Társoldalunk:

Az élet napos oldala Nizzában

Úgy látszik, a francia bajnokságban immár hagyománnyá válik, hogy egy kiscsapat alaposan meglepi a többi gárdát. Két évvel ezelőtt az újonc Lille OSC okozott szenzációt remek szereplésével, tavaly az FC Sochaux ért el várakozáson felüli eredményt (arról nem is beszélve, hogy az újonc FC Lorient megnyerte a kupát), most pedig az OGC Nice az, amely öt forduló után vezeti a tabellát. Az a klub, amelynek indulása egy hónappal a bajnokság kezdete előtt még bizonytalan volt.

A nizzai együttes magabiztosan végzett a második helyen a másodosztályban, és a szurkolók között nagy volt az öröm, hiszen a csapat öt év után került ismét vissza a legjobbak közé. A nagy lelkesedés azonban hamar bánatba csapott át, mert a liga újonnan megválasztott vezetősége, miután tüzetesen átvilágította az egyesület pénzügyi helyzetét, kijelentette: a fellelt financiális szabálytalanságok miatt a klub nem indulhat az élvonalban, sőt, a harmadik osztályba száműzik az egyesületet.
A zuhanyhíradó szerint a háttérben sötét ügyek húzódtak meg: a klub ugyanis egészen 2001-ig az olasz Franco Sensi tulajdonában volt, ám az AS Roma elnöke tavaly nyáron eladta az egyesületet egy Cassone nevű üzletembernek, aki a jól értesültek szerint a helyi maffia egyik főnökének a fia, és leginkább pénzmosásra használta a Nice-t. A csapat azonban ennek ellenére is szenzációsan szerepelt, és feljutott a legjobbak közé, ahol aztán kiderült a turpisság, és az egyesület csőd közeli helyzetbe került.

Ekkor lépett az előtérbe a német Gernot Rohr, aki eleddig a nizzaiak sportigazgatója volt. A szakember játékosként a hetvenes évek legendás Bayern Münchenjében szerepelt, edzőként pedig megfordult a Girondins Bordeaux-nál (részese volt a csapat UEFA-kupa-menetelésének 1997-ben), és volt az Eintracht Frankfurt szakmai igazgatója is. Miután a bajnokság végén a Nice olasz trénere, Sandro Salvioni "olajra lépett", Rohr lett a vezetőedző, de első és legfontosabb feladata az volt, hogy egy hónapon belül új befektetőt találjon, különben a csapatnak a harmadosztályban kell szerepelnie.

A szakember, kapcsolatait felhasználva, meggyőzött néhány helyi politikust, hogy érdemes befektetniük a futballba, ugyanakkor fellebbezett az ügyben a Francia Olimpiai Bizottsághoz, amely vezetőségének tagja két jó barátja, Michel Platini és a volt szövetségi kapitány, Aimé Jacquet is. Mindezeknek köszönhetően a klub visszakapta a profilicencet, és elindulhatott az első osztályban, azonban Rohrnak nem sok ideje maradt arra, hogy megerősítse a csapatot.

Ugyan a másodosztályban sikeres együttesből csak egy alapember távozott, a fiatal Patrice Evra, aki az AS Monaco ajánlatát fogadta el, ugyanakkor Rohr tisztában volt vele, hogy az a keret, amely a második vonalban sikeres volt, az élvonalban már nem biztos, hogy jól szerepel majd. Jobb híján azonban csak olyan futballistákat tudott szerződtetni, akikre anyaegyesületüknél nem tartottak igényt, ráadásul többségüket csak kölcsönbe engedték el. Így került Nizzába a marseille-i Jacquas Abardonado és Damien Grégorini (utóbbi egyébként hazatért, hiszen a város szülötte), a rennes-i Yoann Bigné, a lensi Patrick Barul, a lille-i Adekanmi Olufadé, a párizsi Kaba Diawara, illetve az az Eric Roy, aki egykoron szintén itt kezdte pályafutását, és hosszú karrierje során megfordult az Olympique Marseille-ben, a Sunderland FC-ben és a Rayo Vallecanóban is.

A nyolcadik új szerzemény pedig egy teljesen ismeretlen brazil, bizonyos Everson volt, aki a legutóbbi idényt a német harmadosztályú VfL Osnabrückben játszotta végig, korábban pedig megfordult az Arminia Bielefeldnél, a belga RWD Molenbeeknél és a svájci Servette FC-nél is.

Az új szerzeményekre tehát csak minimális összeget költöttek, de az anyagi helyet még így sem volt ideális, a futballisták azonban átérezték az egyesület katasztrofális helyzetét, és példaértékű lépésre szánták el magukat.

A csapat argentin középpályása, Pablo Rodríguez ugyanis beleegyezett abba, hogy fizetését harminc százalékkal csökkentsék, és nem sokkal később mások is így tettek. Az első fordulóban a Nice így is vereséget szenvedett hazai pályán az újonc AC Le Havre-tól, és ezt követően nagyon sokan úgy gondolták, hogy a klub csak átszállójegyet vett az élvonalba.

Ezt követően azonban alaposan összeszedte magát a gárda, következő három találkozóját megnyerte, és hirtelen a tabella élén találta magát. A más kluboknál mellőzött futballisták kettőzött motivációval léptek pályára minden egyes találkozón, és ahogyan oly sokszor lenni szokott, a "száműzöttek" csapata minden előzetes várakozást felülmúlt.

Az SC Montpellier elleni győzelem után Rohr szinte mentegetőzött az első hely miatt. "Megmondtam a játékosaimnak, hogy felejtsék el a tabellát, a jelenlegi helyezésünk csak a véletlen műve. A következő két játéknapon a Paris-SG és az Olympique Marseille lesznek az ellenfeleink, így gyorsan visszatérünk majd a realitások talajára. Meg kell értetnem a futballistáimmal, hogy a jelenlegi kilenc pontunk mellé még 35-re van szükségünk a bennmaradáshoz."

Nos, a PSG ellen ehhez még egy pontot sikerült hozzácsapni, és a francia tabella még mindig az OGC Nice nevével kezdődik.

KAPCSOLÓDÓ CIKK