Társoldalunk:

Döntetlen Spanyolországban és Hollandiában

Valóságos mérkőzésdömpinget rendeztek szerdán, hiszen összesen 18 barátságos válogatott találkozóra került sor, amelyeken 16 világbajnoki résztvevő szerepelt. A legmeggyőzöbb teljesítményt a németek nyújtották, akik egy félidő alatt hét gólt rámoltak az izraeliek kapujába, de a lengyelek és a franciák sem panaszkodhattak. Hollandia és Anglia egy barátságos, a spanyol és a portugál gárda egy nem annyira barátságos döntetlent játszott egymással, az olaszok viszont - kicsikart győzelmük ellenére - saját közönségük előtt szerepeltek le az Egyesült Államok ellen.

Fotó: EPA
A Fritz Walter-stadionban  hatalmas biztonsági intézkedések közepette fogadták Izraelt
A spanyol-portugál mérkőzés számított talán a legnagyobb rangadónak a nap folyamán, nem csak azért, mert mindkét ország ott lesz a világbajnokságon, hanem annak okán is, hogy a két szomszédvár mindig is nagy riválisnak számított. Külön pikantériát adott a meccsnek, hogy Barcelonában rendezték, így a portugálok legnagyobb sztárja, Luis Figo (aki 2000 nyarán a katalán gárdát hagyta ott a Real Madrid kedvéért) nem számíthatott valami jó fogadtatásra. A középpályás minden egyes labdaérintését kifütyülték, pedig a találkozó színhelye nem is az FC Barcelona stadionja, hanem az Espanyol otthona volt.

A luzitánok jobban kezdték a meccset, és irányították a játékot, míg a házigazdák kontrákkal igyekeztek veszélyt okozni a vendégek kapuja előtt, ám ők kerültek hátrányba, miután Figo szabadrúgása után a rosszul kimozduló Iker Casillas előtt Jorge Costa fejelt a hálóba. Az első félidő utolsó tíz percére aztán beleerősítettek a spanyolok, és gyors egymásutánban több helyzetet is kidolgoztak. A Betis újonca, Joaquín azonban mellé lőtt, míg Vicente próbálkozását a portugál kapus védte. Fernando Morientes már jobban koncentrált, a kiváló formában lévő csatár egy kapu előtti kavarodást követően megszerezte az egyenlítő találatot.

A szünetben a spanyolok négyet, a portugálok pedig hatot cseréltek, és az új játékosok a házigazdáknál fociztak jobban: a hispánok a második játékrészben letáboroztak a portugál kapu előtt. A Morientest váltó Diego Tristán két alkalommal is csak centikkel lőtt mellé, a szintén a szünetben beállt Gaizka Mendieta szabadrúgását pedig a kapus tolta a léc fölé. Eközben persze a cseredömping is folytatódott: a portugáloknál mindössze hárman maradtak végig a pályán, míg a spanyoloknál mindössze Nadal játszotta végig a meccset. Az ezen a találkozón remek játékkal debütáló Joaquínt sem cserélték le, ő Figo meglehetősen durva belépőjét követően nem tudta folytatni a játékot, ám mivel a spanyoloknak már nem volt több cseréjük, az utolsó percekben emberhátrányban futballoztak.

Szintén két vébérésztvevő találkozott Cataniában, ahol Olaszország az Egyesült Államok válogatottját fogadta. A taljánok mestere, Giovanni Trapattoni a kezdő csapatban adott lehetőséget a Torino csapatkapitányának, Antonio Astának, aki ezen a meccsen mutatkozott be a válogatottban, de a tréner nem lehetett elégedett a teljesítményével, mint ahogyan az egész olasz csapat gyászosan futballozott az első félidőben.

Az amerikaiak szinte minden párharcot megnyertek, sokkal gyorsabbak voltak, ráadásul a házigazdák több hajmeresztő hibát is elkövettek, és csak a szerencsének köszönhették, hogy nem kerültek hátrányba. Cristiano Zanetti eladott labdája nyomán Landon Donovan egyedül törhetett kapura, ám a kapufát találta el, Ernie Stewartot pedig két alkalommal is csak a partjelző zászlója állította meg - nem biztos, hogy helyesen.

A lelátón lévő amerikai drukkerek - akik a közeli katonai bázisról érkeztek - nagy hangon bíztatták kedvenceiket, míg az olaszok kifütyülték válogatottjukat, sőt, a félidő utolsó perceiben már a vendégeknek "olléztak". Trap a szünetben a teljes csatársorát lecserélte, Totti, Vieri és Di Vaio lejött, Doni, Del Piero és Marazzina pedig beállt, Astát pedig Zambrotta váltotta. A cserék hatására az olaszok játéka hatalmasat javult. Különösen Del Piero és az ezen a meccsen debütáló Marazzina játszott jól, ők ketten hozták össze a taljánok győztes gólját is: a Chievo csatára Zambrotta passzát követően egyedül lépett ki, de önzetlenül Del Pieróhoz játszott, akinek így csak az üres kapuba kellett betalálnia. Végül ez az egyetlen találat született a meccsen, de Trapattoni a győzelem ellenére sem lehet elégedett csapatával.

Érdekes meccsnek ígérkezett a holland-angol összecsapás is, különösen annak fényében, hogy a Sven-Göran Eriksson által vezetett briteket eddig csak az Oranje tudta megverni, ám a németalföldiek nem lesznek ott a vébén. A háromoroszlánosok kezdő csapata bővelkedett a meglepetésekben, hiszen Eriksson három csatárral küldte pályára együttesét, akik közül Michael Ricketts és Darius Vassell is újonc volt, de a balhátvéd Wayne Bridge sem játszott korábban a nemzeti tizenegyben. Az angolok nem kezdték rosszul a meccset, de a vezetést mégis a hazaiak szerezték meg Sol Campbell hibáját követően: a középhátvéd rosszul fejelt el egy labdát, majd nem tudott menteni Ruud van Nistelrooy elől, végül pedig Patrick Kluivert lövésébe olyan szerencsétlenül ért bele, hogy a labda védhetetlenül pattant a hálóba.

A britek továbbra is fölényben voltak, és különösen Vassell játszott jól: megtartotta a felívelt labdákat, és jól is játszotta meg azokat. A szünetben az angolok hármat, míg a hollandok kettőt cseréltek, és a forgatókönyv nem változott: továbbra is a vendégek játszottak fölényben, ám Van der Saaron nem tudtak kifogni. Negyedórával a lefújás előtt azonban megtört a jég, és Vassell feltette a koronát teljesítményére: Beckham pazar beadása után a levegőben úszva, félfordulattal, kapásból juttatta a labdát a hálóba. A támadó ezzel a 176. angol focista lett, aki bemutatkozó mérkőzésén gólt tudott elérni.

 Az argentin együttes némi meglepetésre csak egy 1-1-es döntetlent ért el Wales otthonában, sőt, a házigazdák akár a győzelmet is megszerezhették volna. Igaz, a dél-amerikai csapat elsősorban kísérletezésre használta a találkozót , hiszen a válogatottba hosszú szünet után ismét behívott Claudio Caniggia és Juan Román Riquelme is a kezdő tizenegyben kapott helyet, ráadásul külön megkérték a walesieket arra, hogy a cardiffi Millenium Stadium tetejét csukják be, mivel a vébén is fedett pályán kell majd szerepelniük. Az első félórában a vendégek játszottak fölényben, a hazaiak saját térfelükről is alig tudtak kijönni, de szép lassan kiegyenlítődött a játék, és a walesiek szereztek vezetést. Ryan Giggs (aki pályafutása során most mindössze másodszor szerepelt barátságos mérkőzésen a válogatottban) beadását a Newcastle támadója, Craig Bellamy értékesítette.

Bellamy gyorsasága mellett John Hartson is sok problémát okozott az argentin védelemnek, a Celtic támadója kis híján növelte a hazaiak előnyét a második félidőben, ám a vendégek kapusa, Sebastián Saja nagyot védett. A dél-amerikaiak egyenlítő gólját Verón pazar passza előzte meg, az átadás után Julio Cruz lőtt a hálóba, de az utolsó percekben Simon Davies révén kis híján mégis a hazaiak szerezték meg a győzelmet.

A címvédő franciák viszont nem kísérletezgettek, olyan csapattal léptek pályára a románok ellen, amellyel akár a világbajnokságon is találkozhatunk majd, és a gallok nem is vártak túl sokat a vezetés megszerzésével: még egy perc sem telt el a meccsből, amikor Emmanuel Petit szabadrúgását a hosszú oldalon érkező Patrick Vieira a kapuba fejelte. A szakadó esőben lejátszott meccsen gyorsan megszületett a következő találat is: Petit ezúttal maga volt a végrehajtó, mintegy 25 méterről bombázott a felső sarokba.

A románok azonban nem adták fel a küzdelmet, és pár perccel később tizenegyeshez is jutottak, ám Adrian Mutu lövését a Barthezt helyettesítő Ulrich Ramé szögletre ütötte. A szünetben Lemerre mester mindkét gólszerzőt lecserélte, és a második félidőben a vendégek már többet birtokolták a labdát, ám támadásaikban nem volt sok átütő erő. Két perccel a lefújás előtt azért a szépítést megszerezték Viorel Ganea révén, aki egy szögletet követően az ötösön mellre vette a labdát, majd hanyatt vetődve behúzta a hálóba.

Nagy érdeklődés előzte meg az izraeli csapat németországi vendégjátékát, elsősorban nem sportbéli, hanem politikai okok miatt. A kaiserslauterni Fritz Walter-stadionban hatalmas biztonsági intézkedések közepette rendezték meg a találkozót, amelyen már az első félidőben is a németek játszottak fölényben, de képtelenek voltak gólt szerezni, az izraelieknek pedig ez egy támadásból is sikerült. A találat meglehetősen fura körülmények között esett: Idan Tal beadása lecsúszott a támadó lábáról, és a felső kapufáról éppen a gólvonalon álló Kahn lábára pattant, ahonnan a gólvonal mögé került. A németek csak egyet cseréltek a szünetben, ám a gárda játéka mégis sokkal hatékonyabb lett, és különösen a nagy hazai kedvenc, Miroslav Klose kapta el a fonalat, aki bő negyedóra alatt mesterhármast ért el. Közben Dietmar Hamann is betalált, és az izraeliek ezt követően teljesen összeomlottak. A hazai gárda tetszés szerint érhette el találatait, a gólgyártásból még Ricken, valamint a csereként beállt Bierhoff és Asamoah is kivette a részét. 

Ajánlat:

Svájctól is vereséget szenvedett a magyar válogatott

Korábban: