Vágólapra másolva!

Pontot mentett a Sopron Fehérváron

1900. január 01. 00:00

A mérkőzés nagy részében a Videoton játszott fölényben, a kapuja elé betömörülő soproni védőfalat azonban képtelen volt áttörni, ennek következtében a Matáv szerzett meglepő egy pontot.

Videoton-Sopron 0-0
Székesfehérvár, 4000 néző
vezette: Bede
Videoton: Végh - Kovács B., Pomper, Bekő, Vasas (Tímár 25.) - Némedi, Tóth B. - Szalai (Daniel 70.), Dvéri, Komódi (Sorato 55.) - Terjék
Sopron: Farkas B. - Perger, Szabados, Vincze G., Prazenica - Fehér, Somogyi (Horváth R. 65.), Pintér, Csiszár - Tóth M. (Bausz 83.), Sira I. (Javrujan 72.)
sárga lap: Dvéri (61.), Terjék (77.), illetve Prazenica (74.), Pintér (75.)

A Videoton téli igazolásai közül Dvéri szerződtetése kapta a legnagyobb visszhangot, pedig (eddigi eredményei alapján) van nagyobb múltú szerzeménye is a fehérvári csapatnak. A brazil Sorato hazája leghíresebb klubjaiban játszott, volt bajnok és Libertadores-kupagyőztes együttes tagja, vagyis magyar viszonylatban sztárnak számít. Hogy mit tud valójában, az nem ezen a mérkőzésen derült ki, hiszen honfitársával, a héten érkezett Daniel Cortezzel együtt csak a kispadra ültette őt Várhidi Péter.

Az átállási nehézségek miatt érthető döntés volt, más kérdés, hogy a légiósok nélküli Videoton pályára lépő tagjai sem tűntek túl frissnek. Ez pedig megkönnyítette a Sopron dolgát, tekintettel arra, hogy a vendégek egy pillanatig sem titkolták: az egy pont is remek eredmény lenne számukra. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a fő hangsúlyt a biztonságra fektették, a lényeg: tizenegyen védekeztek, s ha labdát szereztek, a két ék, Sira és Tóth gyorsaságában bíztak.

A Vidi játékából hiányzott a gyorsaság, az ötlet és a szín, vagyis azok a dolgok, amelyek alkalmassá tesznek egy csapatot a bunkerfutballal kirukkoló ellenfél megtörésére. Az első félidőben mindössze kétszer került veszélybe Farkas kapuja: előbb Dvéri rúgta el keresztben a Terjéktől kapott hosszú és pontos indítás után a labdát, másodszor Bekő szabadrúgását védte mutatós légiút végén az ifjú kapus. Ha ez kevés, mit mondjunk a soproni "próbálkozásokra"? Védekezés, rombolás, és egyetlen egyszer valami támadás féle: Sira öt védő között is ki tudott lépni, aztán kirúgta a labdát a pályáról. Nem sok - és ennyiből állt az első negyvenöt perc.

A másodikban tíz perc alatt több minden történt, mint előtte összesen. Az első támadásából két gólt is szerezhetett volna a Videoton, ám előbb Tóth Balázs, majd druszája, Bekő rontott ígéretes lövőhelyzetben, a tizenhatoson belül. A másik oldalon Csiszár oda fejelhette volna a labdát egy jobboldali beívelés után, ahova akarja - végül oda fejelte, ahova aligha akarta, a kapu mellé. A csereként azért csak beküldött Sorato jobban célzott, de hiába fejelt gólt, azt les miatt nem adták meg. Ezt sem fogadta ováció a nézőtéren, de amikor a 77. percben Terjéket finoman arrébb tették a büntetőterületen belül a védők, s Bede nem ítélt tizenegyest, az addig inkább kesergő, vagy a taktikát kritizáló közönség új ellenséget talált magának - a bírót. Pedig szegény nem tehetett a Vidi-támadások egysíkú, körülményes bonyolításáról, a hiányzó klasszisteljesítményekről, vagyis arról, hogy szinte élvezhetetlen volt a meccs.

Horváth Róbert és Csiszár újabb fejeseinél éppenséggel a Sopron is megszerezhette volna a vezetést, de őszintén szólva, ez legalább annyira érdemtelen lett volna, mintha a végén elkeseredetten rohamozó, de egyetlen kombinatív támadást felépíteni nem tudó hazaiak találnak egy gólt. Maradt a 0-0, ezért is jár egy-egy pont. Így legfeljebb a meccset végignéző párezer szurkoló érezte úgy, hogy neki semmi sem jutott.

11. perc: Terjék kitűnően indította a bal oldalon felfutó Dvérit, a középpályás jó ütemben érkezett, de ballal 12 m-ről, kapásból a bal kapufa mellé lőtt.

29. perc: Sira a fehérvári térfél közepéről egyedül vezette kapura a labdát, több fehérvári védőn túljutott már, amikor 11 m-ről Némedi mentett szögletre.