Vágólapra másolva!
Amikor a Leeds United gárdája a 2000-2001-es szezonban a Bajnokok Ligájában egészen az elődöntőig menetelt, akkor Angliában majd minden szakértő úgy gondolta, hogy a csapat egyik legjobbja, Lee Bowyer hamarosan a válogatott kulcsembere lehet. Emlékezetes bírósági ügye azonban félbevágta karrierjét, és bár felmentették, azóta nem tudott olyan jó teljesítményt nyújtani. Most a West Ham Unitedben bizonyíthatja, hogy nem felejtett el futballozni.

Bowyer kétségtelenül a 2000-2001-es idényben volt pályafutása csúcsán: ebben az idényben kilenc gólt szerzett a Premier League-ben, a Bajnokok Ligájában pedig a legjobb négy közé jutott a Leeds Uniteddel.

Pedig ekkor már tartott bírósági ügye, amit azért indítottak ellene, illetve pár csapattársa ellen, mert állítólag rasszista indokból vezérelve összevertek egy indiai származású fiatalembert az egyik éjszakai szórakozó hely előtt. Amíg eljárás folyt ellene, addig az angol szövetség szigorú szabályai értelmében nem kaphatott meghívót a válogatottba, pedig Sven-Göran Eriksson szívesen kipróbálta volna a nemzeti csapatban.

Bowyert később felmentették, de érdekes módon éppen ezt követően esett vissza a teljesítménye. Mindez egybeesett a Leeds hanyatlásával is: a klub csődközeli helyzetbe került, amivel néhány sztárjátékosa eladásával szeretett volna segíteni. Rio Ferdinand a nyáron a Manchester Unitedbe igazolt, Bowyert pedig a Liverpool vitte volna kilencmillió fontért, de az utolsó pillanatban visszalépett a transzfertől.

A középpályás tehát maradt, és a Leedsszel együtt szenvedett, miközben az egyesület átadólistára tette, mivel nem akarta meghosszabbítani nyáron lejáró szerződését. Az utóbbi időben, amikor a csapat végre megindult felfelé, Bowyer legtöbbször a cserék között kapott helyet, és úgy tűnt, hogy végleg eltűnik a süllyesztőben.

A Premiership állása/sport/focivilag/20030101apremiership.html

Az egyetlen megoldásnak az tűnt a számára, hogy még az idény közben klubot vált, és a Premier League szakvezetői nem felejtették el, hogy mire képes a pályán. A Sunderland mestere, Howard Wilkinson, aki annak idején tizenévesen brit átigazolási rekordként a Leedsbe vitte, rögtön bejelentkezett érte, de vitte volna a Birmingham City is. Bowyer azonban valószínűleg úgy gondolta, hogy ha már egy kiesés ellen küzdő csapatban "kell" szerepelnie, akkor inkább visszatér a fővárosba, ahol a pályafutását is kezdte a Charlton Athleticnél.

A West Ham Unitednek kapóra jött a dolog, a Leeds pedig szintén kapva kapott az üzleten, és névleges összegért, potom négyszázezer fontért elengedte a középpályást - a hírek szerint azért ilyen olcsón, mert még mindig tartozik a Kalapácsosoknak Rio Ferdinandért. Az utolsó helyen álló londoni együttes így rendkívül olcsón jut hozzá egy válogatott szintű focistához, aki ráadásul híres arról, hogy agresszív játékstílusával képes magával ragadni a többieket - a csapat mestere, Glenn Roeder szerint a gárdának éppen erre van szüksége.

Bowyer fél éves szerződést kötött a Kalapácsosokkal, és a kontraktus értelmében ha az együttes bennmarad a legjobbak között, akkor egymillió fontos prémium üti a markát. Nehéz lenne eldönteni, hogy a transzfer melyik fél számára fontosabb: a Leeds megszabadul egyik legproblémásabb, és egyben legtöbbet kereső focistájától, a West Ham hozzájut egy kiváló focistához a kiesés elleni küzdelemben, míg Bowyer kap egy új bizonyítási lehetőséget.