főtáblájára, ahol újabb két meccs garantált.

Így viszont vége a nemzetközi szereplésnek, s a klubvezetés máris megvonhatja a pénzügyi mérleget: az UEFA-tól 230 ezer svájci frankra (38 millió forint) számíthat. (Továbbjutás esetén további 80 ezer frank járt volna, a "nagy pénz", 1,5 millió frank a BL főtáblájára jutás esetén ütötte volna a klub markát.)

Egyenleget vonhatott Csank János is, aki ezt a következőképpen tette: "Az edzőt az eredmény minősíti, de ez nem azt jelenti, hogy az edző számára közömbös lenne, miként is születik meg az az eredmény. Úgy érzem, jobbak voltunk, mindent megtettünk a győzelem érdekében, sajnos a gól azonban hiányzott. Nem könnyű a búcsút feldolgozni, nekem egy ilyen meccs után mégis könnyebb, mint ha simán levernek bennünket. Amennyire tapasztalom, ezúttal a közvélemény is mellénk állt, elismerik, hogy becsülettel küzdöttünk. S bár most még a kudarcélmény dolgozik bennem, számomra is megható látvány volt, ahogy a mérkőzés után több játékosom is őszintén sírt. Ez azt mutatja, vannak érzelmeik, gondolkodnak, s ez a fejlődés kulcsa. Nincs más választásunk, túl kell lépnünk a vereségen. Nem mondom, Sopronban nehéz lesz ilyen formában játszani, hiszen a körülmények sem ugyanazok, nem este és nem 30 ezer néző előtt lépünk pályára, de most már a bajnokságban kell helytállnunk."

Novák Miklós

SZTÁR Sport

Korábban az [origo]-ban:

Drámai körülmények között búcsúzott az FTC