Társoldalunk:

Nincs egyértelmű esélyese az Aranylabdának

Az elmúlt évekkel ellentétben idén még csak megközelítőleg sem lehet előre sejteni, hogy ki nyeri a legjobb, Európában szereplő labdarúgónak járó díjat, az Aranylabdát. A France Football által alapított trófea jelöltjeinek ötvenes listáján ugyanis legalább négy olyan focista van, aki ebben az esztendőben mutatott teljesítménye alapján megérdemelné ezt a kitüntetést, és most nincsen olyan favorit, mint az elmúlt években volt. Ezúttal valóban a France Football karácsonyi számának címlapjáról fog kiderülni az aranylabdás személye.

Fotó: Reuters
Kahn lehet a második aranylabdás kapus
Három évvel ezelőtt, 1998-ban egyértelmű volt, hogy a világbajnokság döntőjében két gólt szerzett Zinedine Zidane lesz a nyertes, egy évvel később csak David Beckham és Rivaldo között dőlhetett el az elsőség sorsa, tavaly pedig a világ legdrágább játékosává avanzsált és az Európa-bajnokságon remekül teljesítő Figo volt a legesélyesebb.

Idén viszont senkit sem lehet egyértelműen favoritnak nevezni, mert bár kiemelkedő teljesítményekben nem volt híján az esztendő, igazán kiugróan futballozó játékosra nem volt példa. Idén nem volt világ- vagy Európa-bajnokság, amelyen valaki igazán villoghatott volna, a Copa Américát a kolumbiai csapat nyerte, amelyben jószerével nem is volt Európában szereplő játékos. Maradtak tehát az európai kupák, és a két, trófeát elhódító csapatban egyaránt volt egy olyan futballista, aki jogosan pályázhat az Aranylabdára.

A legrangosabb európai klubkupát, a Bajnokok Ligáját 2001-ben a Bayern München nyerte, és bár a csapatban többen is remekül teljesítettek, azzal senki sem vitatkozhat, hogy a gárda legjobbja a kapus, Oliver Kahn volt. A hálóőr végig egyenletes teljesítményt nyújtott, több alkalommal bravúrral mentette meg együttesét a góltól, a döntőben pedig a tizenegyesrúgások során brillírozott, két büntetőt is kivédett. Ráadásul sportemberi nagyságáról is tanúbizonyságot tett, amikor az ellenfél kapusát, Santiago Canizarest vigasztalta. Győzni akarása igazi vezéregyéniséggé tette a Bayernben. Igen ám, de a német válogatottal Kahn már nem szerepelt ilyen jól, mert bár kijutott a vébére, pótselejtezőre kényszerült, és az angolok elleni selejtezőn öt gólt is kapott. Ráadásul az Aranylabdát általában támadó szellemű játékos szokta kapni, védő és kapus is csak egyszer-egyszer hódította el a díjat (Matthias Sammer, illetve Lev Jasin). A történeti múlt tehát Kahn ellen szól.

Fotó: Reuters
Owennek sikerülhet, ami kor- és honfitársának, Beckhamnek nem
Az UEFA-kupában a Liverpool FC diadalmaskodott, és egyébként is, a 2001-es esztendő a Vörösök nagy éve volt. A Gérard Houllier vezérelte gárda egyedülálló módon öt trófeát is elhódított, az UEFA-kupa mellett az FA-kupában, az angol ligakupában, az európai Szuperkupa-döntőn és a Charity Shielden (az angol Szuperkupa megfelelőjén) sem talált legyőzőre. Az öt döntőből kettőt Michael Owen döntött el (FA-kupa, európai Szuperkupa), de a szélvészgyors csatár az UEFA-kupa fináléján is jól játszott. Ráadásul éppen ő volt az, aki főszerepet vállalt Oliver Kahn "kitömésében", mesterhármast vágott a német válogatott ellen az angol csapat színeiben. Egyedülálló teljesítmény egy olyan focistától, akit fiatal életkora ellenére sokan már leírtak visszatérő sérülései miatt. Ez alapján Owennek állna az Aranylabda, ám ő nem az a típusú futballista, aki a labdarúgás régi erényeit, a "szépséget" képviselné. Legfőbb erénye, hogy rendkívül gyors, és remek arányban használja ki helyzeteit, de a szurkolók nem a káprázatos cselei miatt szeretik őt. Márpedig az előző négy Aranylabda-győztes mind ilyen "klasszikus klasszis" volt, Ronaldótól egészen Figóig.

Ebből a szempontból két játékos jöhet szóba: Raúl és Francesco Totti. Mindkét futballista remekül, és főleg látványosan játszott ebben az évben, klubcsapatával bajnoki címet nyert, és hazája válogatottjával is jól szerepelt, kijutott a világbajnokságra. Sokak szerint főleg Raúl érdemelné meg az Aranylabdát, hiszen a fiatal csatár (még mindig csak 24 esztendős múlt a nyáron) az elmúlt öt esztendőben ott volt a jelöltek között - ez rajta kívül még Batistutának, Beckhamnek, Rivaldónak, Roberto Carlosnak és Zidane-nak sikerült, közülük ketten már nyertek is -, és elképesztő tempóban gyártotta a gólokat. Nem csak játékstílusa emlékeztet a régi nagyokra, hanem az is, hogy karrierje során csak egy csapatban futballozott, és ma már a Real Madrid szimbólumának számít.

Fotó: Reuters
Totti (elöl) abszolút esélyes, Hyypiä azonban csak reprezentál a névsorban
Francesco Totti ebben is hasonlít rá - ő az AS Roma csapatkapitánya, a szurkolók bálványa, aki ifjúkorában még az ultrák között szurkolt a Farkasoknak -, abban viszont nem, hogy igazából csak az elmúlt évben tört be a világ labdarúgásába. Olaszországban már korábban is ismerték a tehetségét, de a nemzetközi színtéren csak az elmúlt két évben futott be. Ő ráadásul nem is olyan gólerős, mint Raúl, kedvenc szerepköre az irányító középpályás, amolyan "fantasista", aki legalább ugyanannyi gólpasszt ad, mint ahányszor eredményes.

Igazából ez a négy labdarúgó az, akinek esélye lehet az Aranylabda elhódítására. Zinedine Zidane körül ugyan hatalmas volt a felhajtás a nyáron klubváltása okán, amellyel ő lett a világ legdrágább játékosa, de a Juventusban egyáltalán nem, a Realban pedig csak az év utolsó két hónapjában nyújtotta azt, amire valóban képes. A tavalyi győztes, Luis Figo ugyan semmivel sem mutatott rosszabb teljesítményt, mint egy évvel korábban, de most nem ő volt a figyelem középpontjában, így maximum az élcsoport valamelyik helyére pályázhat, Rivaldo pedig csak időnként villantotta fel kivételes klasszisát.

Ami a France Football által közzétett ötvenes listát illeti, természetesen megint sok helyen lehet vitatkozni vele. Jó néhány olyan labdarúgó is felkerült a jelöltek közé, aki a 2001-es évben (saját magához képest) nem nyújtott kiemelkedő teljesítményt, ám hírneve, korábbi eredményei alapján bizalmat szavaztak neki. Véleményünk szerint ezen focisták közé tartozik Manuel Ruí Costa, Lilian Thuram és Marcel Desailly is. Hidetosi Nakata és Harry Kewell beválasztásakor az is szempont lehetett, hogy Ázsiát, illetve Óceániát is képvielje valaki.

Nehéz megítélni Gaizka Mendieta vagy éppen Pavel Nedved teljesítményét, hiszen ők az év első felében remekeltek, klubváltásuk óta viszont csak keresik egykori önmagukat. A lista összeállítását francia zsurnaliszták készítették, így nem meglepő, hogy a francia bajnokság két fő gólvágója, Pedro Pauleta és Sonny Anderson is ott van a jelöltek között - meglehet, ha a Kickernél találták volna ki az Aranylabdát, akkor Claudio Pizarro, ha pedig a spanyol Don Balónnál, akkor Diego Tristán is felkerült volna a kiválasztottak közé.

Fotó: Reuters
Most látszik igazán, milyen parádés a Real Madrid kerete: Raúl, Zidane és Figo egyaránt eséllyel pályázik
Pár labdarúgó kihagyása viszont teljességgel érthetetlen. Az argentin Roberto Fabián Ayalát a Bajnokok Liga legjobb védőjének választották meg, a Valencia kapta a második legkevesebb gólt a spanyol bajnokságban a 2001-2002-es szezonban eddig, ám a hátvéd mégsem került fel az első ötven közé. Honfitársa, Walter Samuel is nagyon hiányzik a jelöltek közül, hiszen a fiatal futballista kulcsszerepet játszott az AS Roma bajnoki címében, és hazája válogatottjában is alapember.

A Bayern München bosnyák futballistája, Haszan Szalihamidzsics a bajorok talán leghasznosabban futballozó és legsokoldalúbb labdarúgója, és az idén a megszokottnál is jobban játszott, mégis kimaradt, akárcsak az Arsenal furcsa frizurájú szélsője, a svéd Fredrik Ljungberg, vagy az ír válogatott és a Leeds United nehézbombázója, Ian Harte. Ahogy Nedved vagy Mendieta bekerült fél év alapján az ötvenes névsorba, úgy a német Michael Balllacknak is szoríthattak volna helyet.

Jellemző, hogy az európai kupák döntőiben vesztes együttesekből, a Valenciából, illetve a Deportivo Alavésből Mendieta kivételével senki sincsen a jelöltek között - pedig az Alavés jelenleg is vezeti a spanyol bajnokságot! Mint ahogyan az is jól mutatja az európai labdarúgásban uralkodó tendenciákat, hogy az ötven focistából mindössze ketten játszanak a topligákon kívül: Henrik Larsson Skóciában, Emmanuel Olisadebe pedig Görögországban.

Ajánlat: