Társoldalunk:

Szigorodó gazdasági előírások a Borsodi Ligában

A jövőben csak az a futballcsapat nevezhet a bajnokságba, amely legalább annyi likvid tőkével rendelkezik, hogy egy évre ki tudja fizetni a szerződéses játékosok járandóságait. Szigorodnak a hivatásos labdarúgás gazdasági előírásai, bevezetik a licencrendszert. A jövő évtől új, jelentős forrással bővül a klubok bevétele, ha jól értékesítik a felújított pályák üzleti páholyait.

A következő futballbajnokságnak licencrendszerrel vágnak neki a magyar csapatok, a játékosok garantált fizetése ugyanúgy szerepel majd a dokumentumokban, mint a pályák műszaki állapota.

A labdarúgók fizetése egyre nagyobb gond sok országban, de míg nálunk főként azért felkapott téma, mert ízesen lehet szidni a vadászati tilalom alá soha nem eső botlábúakat, addig nyugaton azért foglalkoznak vele, mert még a legmenőbb klubok is csődbe mehetnek a csillagászati bérek miatt.

A Lazio elnöke, Sergio Cragnotti nemrégen egy jelentésben fogalmazta meg a már korábban is pedzegetett megoldást: csak a fizetési plafon mentheti meg a labdarúgást. Vagyis amerikai mintára be kellene vezetni a "salary cap"-et a futballban is. Cragnotti szerint évi 4,1 millió eurónál egy játékos sem kereshetne többet.

Határozott ötlet, de nehezen megvalósítható, már csak azért is, mert a foci nem olyan zárt rendszer, mint mondjuk az NBA, és valószínűleg ellenkezne a szabad versennyel is. Az UEFA elnöke, Lennart Johansson múlt heti magyarországi látogatása során elmondta, hogy nem tervez fizetési plafont az európai szövetség, viszont, mivel valóban aggasztó sok klub gazdasági helyzete, licencrendszer bevezetésén dolgozik, amellyel megpróbálja rávenni a csapatokat, hogy csak annyit költsenek, amennyit fedeznek a bevételeik.

Fizetési plafon a magyar futballban sem lesz - pedig felmerült az ötlet -, de a hivatásos liga már a múlt bajnokságban elkezdett dolgozni egy európai mintára megálmodott licencrendszer kialakításán. Muszbek Mihály igazgató érdeklődésünkre elmondta, februárban nyilvánosságra hozza a liga az új licenceket, hogy a 2002/2003-as bajnokság előtt valamennyi csapatnak legyen ideje felkészülni. A klublicenc foglalkozik többek között a játékosok fizetésével: csak az a csapat indulhat, amelyiknek legalább akkora likvid tőkéje van, hogy egy évre ki tudja fizetni a szerződéses játékosok járandóságait. Gyakorlatilag tehát az asztalra kell tenni a futballistákra szánt pénzt. Csökken a túlköltekezés veszélye, így kevesebb az esély a csődre, feltéve, hogy a klub valóban a játékosokat fizeti majd ki abból a pénzből. A labdarúgók jól járnak, mert nem maximálják a fizetésüket, ráadásul garantáltan megkapják a pénzüket. Szóval a pénzüknél lesznek a játékosok, de a klubok is, mert, ha működik a licencrendszer, nem mennek tönkre menet közben. A gazdasági előírások szigorodni fognak, megkötés lesz az is, hogy a foglalkoztatási költségnek - az alkalmazottak bérének - egyensúlyban kell lennie a bevételekkel.

Már csak a bevételi oldalnak kell jól alakulnia. A múlt bajnokságban hideg zuhanyként érte a ligát, hogy nyolc százalékkal kevesebb néző ment ki a stadionokba, mint egy évvel korábban. Muszbek most derűlátóbb, abban bízik, hogy a téli szünetre az átlagos nézőszám a tavalyi 4200-ról felmegy 4500-ra. Vagyis majdnem visszajön az elvesztett nyolc százalék. És, mint mondta, a jövő évtől jelentős forrással bővül a klubok bevétele, mert kiadhatják a felújított stadionok üzleti páholyait.

Hogy aztán mennyivel nő a bevétel, az majd kiderül, a páholyok forgalmán mindenesetre le lehet mérni, hogy mennyire érdeklődik az üzleti világ a hazai futball iránt.

Milliárdos keresetek

Az elmúlt hat évben a nagy nyugati egyesületeknél megduplázódott a labdarúgók átigazolási díja - a Bosman-törvény miatt a klubok hosszabb és drágább szerződésekkel kötik le a játékosokat -, ma az átlag tarifa tízmillió euró Németországban, Angliában vagy Olaszországban. És a fizetések is elképesztően megnőttek. A legdrágább focista, Zinedine Zidane például 12,5 millió, Ronaldo meg 7,7 millió eurót keres egy évben a francia La Tribune gazdasági lap értesülései szerint. Vagyis Zidane több mint hárommilliárd forintot keres, ebből elélne majdnem az egész magyar NB I. Még a sokáig mértéktartó britekkel is elszaladt a ló, a legfrissebb tanulmányokban az áll, hogy az angol klubok a leggazdagabbak - az üzleti forgalmuk meghaladta az 1,61 milliárd eurót -, de a bérek inflációja miatt sok csapatnak bizonytalan a mérlege. Többet fizetnek, mint amekkora a bevételük, így az összes angol klubnak összesen 95 millió eurós vesztesége volt.

Kósa Tamás

Korábban: