Társoldalunk:

Halmai: Csapatmunkában verhetetlen a Hapoel

A Hapoel Tel Aviv szurkolói mostanság örömmámorban úsznak, hiszen csapatuk - soraiban Halmai Gáborral és Pisont Istvánnal - immáron a legjobb nyolc között van az UEFA-kupában. Halmai Gábor kedvét az sem tudja elvenni, hogy az UEFA döntése értelmében a Milan elleni negyeddöntő első mérkőzését biztonsági okokból semleges pályán kell megrendezni. A középpályás szerint ez nem probléma, hiszen a Hapoel úgyis inkább idegenben viztézkedik.

- Hova helyezi pályafutásában az AC Parma kiverését, pontosabban a nyolc közé kerülést az UEFA-kupában?
- Mindenképpen a legszebb sikereim egyike ez, hiszen még egyetlen csapatommal sem jutottam ilyen messzire a nemzetközi kupákban. Izraelben ennek megfelelő az ünneplés is. Óriási felhajtás vesz körül bennünket, a televíziós és rádiós szerepléseinknek se szeri, se száma. Pármába négyezer szurkoló kísért el bennünket, a hazaérkezésünk után pedig talán még többen vártak ránk a repülőtéren. Itt azzal vannak tele a lapok, hogy ezzel a sikerrel futballtörténelmet írtunk, ugyanis izraeli együttesnek még sohasem sikerült a legjobb nyolc közé kerülnie az UEFA-kupában.

- Arrafelé állítólag technikásak és gyorsak is a futballisták, ám taktikailag éretlenek, a Hapoel viszont éppen a szervezettségének köszönhetően ilyen eredményes. Igaz ez?
- Száz százalékig. Edzőnk, Dror Kastan, aki a legeredményesebb izraeli szakember, hétről hétre járja a nyugat-európai klubokat, s igyekszik mindig ellesni valamit ezeken a körútakon. Csapatmunkában, taktikai felkészültségben verhetetlenek vagyunk, így hiába technikásak és fürgék az izraeli futballisták, célirányos játékunkkal általában hozzuk a meccseinket. Az UEFA-kupában pedig, noha annyiban szerencsénk volt, hogy rendre mi lőttük az első gólt, elsősorban a kontráink által lehettünk sikeresek. No meg hazai pályán, lelkes szurkolóink előtt, egyszer sem kaptunk ki, ami szintén nem véletlen. Egyedül a Parma távozott tőlünk döntetlennel, őket viszont idegenben sikerült megvernünk, természetesen kontrákkal.

- Lelkileg miként képesek feldolgozni az állandósulni látszó izraeli merényletsorozatokat, főként azt, hogy két csapat társa csak csodával határos módon élte túl a keddi lövöldözést egy étteremben?
- Bevallom, a szeptember 11-i, New York-i terrortámadás után itt is olyan biztonsági intézkedéseket vezettek be, hogy megrémültem, és haza akartam menni. A klub vezetői nyugtatgattak, hogy nem lesz semmi baj, amit hittem is, meg nem is, mivel éreztem, szükségük van rám a csapatban, nekem viszont a család biztonsága volt a legfontosabb. Később konszolidálódott a helyzet, s kénytelenek voltunk megszokni, itt a félelem az élettel együtt jár. A keddi merénylet után azonban megint megrettentem, hiszen az már túlzás, hogy egy étteremben sem lehet senki biztonságban.

- A Hapoel együttesénél mi volt az első reakció, amikor megtudták, hogy az UEFA döntése értelmében a Milan elleni találkozót semleges pályán kell megrendezni?
- A tulajdonosunk jelezte, hogy bölcsen tesszük ha felkészülünk rá, hogy nem Tel Avivban lesz a Milan elleni első meccsünk. Annyiban ez nem gond, hogy zömmel eddig is idegenben harcoltuk ki a továbbjutást.

- A Milan  ellen mennyi esélyt adnak maguknak? Gondolom megjött az étvágy a Hapoel-táborban.
- No azért az eddigi sikerektől nem szédültünk el, a korábbiakhoz hasonlóan, a Milan ellen is 30 százalék esélyt adunk magunknak, és 70-et az olaszoknak a továbblépésre. Az viszont kedvező, hogy - ha nem is Tel Avivban lesz az első mérkőzés - először mi leszünk a pályaválasztók. Amennyiben nyerünk, jöhet a már említett jó öreg kontrajátékunk. Nekünk az UEFA-kupában már minden meccs ajándék.

- Bár Illés Bélával együtt tavaly ősszel lemondták a válogatottságot, Gellei Imre szövetségi kapitány szívesen látná a újra a középpálya tengelyében a jövőben. Beszélt erről a szakvezetővel?
- Igen, de mindez számomra a legkellemetlenebb, mivel nem indulatból döntöttem, amikor lemondtam a válogatottságot. Korábban ugyanis jeleztem, ha idővel nem tudok valamilyen eredményt felmutatni a nemzeti együttesben, akár egy pótselejtezőt is, akkor inkább átadom a helyem a fiataloknak. Ilyen döntéseknél azonban az ember nem változtathatja a véleményét hetenként.

Bánki József

Fórum:

Melyik a legjobb európai klub?