Társoldalunk:

Kovács Zoltán élete végéig szerződött Újpestre

Manapság illik megbecsülni, ha szeretnek egy magyar futballistát. Márpedig Kovács Zoltánt imádják Újpesten. A lila-ultrák már évekkel ezelőtt dalba foglalták a nevét, a Megyeri úti elöljárók pedig hosszú távon számítanak rá. Öt-hat évig még játékosként, később pedig vezetőként. Kovács viszont nem években, hanem évtizedekben gondolkodik.

Forrás: MTI
Örök hajtós, örök fiatal, örök kedvenc, örök góllövőFotó: MTI

- Milyen manapság a magyar futballisták megítélése?
- A korábbiakhoz képest romlott. Pedig az én generációmat kevésbé érheti szemrehányás, mint például amit tíz évvel ez előtt, az élvonalba kerülve tapasztaltam. Aláírom, a színvonal semmit sem emelkedett, ugyanakkor a rendszerváltozás idején alakult ki az a rossz kép a futballistákról, ami ma is él az emberekben.

- Ha jól tudom, ön még jól is viseli a kritikákat.
-De csak olyanoktól, akik szagoltak már futballöltözőben gerozánt, s benne éltek a sportágban. Aki csak a tévé előtt, sört szopogatva látott sporttelepet, attól nem viselem el a korholást. Pláne, ha az illető tanult szakmát űz, majd olyan műfajt becsmérel, amihez tehetség kell.

- Azért talán tudja, hogy elsősorban a pénzt és a nívótlan produkciót hozzák fel érvként a labdarúgók ellen.
- Tudom hát, de amikor a '90-es évek elején felkerültem az MTK első csapatába, a hagyományoknak megfelelően abszolút nem becsülték meg a saját nevelésű játékosokat, igaz, azóta annak a többszörösét keresem. Viszont sohasem volt lelkiismeret-furdalásom, mivel mindig megszakadtam a pályán a győzelemért. Remélem, a civil életben is sok olyan ember van, aki hasonló lelki békében tud hazamenni.

- Mire véli, hogy még az ellenfél szurkolói sem pocskondiázzák, noha a hajdani újpesti szupersztárt, Bene Ferencet is kikezdték, pedig a légynek sem ártott?
- Talán azért, mert sohasem hergelem a rivális csapatok táborát. Jóllehet számomra is kiemelt jelentőségű egy Fradi elleni derbi, de elsősorban a pályán akarok kitűnni, nem a külsőségekben és főként nem indulatokban. Elképzelhető, a ferencvárosi hívek is becsülik bennem azt, hogy totálisan kötődöm Újpesthez, s ez valószínűleg fordítva is igaz. Nevezetesen a lilák, ha nem is szeretik, elismerik Lipcsei Peti Üllői úti hűségét.

- Elégedett az eddigi karrierjével?
-Az újpestivel igen. Sajnos azonban nem sikerült feljutnom a francia élvonalba csapatommal, a Chateauroux-val, s az igazi nagycsapatokban sem bizonyíthattam. Arra viszont büszke vagyok, hogy két és fél éves külföldi szereplésem alatt, előbb a görög PAOK Szalonikinél, majd a Chateauroux-ban nem epizódszereplő s amolyan megtűrt kelet-európai légiós voltam, hanem alapember.

Forrás: MTI
Kovács és a góllövő cipőFotó: MTI

- Hallotta, hogy magyar Shearernek nevezték el a Megyeri úton?
- De még mennyire, s boldog voltam, jóllehet már akkor is éreztem, erősen túlzó a párhuzam. Emlékszem, amikor Franciaországban futballoztam, az újpesti honlapon nyitottak egy topicot nekem, s ott jellemzett úgy egy szurkoló magyar Shearerként, mint örök hajtós, örök fiatal, örök kedvenc, örök góllövő.

- A pályán kivel értette meg magát a legjobban?
- Véber Gyurival, tőle forintos labdákat kaptam, de imádtam Szlezák Zolival és országos cimborámmal, a jelenleg a holland Bredában légióskodó Fehér Csabával is egy csapatban futballozni.

- Már gyerekkorában is Újpesten szeretett volna futballozni?
- Nem, és akkoriban nem is voltam Újpest-drukker, az édesapám annál inkább. Cipelt is magával a Megyeri úti meccsekre, mégis az MTK-ban kezdtem el focizni, mert anno ott volt a legjobb az utánpótlás-nevelés. Milyen az élet, éppen a mostani újpesti pályaedzőm, Szabó György vitt magával Nagytétényből az MTK-hoz. Neki és Kenyeres Imrének rengeteget köszönhetek, pedig akadt gondjuk velem elég, mivel meglehetősen sértődékeny voltam, de sohasem másokra, hanem magamra haragudtam.

- Mennyire hasznos, netán némileg káros, hogy jelenlegi edzőjük, Szabó András korban közel áll a játékosokhoz?
- Amennyiben valaki nem él vissza a baráti hangnemmel, biztosan működik a kapcsolat, ugyanis a célunk közös, jó Újpestet akarunk. A játékosok részéről intelligencia kérdése a trénerrel való viszony kialakítása, s csak a buta ember él vissza a jóindulattal.

- Örülnek, vagy bánkódnak a bajnoki rajt elhalasztása miatt?
- Sajnáljuk, mert már nagyon várjuk a zöldek elleni rangadót. Kár lenne tagadni, Magyarországon egy Újpest-Fradi derbin érezzük igazán futballistának magunkat, ám egy évben kevés ilyen fellépés van.

- Véletlenül sem szeretném visszavonultatni, mégis, megkérdezem: mivel szeretne foglalkozni pályafutása után?
- Eszméletlenül jól esett, amikor Gyulay Zsolt, az Újpest klubigazgatója néhány hónappal ez előtt jelezte, tudja, hogy van még 5-6 évem a pályán, de utána jó lenne közösen felvirágoztatni a lila-fehér klubot. Ráadásul nekem is nagy álmom ez. Én nem három évre írtam alá Újpestre, hanem lélekben 13 vagy 23 évre. De mondhatnám azt is, életem végéig.

Bánki József

KAPCSOLÓDÓ CIKK