Társoldalunk:

Újabb Bosman-szabály előtt a labdarúgás

Olasz és francia lapok egyöntetűen állítják: Liliana Malaja az új Jean-Marc Bosman. A lengyel kosárlabdázó ugyanis nyolc évvel a Bosman-szabály után (amely kimondta, az uniós országok lejárt szerződésű játékosai szabadon igazolhatóak) ismét felborította a játékospiacot, s pert nyert. Így a jövőben az unión kívüliek számát sem lehet korlátozni.

Ki az a Bosman?

Jean-Marc Bosmanról tulajdonképpen soha senki sem hallott volna szűk pátriáján, Belgiumon kívül. A másodosztályú FC Liege holland középpályása 1990-ben a francia Dunkerque-hez szeretett volna szerződni, ám a belgák kevesellték az érte felajánlott pénzt, sőt még fizetését is csökkentették, hiszen nem játszott az első csapatban. Erre Bosman feljelentette klubját, az átigazolás akadályoztatása címén. 1995 decemberében a hágai bíróságon megnyerte a pert. Az ún. "Bosman-szabály" szerint az Európai Uniós országok lejárt szerződésű játékosai szabadon igazolhatóak és nem tiltható meg az egy csapaton belüli külföldi futballisták számának limitálása. Bosmant - "hőstette" ellenére - szinte kivetette magából a labdarúgó-társadalom, a megsegítésére irányuló akciók egytől egyig kudarcba fulladtak. Jean-Marc soha többé nem lépett pályára, mert nem akadt olyan klub, amely alkalmazta volna.

Az Európai Unió huszonnégy európai, és hetvenhét Európán kívüli országgal kötött kétoldalú megállapodást, amely kimondta, munkavállalás során az állampolgárság nem lehet megkülönböztető érvényű. Ezt a joghézagot használta ki Lilia Malaja, egy lengyel kosárlabdázónő, aki feljelentette a Francia Kosárlabda Szövetséget, amiért nem adott neki játékengedélyt.

A 35 esztendős, kazah születésű játékos a Gorizont Minszk (1982-91), az Olimpia Poznan (1992-94), a CBN (1994-95), a Cajelon (1995-96), a SCAB-63 (1996-97) és az Avenir (1997-98) után 1998 nyarán szerződött a Racing Club Strasbourg együtteséhez. A probléma ott kezdődött, hogy a csapatban már szerepelt két kelet-európai játékos, s mivel a szabályok szerint csak két, unión kívüli játékos szerepelhet a csapatban, a szövetség megtagadta a bedobó játékengedélyét.

Malaja megtette a feljelentést, majd mivel ügyében hosszas per volt várható, előbb Izraelbe, a Nirosoft, majd Spanyolországba, a Navarra együtteséhez szerződött. A francia legfelsőbb bíróság december harmincadikán tárgyalta az ügyet, s jóváhagyta a polgári bíróság döntését, miszerint Malaját diszkrimináció érte, s játszhatott volna Strasbourgban is.

A döntés nem is igazán a kosárlabdában, hanem a futballban éreztetheti hatását, hiszen így a francia, a holland és az olasz szövetség törekvése hiábavaló lehet arra, hogy visszaszorítsák az EU-n kívüli labdarúgók számát.

A Francia Labdarúgó Szövetség már közleményben jelezte, nem ért egyet a döntéssel, amely alapjaiban döntheti romba az utánpótlás-nevelést. A francia határozatot egyelőre még nem terjesztették ki az összes uniós országra, ám Malaja ügyvédje, Michel Pautot a francia Liberationnak úgy nyilatkozott, a precedensértékű ítélet az egész kontinensre vonatkozik. "Sokan mondják, ez francia ügy. Nagy tévedés, ez egész Európára tartozik" - jelentette ki Pautot, aki szerint a döntést Európa mellett Törökországra, és az EU-val kötött kooperációs együttműködéssel bíró három észak-afrikai országra, Algériára, Marokkóra és Tunéziára is ki kell terjeszteni.

A Francia Labdarúgó Szövetség január 30-án, rendkívüli ülésen vitatja meg a kialakult helyzetet.

Pincési László

KAPCSOLÓDÓ CIKK