Társoldalunk:

Jäkl Antal, a falusi srácból lett magyar bajnok

Évek óta a Dunaferr meghatározó labdarúgója Jäkl Antal. Mindezt alátámasztja Egervári Sándor, az újvárosaik vezetőedzőjének a véleménye, aki szerint Jäkl nélkül tavalyelőtt nem lehetett volna bajnok a Dunaferr. A futballban bűvösnek tekinthető harmincadik életévét vasárnap betöltő középpályással a sportágról és a magánéletéről is beszélgettünk.

- Tősgyökeres baranyaiként mit jelent önnek Dunaújváros?
- Pályafutásom legcsodásabb döntése volt, amikor öt éve a Dunaferrhez igazoltam, pedig hívott a ZTE és a Sopron is. Megszerettem a csapatot, a várost is, áldom az eszem, hogy annak idején barátommal, Tököli Attilával úgy döntöttünk, hogy ideszerződünk.

- Pécsre gyakran hazajár még?
- Amint csak tehetem, a családdal együtt indulunk is, hiszen majdnem mindent Pécsnek köszönhetek, s visszavonulásom után ott is telepszünk le, viszont sajnálom, hogy ennyire visszaesett a futball arrafelé.

- Gondolom, gyermekként is nagy PMSC-szurkoló volt.
- Tévedés. Édesapámmal ellentétben - aki a Vasasért szorított - én óriási Fradi-drukker voltam. Nyilasi, Törőcsik és Détári mély nyomot hagyott bennem, mint ahogy a szovjetek elleni mexikói 0-6 is, hiszen úgy bíztam a győzelemben, hogy utána szanaszét vertem a kerti szőlőnket. Képzelheti, mit kaptam ezek után édesapámtól.

- Később aztán játszhatott eleget kedvenc csapata, a Ferencváros ellen.
- Sőt, 1985-ben, 24 évesen éppen az én gólommal vertük a Fradit 1-0-ra, persze idővel azért már tompult is a zöldek iránti rajongásom, ami talán érthető. Egyébként akkori pécsi edzőmnek, idősebb Dárdai Pálnak rengeteget köszönhetek, s bizony ifjabb Dárdaival, Fehér Csabával, Tökölivel, Ulveczkyvel és Pest Rolanddal a sorainkban jó csapattot alkottunk akkoriban a Mecsekalján.

- Kit tart a legjobb magyar labdarúgónak?
- Sok jó van, mint például Tököli, Illés, Halmai, Király Gabi, de egyelőre még nincs kiugró egyéniségünk.

- S a külföldiek közül?
- Del Piero a legpengésebb, de nem biztos, hogy a leghasznosabb is.

- Akkor mondja a leghasznosabbakat.
- Ha lehet, akkor a posztomról jelölném meg a Manchester Unitedből az ír Roy Keane-t és az argentín Verónt, de minden idők legjobbjának feltétlenül Maradonát tartom.

- Legjobb barátai?
- Nincs sok belőlük, de a Dunaferrből a régi harcosokat, Tököli Attilát és Lengyel Ferit, valamint a Celldömölkön játszó Cseke Lacit máig annak tartom.

- Mire a legbüszkébb eddig karrierjéből?
- Arra, hogy egyszerű falusi srácként magyar bajnok lehettem a Dunaferrel. Különben évek óta az egységet és a jó játékosállományt, továbbá a remek szakmai munkát tartom a sikereink zálogának, igaz, az utóbbi hónapokban nem igazán villogunk, talán kissé jóllakottá váltunk a bajnoki aranyéremtől.

- A válogatottságról már teljesen lemondott?
- Már a Dunaferrbe is nehéz bekerülnöm, hiszen a posztomon Zováth remekül futballozik, így a válogatottság számomra már illúzió, s reálisan nézve, ez volt a helyzet korábban is. Annak idején elsősorban azért, mert a helyemen Halmai Gabi szerepelt, aki ezen a poszton a legjobb volt Magyarországon, ráadásul túlzottan lelkizős tipus is vagyok.

- Ez miben nyilvánul ez meg?
- Például napokig nem tudom túltenni magam egy-egy hibámon, s mire sikerül, már ki is kerültem a csapatból, noha tudom, ez is benne van a fociban. Bezzeg Töki, azaz Tököli és Rósa Henrik pillanatok alatt rendezi magában a hasonló eseteket, s nekik van igazuk.

- Mi a véleménye a magyar futball vezetőiről?
- Nincs könnyű dolguk, ám hogy morálisan évek óta képtelen előrelépni a sportág, abban ők is "vastagon" benne vannak.

Bánki József

Korábban:

Üllői úti Dunaferr-lecke a Fradinak