Vágólapra másolva!
Az újpesti védelem labilis teljesítménye nem sok kétséget hagyott afelől, hogy nem sok keresnivalója lehet az UTE gárdájának a Paris St. Germain otthonában lejátszott UEFA-kupa mérkőzésen, ami a 3-0-s vereség be is bizonyított.

A hátsó alakzatban talán Szélesi tudta leggyakrabban felvenni a tempót a laza, fürge és technikás franciákkal, középen viszont Juhár és Tamási olykor kézzel-lábbal hadakozott az előrelendülő hazai futballistákkal. Sajnos az említettek még kézzel sem tudták megakadályozni a PSG góljait.

A másodiknál például Juhár hiába ráncigálta nadrágjánál és mezénél fogva Pochettinót, akárcsak Tamási a harmadik találat előtt Cardettit, mindkét argentin lerázta magáról a kétségbeesetten küszködő magyar védőt és a hálóba talált. Az igazsághoz tartozik, hogy a magyar csapat számára megrázó jeleneteket premier plánban nézte végig a gólvonalon szurkoló Vlaszák kapus is.

Ezek után hiába passzolgattak ügyesen a középpályán a lilák, a franciák 3-0-s vezetésük tudatában nem erőltették túlzottan a támadásokat. Persze azért néha merészebb megoldásra is vállalkozhattak volna az újpestiek, ugyanakkor tény az is, a csatároknak, Horváth Ferencnek és Kovács Zoltánnak rengeteg energiáját felemésztette, hogy már az ellenfél térfelén letámadva az ellenfelet, besegítsenek a védekezésben.

Hajrá Lilák, hajrá UTE!http://forum.origo.hu/forum?act=show&fid=30889

A párizsi meccs után Szabó András, az újpestiek vezetőedzője nem leplezte bosszúságát. A fiatal tréner, akit a visszautazás előtt, a De Gaulle-repülőtéren sikerült elérnünk, így értékelte a meccset: "Bár a magyar és a francia futball között nagyobb a különbség három gólnál, ám jobb koncentrálással a 0-3-nál jobb eredményt is elérhettünk volna. Bosszús vagyok az egyéni hibák miatt, hiszen játékban nem volt ekkora differencia a két csapat között, persze tudom én is, hogy a PSG jobb erőkből áll nálunk. Itt jegyezném meg, hogy Rósa Henriket nem az első, Ronaldinho gólja előtti figyelmetlensége, hanem sérülés miatt cseréltem le, de a gondjaink ez után is megmaradtak. Nagy lehetőség előtt állt a csapat, hiszen az esélytelenek nyugalmával léphetett pályára, és ismétlem, a játék képe alapján nem volt törvényszerű, de talán reális sem a háromgólos vereség. Most már nincs más hátra, mint előre, vagyis a Megyeri úti visszavágón legalább a győzelmet meg kell szereznünk."

Bánki József