Vágólapra másolva!
Több neves tévétársaságnak is veszteséget okoz a futballbajnokságok közvetítése, ezért várható a sportágba irányuló befektetések csökkenése. Mivel bevételük tekintélyes része - gyakran a fele - a tévés jogdíjakból származik, a klubok racionálisabb gazdálkodásra kényszerülnek, ezt célozza az UEFA tervezett licencrendszere is.

"Az álom véget ért" - így kommentálja a francia gazdasági lap, a La Tribune az európai labdarúgásban tapasztalható aggasztó jeleket. Az újság értesülései szerint több neves tévétársaságnak, köztük a Canal Plusnek és az RTL Groupnak is nagy veszteséggel járt az elmúlt időszakban a labdarúgó-bajnokságok közvetítése. A német Kirch csoport bajairól már a múlt évben lehetett hallani - amikor nézeteltérése támadt a Forma-1 csapatfőnökeivel -, most kiderült, hogy az előfizetős csatornája, a Premiere fordulónként kétmillió eurós veszteséget könyvel el a futballközvetítésben. A Canal Plusnek 374 millió eurós (91,3 milliárd forint) vesztesége származott a sportközvetítésekből 2001-ben, és más európai országokban is hasonló a helyzet.

A múlt évben éppen az európai sikertörténet, a Bajnokok Ligája adatait vizsgálva derült ki, hogy a labdarúgást sem lehet minden mennyiségben eladni. Tavaly őszi felmérések szerint az öt vezető tévés piacon, Németországban, Olaszországban, Franciaországban, Angliában és Spanyolországban több mint 17 százalékkal esett a BL-meccsek átlagos nézettsége három év alatt. Úgy tűnik, hogy inflálódik a futballműsor, márpedig ha romlik a nézettség, drasztikusan csökkennek majd a bevételek, pedig milyen jól ment idáig az üzlet. A bevételek az 1998-1999-es 260 millió svájci frankról egy év alatt 730 millióra (122 milliárd forint) nőttek, és úgy kalkuláltak a hozzáértők, hogy ebben az idényben megközelítik az egymilliárdot. Köszönhetően annak, hogy 24 csapatról 32-re nőtt a létszám, csak hát úgy látszik, hogy a bővített show visszaüt, mert a túl sok mérkőzéstől futballmérgezést kapnak a tévénézők.

Most pedig az derül ki, hogy a menő európai bajnokságokban sincs kolbászból a kerítés. Vagyis nem lesz, mert várhatóan változni fog a helyzet, hiszen a tévétársaságok bizonyára le akarják nyomni a jogdíjakat, és nemigen tudnak mást tenni, senki sem várhatja el tőlük, hogy szociális alapon finanszírozzák a közvetítésekből származó veszteségeiket. Angliában már áll a bál: az első, a másod- és a harmadosztály - a Premier League nincs benne - meccseit közvetítő ITV Digital a csőd szélére került, és el akarja érni, hogy a következő két évre 50 millió, és nem a szerződésben lévő 178,5 millió fontot (71 milliárd forint) fizessen az érintett 72 klubnak. Ha a liga nem fogadja el a csökkentést, a tévétársaság csődbe jut. Igaz, ha elfogadja, a csapatok kétharmada kerül nehéz helyzetbe, több tönkre is mehet.

Tehát várható, hogy jóval kevesebb pénz áramlik a labdarúgásba. Minden jel arra utal, hogy vége az aranykornak, a felelőtlen költekezés időszakának, amikor csak azt lehetett hallani, hogy a labdarúgás korunk legnagyszerűbb üzlete, csak nyerni lehet rajta. Hiszen elképesztő összegek forognak a futballban, a jobb játékosokat sok millió dollárért szerződtetik, és szintén milliós fizetésekkel honorálják, miközben évek óta szaporodtak a hírek, hogy még a nagy csapatok is egyre nagyobb hiánynyal küszködnek. Még az óvatos németeknél is a csőd szélére került nem egy csapat a múlt évben - mondta is Uli Hoeness, a Bayern München menedzsere, hogy csökkenteni kellene a játékosok fizetését -, akárcsak az olaszoknál, olyannyira, hogy a súlyosan eladósodott Lazio elhatározta, hogy bevezeti a fizetési plafont, de az adósságok csúcstartói, a legnagyobb költekezők a spanyolok. A Real Madrid köztartozása 36 millió euró (8,8 milliárd forint) volt, a Valenciáé 27, a Barcelonáé pedig 22 millió.

Az UEFA, bár a túlméretezett Bajnokok Ligáján nem akar változtatni, és a fizetéseket sem akarja hatalmi szóval korlátozni, 2004-től bevezeti a klublicencet, amelynek lényege, hogy ésszerűbb gazdálkodásra szorítja a klubokat. Szerényebb lesz a futballcirkusz.

Csak nekünk nagy a hazai jogdíj

A magyar futballbajnokik közvetítését 2000 júliusában az m1 közszolgálati televízió és a UPC Broadcast Center Ltd. - vagyis a Sport1 - vásárolta meg. A két társaság három évre 23,5 millió német márkát - akkori árfolyamon 3,125 milliárd forintot - fizet, s ha hozzáadjuk a negyedik és az ötödik évre benyújtott vételi szándékukat, akkor az összeg 44,7 millió márka lehet az öt esztendőre. Már ha valóban hoszszabbítani akarnak. Mert most egyelőre csak a Magyar Televízió közvetít, a liga a napokban tájékoztatja a szurkolókat, hogy miként alakul a tavaszi idény tévés programja.

A több mint hárommilliárdos ár egyébként sokkal több, mint amennyit vártak a futball irányítói, igaz, a pénz jó részét gyakorlatilag az állam fizeti, és az állam más területeken is sokat segít a labdarúgáson. De a nemzetközi piacon még így is elenyésző összeg ez, ha meggondoljuk például, hogy az angol bajnokik közvetítési jogát összesen több mint 800 milliárd forintnyi fontért adták el három évre, vagy hogy egyes tévétársaságok néhány havi vesztesége is nagyobb mint a hazai jogdíj.