Vágólapra másolva!

A nap játékosa: Marcio Amoroso (Borussia Dortmund)

1900. január 01. 00:00

A Borussia Dortmund együttese a nyáron rekordösszeget fizetett ki az AC Parmának a brazil Marcio Amorosóért, a németek ugyanis 51 millió márkát adtak a futballistáért - igaz, ebből csak 15,5 milliót készpénzben, a maradék ösezeget Evanílson játékjoga adta ki. Amoroso ugyan többször is konfliktusba került trénerével, Matthias Sammerrel, de góljai önmagukért beszélnek: a Milannak mindjárt hármat rúgott.

Marcio Amoroso 1974. július 5-én született Brazília fővárosában, Brasiliában. Igen hamar első osztályú csapat tagja lett, hiszen már 1992-ben bemutatkozott a Guarani színeiben a brazil bajnokságban. A Sao Paolo államban lévő Campinas városának csapatában azonban nem sok időt töltött, hiszen nagyon fiatalon, már 1992 márciusában külföldre igazolt. Nem Európába, mint ahogy a brazil labdarúgók többsége teszi, hanem az akkoriban fellendülésnek induló futballú Japánba. Új csapata a Verdy Kawasaki lett. Itt két évet töltött el, és 1994-ben visszatért nevelőegyütteséhez, a Guaranihoz. Ebben az évben sikerült neki a nagy áttörés, hiszen nem kevesebb, mint tizenkilenc gólt szerzett a bajnokságban. Ekkor még a szövetségi kapitány, Mario Zagallo is felfigyelt rá, és egy interjújában a brazil labdarúgás egyik leendő nagy ígéretének nevezte a csatárt. A hirtelen jött dicsőség azonban ugyanolyan hamar el is szállt, hiszen a következő esztendőben súlyos sérülést szenvedett, és mindössze hat mérkőzésen szerepelhetett a csapatában. Igaz, ezen a hat találkozón négy gólt szerzett. Az 1996-os esztendőt már Brazília egyik legpatinásabb együttesében, a Flamengóban kezdte, ahol Romário mellett is befért a csapatba. Összesen tizenhat alkalommal lépett pályára, és négy gólt szerzett.

1996 nyarán az ő számára is teljesült a brazil játékosok nagy álma, az európai szerződés. A Serie A újonc gárdája, az Udinese szerződtette. Első gólját az olasz bajnokságban elég későn, csak a tizennegyedik fordulóban szerezte, igaz, akkor a Fiorentina ellen mindjárt kettőt is lőtt. Később már megtalálta a góllövő cipőjét, mert a szezont tizenkét góllal zárta, ami csak eggyel volt kevesebb, mint a házi gólkirály Bierhoff találatainak száma. Ezt követően kevesebb lehetőséget kapott, és csak öt alkalommal talált be az ellenfelek kapujába, de az 1998-99-es idényben ismét ő lett az első számú középcsatár Bierhoff távozásával, és 22 találattal gólkirály lett Olaszországban. A válogatottba is bekerült, ahol az oroszok ellen rögtön két gólt szerzett, de később sérülése miatt sokat kellett kihagynia. A Dortmund ennek ellenére bízott benne, és úgy tűnik, hogy a németek nem csináltak rossz vásárt vele.