Vágólapra másolva!
A sportág jelenlegi állapotát tekintve úgy ki lehet kapni, ahogy tette azt a magyar labdarúgó-válogatott szombaton este Parmában, ahol a vb-selejtező 8. csoportjából veretlenül továbbjutó olasz együttes 1-0-ra legyőzte Gellei Imre legénységét. A magyar csapat a korábbiakhoz képest feltűnően fegyelmezetten, felkészülten futballozott, igaz, ez a produkció is vereséget, a csoportban pedig a negyedik helyet jelentette. Gelleivel, az ideiglenesen kinevezett kapitánnyal, akinek éppen Parmában járt le a mandátuma az A-válogatottnál, vasárnap délután beszélgettünk, amikor is Balatonalmádiban, családi körben értük utol. Ugyancsak beszéltünk Kuttor Attilával, aki kulcsfigura volt a nemzeti11 védelmében.

A parmai produkciótól természetesen nem szabad elájulni, a kapuralövések hatékonysága például gyalázatosra sikeredett, ám annyit azért feltétlenül jelzett, hogy a magyar csapatban az elmúlt hónapokban mutatottnál lényegesen több elképzelés van.

Bodnár üldözi Del Pierót - a kijevi védő remekelt
- Nem félt a területvédelem alkalmazásától a villámgyors olasz csapat ellen?

- Ideiglenes kapitánysága alatt ugyan két vereséget könyvelhet el, ám a parmai találkozón hosszú idő után valóban csúsztak-másztak egymásért a játékosok. Miként érte el ezt az egységet a tatai egy hét alatt?
- Nincs ebben semmi extra, sokat kell velük foglalkozni mentálisan is. Vallom, a futballban mindennek az az alapja, hogy összetartó közösséget kell létrehozni.

- Kikkel volt különösen elégedett a Stadio Tardiniben?
- Szinte mindenkivel, a magunk mércéje alapján hatosnál rosszabb érdemjegyet senkinek sem adnék. A játékosok óriási futómunkát végeztek, sok energia elment a labdaszerzésre. De ha már ki kell emelni néhányukat, akkor Király Gabi magabiztos védései, Dárdai hatalmas mezőnymunkája, a Kuttor, Juhár duó hatékony védőjátéka mindenképpen elismerést élrdemel, akárcsak az, hogy Miriuta szellemi vezér volt a középpályán, pedig Albertini személyében kellemetlen ellenfélre akadt, Sebők Vili ugyanebben a sorban nagyot küzdött Tottival, továbbá Bodnár és Pető Tamás is remekül bírta azt a nyomást, amit az olaszok kényszerítettek ránk a 90 perc folyamán. A problémát abban láttam, hogy nem sikerültek az utoló passzaink.

- A közelgő kapitányválasztás miatt most különösen érdekes, mit mondtak Önnek az MLSZ vezetői a lefújást követően?
- Gratuláltak, valamint megköszönték nekem és a csapatnak is a hozáállást. A szombaton lezárult sorozat sok tanulsággal szolgált.

- S mit szólt a magyar csapat teljesítményéhez olasz kollégája, Giovanni Trapattoni?
- Úriemberként nyilvánult meg, elsőként gratulált csapatunk fegyelmezett és szervezett játékához, majd hozátette, kívánja, hogy a jövőben legyen 1-2 olyan labdarúgónk, aki képes a mérkőzés eldöntésére.

- Nagyon csalódott lenne, s nem érezné méltánytalannak, ha jövőbeni kapitányként nem Önre esne a szövetség elnökségének választása?
- Nem érezném méltánytalannak,és bosszús se lennék, hiszen sok örömöm telt eddig is az utánpótlás válogatottban. Mondhatnám úgy is, ez szolgálat, de leginkább kihívás, aminek illik eleget tennem.

Ezek után megkerestük Kuttor Attilát, a Debrecen védőjét is, aki hosszú idő után lett újra válogatott, s hasonlóan a kapitányhoz, ő is családi körben pihente ki az olaszországi fáradalmakat. A "Kutya" becenévre hallgató játékos ekképp elevenítette fel az olaszok elleni fellépést: "Szencációs hangulat uralkodik az olasz futballban. A városban az emberek rendre megszólítottak bennünket, a stadionban a nézők és a hazai játékosok egy percig se néztek le bennünket, sőt, feltűnt, hogy Tottiék a kézfogáskor a szemünkbe néztek. Tapasztalatból mondom, nem mindig van így a nemzetközi világban. A taktikánkban ugyan megvolt a kockázat, hiszen mindössze egy hetünk volt arra, hogy a területvédekezést közösen gyakoroljuk, s noha akad még javítanivaló ez ügyben, azért alapjaiban jól sikerült a parmai fellépésünk. Az olaszok fegyelmezett célfutballt vezettek elő, Del Piero óriási klasszis, amikor hozzá került a labda, nagyon kellett vigyázni. Csapatunkban mindenki megtette a magáét, a legnagyobb erényünk az volt, hogy mindig kisegítettük egymást. Mi a jövőben is csak az egységünkben bízhatunk, hiszen nálunk nincsenek olyan futballisták, mint az olaszoknál, akik egyedül képesek lennének eldöntetni mérkőzéseket."

Korábban:

Bánki József